Judit
3 °C
6 °C

A bizalmi szavazás nem egyenlő a közjogi felelősség vállalásával

2006.10.02. 13:42
Gyurcsány Ferenc a bizalmi szavazással csak azt demonstrálja, az MSZP és az SZDSZ kiáll mellette, "a kormányfői esküszegés azonban gyakorlattá válhat". Az alkotmány sem segít, mert lyukas. Lövétei István alkotmányjogászt kérdeztük. Halmai Gábor szerint ha a kormányfőnek és a kormánynak a lemondás lenne a célja, nem kérne bizalmi szavazást.

Bizalmi szavazást minden további nélkül kérhet maga ellen a miniszterelnök, más kérdés, hogy ez a fennálló helyzetben elegendő-e, véli Lövétei István alkotmányjogász.

A konstruktív bizalmatlansági más tészta

A miniszterelnök - akár egy törvény megszavazásához kötve is - bizalmat kérhet az Országgyűléstől. A képviselők ilyenkor egyszerű többséggel fejezhetik ki, hogy megbíznak-e a kormányfőben. A többség pedig többségi kormányzás esetén általában megvan a bizalomhoz.

Nem ide tartozik a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, ami a miniszterelnök megbízatásának "kívülről" való megszüntetésére irányul. Ilyenkor az országgyűlési képviselők legalább egyötöde szükséges ahhoz, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, és a bizalom megvonása mellett javaslatot kell tenniük az új miniszterelnökre is.

Gyurcsány Sólyomnak demonstrál

Lövétei úgy látja, Gyurcsány Ferenc ezzel akarja demonstrálni a bizalmat Sólyom László köztársasági elnök ellenében, aki vasárnap esti beszédében lényegében lemondásra szólította fel a kormányfőt. Az alkotmányjogász szerint ugyanakkor ezzel nem az általános bizalmat, csupán a koalíciós pártok bizalmát demonstrálhatja.

Lövétei szerint Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania, bár nem azért, mert a választási kampányban mint pártjának listavezetője hazudott a választóknak.

"Választási kampányban a politikus azt mond, amit akar, a választópolgárnak pedig az a felelőssége, hogy elhiszi, vagy sem. Ha elhiszi, az az ő baja" - jelentette ki az alkotmányjogász az Indexnek azt fejtegetve, hogy az előző két hét vitáiban elsikkadt a közjogi felelősség kérdése.

Gyurcsány miniszterelnökként hazudott

Lövétei szerint a probléma azért súlyos, mert Gyurcsány Ferenc a miniszterelnöki, Veres János a pénzügyminiszteri tisztséget viselte, amikor nem mondott igazat a nyilvánosság előtt. A közjogi tisztség ugyanis jár egy plusz kötelezettséggel: annak viselője nem tévesztheti meg szándékosan a közvéleményt. (Minden mást tehet, folytathat rossz politikát, alapozhat hibás elképzelésekre; hogy a következő választáson bizalmat érdemel-e ezért, az a választók döntésén múlik.)

Gyurcsány Ferenc ezzel szemben megsértette a köztársasággal szembeni kötelezettségét, ami valójában miniszterelnöki esküjének megszegését is jelenti. Tényszerűen, hiszen erről ő maga számolt be az őszödi hangfelvétel Lövétei szerinti értelmezésének tanúsága szerint.

A hazugság, a félrevezetés, a kormányzati tétlenség elismerése morális megtisztulást jelenthet, de a közjogi felelősség vállalását nem lehet egy bizalmi szavazással elintézni. Egy bizalmi szavazás ugyanis az őt támogató frakciók bizalmát jelenti, miközben "a miniszterelnök felettese a nép", és nem az MSZP.

Az Alkotmány lyukas

Lövétei szerint az Országgyűlés felelőssége, hogy felmenti-e a kormányfőt, más kérdés, hogy ilyen esetekről nem szól a magyar alkotmány. "Az alkotmány lyukas, ilyen esetben, ugyanis az Országgyűlésnek kötelezően meg kellene vonnia a bizalmat a miniszterelnöktől" - mondta Lövétei, szerinte egy közalkalmazottat is megbüntetnek, ha hasonló hibát követ el.

Az alkotmányjogász szerint ez a precedensértékű eset gyakorlattá válhat, azaz a mindenkori magyar miniszterelnök érezheti úgy, hogy "bármit megtehet, és mindjárt ott tartunk, ahol Machiavelli".

"Egy dolgot tehet Gyurcsány Ferenc szerintem - véli Lövétei -, talál maga helyett egy olyan embert, aki megbízható és alkalmas arra, hogy az elkezdett reformokat megvalósítja. Emberileg, erkölcsileg is tisztán állhatna fel."

Az őszödi hangfelvétel kirobbantotta vitában az eredendő közjogi felelősség kérdése nem hangsúlyozta senki, még az ellenzék sem, véli Lövétei, és az okot abban látja, hogy a mai magyar politikusi szféra, az ellenzéki is, mindent alárendelt a pártkötődés célszerűségi elveinek, "de szerintem nem lehet minden értéket ennek alávetni".

Halmai: Nem a lemondásra játszanak

Halmai Gábor jogászprofesszor az MTI-nek Gyurcsány bejelentésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a a miniszterelnök által kezdeményezett lépés azt jelenti, hogy ha a szavazáson a kormány nem kapja meg a többséget, akkor le kell mondania. A lemondás ebben az esetben kötelező a kormányra nézve, mert saját maga vállal kötelezettséget a lemondásra a bizalmi szavazással. A kormány maga ellen korlátlanul kérhet bizalmi szavazást.

Halmai Gábor rámutatott arra, hogy a miniszterelnök mindenféle bizalmi szavazás nélkül lemondhat, és ezzel megszűnik a kormány megbízatása. Ha az lenne a kormány végső célja, hogy megszűnjön a megbízatása, akkor nem kérné ezt a bizalmi szavazást, hanem egész egyszerűen fogná magát, és lemondana.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!