Judit
3 °C
6 °C

Nyomozás a martinsalakos házak kormánybiztossága ellen

2002.11.28. 10:08
Minimum 450 millió forint többletköltséget okozott az, hogy az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vontak be a martinsalak felhasználása miatt károsodott házak újjáépítésekor - derül ki a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) titkos jelentéséből. A Magyar Hírlap szerint a dokumentum alapján már megindult a nyomozás az újjáépítést irányító kormánybiztosság ellen.
Elkészült az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek újjáépítésének körülményeit vizsgáló, titkosan kezelt KEHI-jelentés. A hivatal megállapítja, hogy minden döntés a kormánybiztos, Horváth László fideszes képviselő hatáskörébe tartozott, noha a számlát az önkormányzatok fizették. Horváth László munkáját 124 millió forint megbízási díj ellenében a Gyors Újrakezdésért Kht. (GYUK) segítette. A GYUK-ot közbeszerzési eljárás nélkül, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javaslatára nevezték meg. A Magyar Hírlap úgy tudja: a jelentés szerint a GYUK ügyvezető igazgatója régi munkatársa Bakondi Györgynek, az OKF főigazgatójának és feleségének. A kht.-t 2001 júniusában, néhány héttel a projektről szóló kormányhatározat meghozatala előtt jegyezték be, így nem rendelkezett tapasztalatokkal.

Alvállalkozók alvállalkozói

A GYUK alapító-tulajdonosa, a Cser-Közmű egyik jelentős alvállalkozója lett az újjáépítésnek. A fővállakozó közbeszerzési eljárás nélkül a Baumag Holding Rt. Lett. A Baumag a kormányhatározatban szereplő összegnél 703 millió forinttal többet használt fel. A bevont alvállalkozók összesen 1,1 milliárdos bontási és építési munkáiról a Baumag legalább 450 millió forinttal többet számlázott - áll a jelentésben. Az alvállalkozók újabb alvállalkozókat foglalkoztattak, így egy ház költsége legalább 50 százalékkal alatta maradt a fővállalkozó által elszámoltaknak. Kiderül az is: azok a károsultak, akik inkább másik lakás vásárlása mellett döntöttek, gyakran nagyobb és drágább otthonokhoz jutottak, de a kiadások így is alacsonyabbak voltak, mint az újjáépített házak lakásonkénti költsége. Ezeknél a ráfordítás lényegesen meghaladta a méltányolható lakásigényt.

Martinsalak
A martinsalak az acélgyártás melléktermékeként keletkezik. Kéntartalma jóval nagyobb, mint a kohósalaké, ezért gázosodik, kitágul és porlad. Az Őzdi Kohászati Üzemek a nyolcvanas évek elejétől kezdte el értékesíteni építőanyagként a vasgyártás során keletkező kohósalakot. A kohósalakból épült házak máig szilárdan állnak, de az 1986-tól kezdve - szintén az ózdi üzem által - értékesített martinsalak szétrepeszti a házak falait. A folyamat 10-20 év alatt zajlik le. Különösen Ózd környékén építettek sok házat marinsalakból, amelyek zömén mára kiütköztek a bomlás jelei. Mivel a tulajdonosok önhibájukon kívül váltak károsulttá, állami beavatkozásra volt szükség. Forrás: Magyar Hírlap
Túl magas költségek

A jelentés - amelyet a Magyar Hírlap szerint öt évre titkosítottak - kitér különböző ügyletekre, így arra, hogy az egyik alvállalkozó a GYUK-tól ötmillió forintos katasztrófavédelmi tervet rendelt és tízmilliós szerződést kötött pszichodramatikus tábor szervezésére. A GYUK a feladatok koordinálásával Rajcsányi Pétert bízta meg, ezt a KEHI indokolatlannak találta. Egyébként Rajcsányi vállalkozása, az Universal Group Kft. foglalkoztatta a műszaki ellenőröket. A helyreállítási munkák ideje alatt az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelet, valamint a pénzügyi, a gazdasági és a belügyi tárca is jelezte, hogy túl magasak a költségek, a parlamentben is többször téma volt a kérdés. Kedden Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette, megindult a nyomozás az ügyben a KEHI jelentése alapján.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.