További Belföld cikkek
-
Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói - „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Tisztázatlan körülmények
A szóbeli indoklás szerint 1956. október 25-én, máig tisztázatlan körülmények között, tüzet nyitottak szovjet tankok és a magyar kormányerők tagjai a Parlament előtt békésen gyülekező fegyvertelen tömegre; a percekig tartó sortűznek mintegy 60 halálos áldozata és 150 sebesültje volt. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint Erdész József akkoriban a kormányőrség operatív alosztályának vezetője volt. Október 23-án, a forradalom kitörésekor polgári ruhában, ám géppisztollyal felfegyverezve az Akadémia utca 17. szám alatti pártházba vonult.
Rövid sorozatok
Az épületben október 25-én a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága ülésezett több szovjet pártvezető társaságában. Amikor a délelőtti órákban Erdész József meghallotta a Parlament felől a lövöldözést, egy társával kirohant az utcára, és géppisztolyával két-három rövid sorozatot adott le. Minderre egyedüli bizonyítékként a 74 éves vádlott nyilatkozatai szolgálnak, aki egyébként az egész eljárás egész során következetesen tagadta bűnösségét. A korábbi tárgyalásokon elhangzott, hogy Erdész József évekkel ezelőtt újságíróknak azt nyilatkozta: 2-3 rövid sorozatot adott le a Kossuth téren álló tömeg felé.
Nagy metamorfózis
Ez a nyilatkozat azonban a büntetőeljárásban bizonyítékként nem használható fel. Továbbá - ahogy azt az ügyész vádbeszédében megjegyezte - a nyilatkozat elhangzása óta nagy metamorfózison esett át. Szerdai indoklásában a bíró is kitért arra, hogy Erdész József a nyomozás során tanúként még azt vallotta: a pártközpont védelmében ösztönösen, futás közben adott le riasztólövéseket az utca hosszában, de arrafelé nem voltak emberek. A tárgyaláson vádlottként viszont már úgy emlékezett: csak a levegőbe lőtt. A fegyverszakértő véleménye szerint egyébként a levegőbe irányított lövedékek még közvetve sem veszélyeztethették senki testi épségét.
Pszichikai bűnsegéd
A bíróság szerint a vádlott bűnössége, miután arra nincs kétséget kizáró bizonyíték, hogy a lövéseitől bárki megsérülhetett, csak a Kossuth téri vérengzés mindmáig ismeretlenül maradt tetteseinek pszichikai bűnsegédjeként állapítható meg. Eszerint Erdész József magatartása az elkövetőkre szándékerősítő, míg a sértettek védekezésére bénító hatást gyakorolt. A bíróság szerint mindenképpen érzékeltetni kell, hogy ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetői az időmúlástól függetlenül számíthatnak a felelősségre vonásra. Ugyanakkor az enyhítő körülmények figyelembe vételével, a bíróság lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére.
Az ügyész súlyosításért, végrehajtandó fegyházbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett, így a büntetőper a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
