Miklós
-7 °C
4 °C

Gőzerővel keresik a Lorin-jegyzőkönyvek szivárogtatóját

2005.09.01. 17:48
Az Index információi szerint biztosra vehető, hogy nem a HTMH-nál kötelező C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás miatt keveredett kémgyanúba Szatmári Ildikó, az oktatási tárca korábbi szakértője. A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatában viszont nem gyűlt össze elegendő adat ahhoz, hogy a Szatmári házaspár elleni vádak a bíróság előtt is megálljanak, ahhoz azonban túl sok volt, hogy az államigazgatásban folytathassák tevékenységüket, állítja a HVG.

Szatmári Ildikó volt a célszemély abban a titkosszolgálati akcióban, amelyben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatta a nő és Magyar Bálint oktatási miniszter intim hangvételű beszélgetésit. Az Index birtokába került jegyzőkönyvekben nemcsak a nő és a miniszter beszélgetéseinek szövegét rögzítették, hanem azt is, hogy a vizsgálatban Lorin fedőnévvel szereplő Szatmári Ildikó a mobilszolgálató melyik cellájában fogadta az oktatási tárca mobiljáról kezdeményezett hívásokat.

Korábban bukott ki

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértők szerint szinte kizárt, hogy a különböző szintű átvilágításokat végző négy-öt fős NBH-részleg vizsgálata során "bukott ki", hogy Szatmári Ildikó vagy férje esetében felmerülhet a külföldi szolgálatokhoz fűződő kapcsolat gyanúja. A hazai közszolgálati szféra több száz alkalmazottjára vonatkozó C típusú átvilágítás során ugyanis a szakértők szerint legfeljebb "kapitális hibák esetén" merülhetnek fel olyan adatok, amelyek ilyen gyanút megalapozhatnának. A C típusú átvilágításkor ugyanis főként nyilvános adatbázisokat, bizonyos esetekben környezettanulmányokat használnak a köztisztviselők, képviselők átvilágítására.

Gőzerővel nyomoznak

A kormányváltás után hozta helyzetbe Szatmáriékat az RMDSZ
Szatmári Ildikót a kormányváltás után az akkoriban az oktatási tárca politikai államtitkáraként tevékenykedő Hiller István mellé delegálták (formálisan "figyelmébe ajánlották") mint erdélyi összekötőt, a férjnek pedig kiadták a feladatot: szervezze meg az RMDSZ budapesti irodáját, írja a HVG legfrissebb száma. Ugyanakkor mindketten - ezt Erdélyben legalábbis így látják - távolról sem a román állam, hanem főképpen az RMDSZ érdekeit tartották szem előtt. Amikor az RMDSZ-hez közel álló Erdélyi Riport c. nagyváradi hetilap 2003. szeptember 4-én közölte, hogy Szász Jenő egyik alapítványa 40 millió forintnak megfelelő lejt számolt el az Illyés Közalapítványnak egy szakértői felmérés szerint legfeljebb 8 milliót érő (egyébként elidegeníthetetlen) ingatlan székelyudvarhelyi megvásárlására, Szász pert indított. Az újság azonban írásos bizonyítékokkal állt elő, és utóbb nyert is. Szászék környezetében ekkor kezdték el szajkózni, hogy a dokumentumokat a lap csakis a közalapítványtól vagy a HTMH-tól szerezhette be. Ezután kezdtek el kerengeni az első információk arról, hogy Szatmáriék kémek lehetnek. Forrás: HVG

A szakértők szerint amennyiben 2004 májusában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat már kitartóan figyelte Szatmári Ildikó telefonhívásait, az azt jelenti, hogy az NBH már hosszabb ideje ráállt a nő megfigyelésére. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint egyébként ha a lehallgatást végző szakszolgálattól kerültek ki az iratok, az komoly biztonsági kockázatot jelent, mert ez a szervezet nem csupán az NBH, hanem az ügyészségnek és a rendőrségnek is végez technikai megfigyeléseket, így "az NBH-nál is nagyobb területre van rálátása". Az NBH-nál most gőzerővel vizsgálják, hogy miként szivároghattak ki az államtitkot képező lehallgatási jegyzőkönyvek először a román, majd a magyar sajtóhoz.

Félbeszakították

A HVG csütörtökön utcára került lapszáma szintén újabb adalékokkal szolgál a Magyar Nemzet által kirobbantott kémsztorihoz. Mint ismeretes, a napilap közölt elsőként cikket arról, hogy a magyar oktatási tárcánál, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalánál ez év áprilisáig alkalmazásban állt Szatmári Ildikóról felmerült, hogy férjével az RMDSZ budapesti irodavezetőjével a román hírszerzésnek dolgozott. Az érintettek tagadták érintettségüket, valamint érdemben cáfolták azt az állítást, hogy kiszorították volna őket az országból, hiszen egy Pest megyei településen élnek ma is.

A HVG legfrissebb száma azt írja, "a jelek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál úgy ítélték meg, nem elegendő a házaspár elleni kompromittáló adat ahhoz, hogy a kémkedés vádja bíróság előtt is megálljon, de ahhoz túl sok, hogy a magyar államigazgatásban folytathassák a tevékenységüket". A HVG úgy tudja, hogy terv is készült Szatmáriék - szakszóval - elszigetelésére, amely állítólag éppen a Magyar Nemzet múlt heti cikke után kirobbant "kémbotrány" miatt szakadt félbe.

A hetilap azt a teóriát erősíti, hogy a magyar elhárítás nyilvánvalóan a férjet tartotta veszélyesebbnek, ő ugyanis rendszeresen részt vett a Magyar Állandó Értekezlet legbizalmasabb ülésein, így az NBH joggal tarthatott attól, hogy az ott elhangzottak illetéktelen fülekbe jutnak.

Szatmáriék perre mennek

Perre készül a román kémként beazonosított Szatmári házaspár. "Sok helyen elhangzottak híresztelések, de csak azokat pereljük, akiknél látható a rosszhiszeműség és nem adták meg a lehetőséget, hogy elmondjuk a véleményünket" - mondta el Szatmári István az MTI-nek. A házaspár ügyvédje szeptember közepén nyújtja be a keresetet.

Szatmári, mint mondta, a történet ellenére is Magyarországon szeretne élni. "Nem fogom megadni azt az örömöt a botrány kirobbantóinak, hogy miattuk mondjak le arról, amit régóta terveztem, vagyis azt, hogy Magyarországon éljek" - mondta. A kémbotrányt kirobbantó Magyar Nemzet első írása szerint a házaspárt az NBH "kiszorította" az országból.

A szakbizottság faggathatja az államtitkárt

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának szeptember végén meg kell hallgatnia Tóth Andrást annak a vizsgálatnak az eredményéről, amelyet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az úgynevezett "kémügy" kapcsán jelenleg folytat, nyilatkozta Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke csütörtökön az MTI-nek.

A kormányszóvivő a közelmúltban jelezte, hogy Tóth András szeptember végi határidővel vizsgálatot folytat annak felderítésére, hogy történt-e államtitoksértés a Szatmári-ügyben. A kormánypárti politikus közölte: elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetésének feladata annak kivizsgálása, hogy miként kerülhettek ki információk a történetről. Szerinte Tóth Andrásnak ezután tájékoztatnia kell a nemzetbiztonsági bizottságot a tényfeltárás eredményéről. Tóth Károly hozzátette: ha a testület nem fogadná el az államtitkári jelentést, további vizsgálat lefolytatásáról dönthet.

A román hírszerzés mossa kezeit
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) semmi köze a Magyarországon kémkedéssel meggyanúsított két román állampolgár (Szatmári Ildikó és Szatmári Tibor, a tud.) ügyéhez, jelentette ki a csütörtökön Radu Timofte, a SRI igazgatója a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság és a hírszerző szolgálat vezetői között lezajlott találkozón.

Verestóy Attila szenátor, a parlamenti bizottság alelnöke az említett találkozóról beszámolva az erdélyi Krónikának azt is elmondta, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálatnak (SIE) sem volt része ebben az ügyben. Verestóy a lapnak hozzáfűzte, Timofte csak érintőlegesen tért ki "a sajtóban felröppentett történetre", a tanácskozás nem erről a témáról zajlott. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora saját véleményét is megosztotta a lappal, hangoztatva: "Meggyőződésem, hogy hamis célpontok után lövöldözött a sajtó, szándékosan felfújt kémtörténetekkel etette a közvéleményt".

A titkosszolgálatok vezetői egyébként már korábban is - rögtön a kémügy kirobbanása után - cáfolták részvételüket vagy tüntetően megtagadták az eset kommentálását. Augusztus 23-án a SRI illetékesei például azzal hárították el a Gandul című napilap munkatársának kérdését, hogy "nem a megfelelő hivatalhoz fordult" (hiszen a SRI a belföldi titkosszolgálat). A lap ennek nyomán fordult a külföldi hírszerző szolgálathoz (SIE) is, amelynek meg nem nevezett illetékese egyenesen "lázálomnak", "félrebeszélésnek" minősítette a magyar sajtóban megjelenteket. Maga Timofte az Evenimentul Zilei című lapnak akkor azt mondta: "Nem támaszkodom újsághírekre, azokhoz nem fűzök kommentárt."