Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A rendőrség nem lehet arctlan tömeg

2006.11.06. 18:11
A korábbi ígéretnek megfelelően november 4-én a REBISZ rendőreinek sisakján már szerepelt egy azonosítószám, ám ők csak a kivezényelt egyenruhások kisebb részét képezték. Az azonosító viselésének kötelezettségére 2000-ben már az Alkotmánybíróság is felhívta a rendőrség figyelmét. Az viszont kiderült: az arcot eltakaró maszk higiéniai célokat szolgál, mert a sisakot többen használják. De akkor mire jó a sisakszám?

Nem volt látható semmiféle egyedi azonosító a november 4-ei - békésen zajló - demonstrációkat, csapaterőben biztosító rendőrök többségén.

Az Index tudósítója csak a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) embereinek sisakján látott, könnyen, messziről felismerhető azonosítószámot, ahogy arra Dobozi József, a szolgálat parancsnoka korábban ígéretet tett.

Az ORFK nem egyértelmű

A többi egység rendőrei azonban, akik vélhetően a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és más vidéki századok kötelékébe tartoztak, nem hordtak sem azonosítószámot, sem szolgálati azonosító jelvényt. (A szabályzat az ezüstszínű fémlapba gravírozott nevet és számot tartalmazó azonosító jelvényt írja elő.)

Mint arra korábban az Index Hack Péter büntetőjogász-professzor segítségével rámutatott, ez a gyakorlat a rendőrségi törvénnyel ellentétes, hiszen a törvény előírja, hogy a rendőrnek és parancsnokának egyéni felelősséget minden esetben meg kell tudni állapítani.

Ha az egyes rendőr azonosítása gyakorlatilag lehetetlen, nehéz elképzelni, hogyan vezethetnek eredményre a jogszerűtlen rendőri intézkedés miatt indított ügyészségi eljárások.

Azóta sem kaptunk értékelhető választ arra a kérdésünkre az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK), hogy egy október 1-én kelt ORFK-utasítás milyen alapon engedélyezi szolgálati elöljárónak, parancsnoknak, hogy a gyakorlóruha használatakor levetetheti a rendőrről az azonosításhoz szükséges jelvényt.

Többféle magyarázat

"A 12/2006. (IX.21.) ORFK vezetői utasítás arról rendelkezik, hogy a személyi azonosító jelvényt a gyakorló (bevetési) egyenruházaton is viselni kell. Ez alól a parancsnok akkor mentheti fel a rendőröket, ha azok kiképzésen (lövészet stb.) vesznek részt, és értelemszerűen nem közterületen teljesítenek szolgálatot" - írta az Indexnek Garamvölgyi László ORFK-szóvivő pénteken.

Az említett ORFK-utasítás ugyanakkor egyáltalán nem említi, hogy a kivétel kiképzésre, és nem közterületre vonatkozik. Ráadásul korábban a rendőrség ezzel az utasítással is magyarázta, miért hiányzott a szeptemberi-októberi zavargásokban fellépő tömegoszlató rendőrökről az azonosító.

Gergényi Péter budapesti főkapitány eközben arra hivatkozott, hogy a jelvény "leesett" a rendőrökről. Németh Lajos, az ORFK szóvivő-helyettese az Indexnek azt mondta, a kivétel arra vonatkozik, amikor a rendőr biztonságát kell szolgálni - például rajtaütés, bűnözői csoportok elleni fellépés során.

Nem arcátlan tömeg

Ez utóbbival kapcsolatban azonban az Alkotmánybíróság már 2000-ben egyértelműen állást foglalt, amikor rendőrök indítványukban tiltakoztak az ellen, hogy a Belügyminisztérium ruházati szabályzatának kiadásáról szóló rendeletében a névkitűző viselését tette kötelezővé egyes szervezetek hivatásos és szerződéses állománya számára.

"(...) az állampolgárok jogainak hatékony védelme érdekében szükséges az, hogy az állam nevében közhatalmat gyakorlók személyének azonosítása, a vele szemben intézkedő hivatalos közeg "egyediesítése" az állampolgár által könnyen elvégezhető legyen" - áll az Alkotmánybíróság 54/2000-es számú határozatában.

"Az egyenruhát viselő hivatásos és szerződéses állomány tagjai azonban tevékenységüket nem "arctalan tömegként", hanem közhatalom gyakorlására felruházott tisztviselőkként végzik".

"(...) az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a közhatalmat gyakorló tisztviselők azonosíthatóságának biztosítására többféle módszer is alkalmas lehet. Így a legitim cél, az állampolgárok jogainak hatékony megóvása, bármilyen könnyen felismerhető egyedi azonosító jel (pl. név, szám) alkalmazásával elérhető" - fogalmaz a határozat, amely leszögezi, hogy "nem vitás" a rendőrök veszélyeztetettsége, de "ezt a veszélyt (...) hivatásuk megválasztásakor vállalták."

Közös sisak, egyéni maszk

Bár egy jól látható, a sisakon szereplő számmal az azonosíthatóság megoldható volna, az azonosító nélkül intézkedő rendőrök egy része fekete maszkkal takarta el arcát. Ezzel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet emelt kifogást, és kérdezett rá az ORFK-nál a maszk használatának jogosultságára.

A maszk "munka- és egészségvédelmi célokat szolgál", írta válaszában Bene László országos rendőrfőkapitány. Mint fogalmazott, "a tömegoszlatás során használt sisak nem személyre szólóan kiadott védőeszköz, hanem az egység készletezésű, azaz több személy is viselheti, ezért - higiéniai okokból és az esetleges fertőzések megelőzése érdekében - indokolt az arcot és a fej többi részét egyaránt védő maszk védése".

A maszk továbbá a szilánkosra törő plexisisak ellen is védelmet nyújt, indokolt Bene. Ennek ugyan némileg ellentmond az Index tudósítójának azon tapasztalata, hogy a szeptemberi zavargásoknál a sorfalban álló, a dobálásnak leginkább kitett, gyakorlóruhás rendőrökön nem volt maszk, míg a mellékutcákban szabadon mozgó, a panaszolt túlkapásokért felelőssé tehető egységeken igen.

A tüntető lehet arcátlan?

A szem- és szájnyílással rendelkező "nomex csuklya" használatáról ez esetben sem jogszabály, hanem csupán egy ORFK-utasítás (a 34/2000-es számú) rendelkezik, amely minden bevetési egység (nemcsak a terrorelhárítás, hanem a REBISZ, illetve a főkapitányságok századainak) részére is előírja a csuklya használatát.

Ha pedig a sisak nem "személyre szóló", akkor újra felmerül a kérdés, azonosítható-e egy rendőr egyértelműen a sisakján - alkalom adtán - található szám alapján?

Az utóbbi hetekben felmerült, hogy jogszerű-e, hogy több esetben a tüntetők, demonstrálók is eltakarták arcukat, ezzel lehetetlenítve el felelősségre vonásukat. Németországban például nem lehet így, azonosíthatatlanul kinyilvánítani politikai véleményt.