Natália
-3 °C
8 °C

Erősödő idegenellenesség

2002.12.10. 14:52
A magyar lakosságra nemcsak a jóléti sovinizmus, hanem egyfajta természetes inmobilitás, elzárkózás is jellemző. Az országban a tavalyi csökkenés után ismét erősödött az idegenellenesség - egyebek mellett ezek a legfontosabb megállapításai annak a TÁRKI által végzett felmérésnek, amelyet kedden, az emberi jogok világnapján ismertettek.
Ismét nőtt az idegenellenesség Magyarországon a tavaly november óta tartó csökkenés után; a TÁRKI felmérése szerint a felnőtt lakosság 40 százaléka nem engedne be semmilyen menedékkérőt az országba.

Arabok, cigányok

Az idegenellenesség mértékét vizsgáló kutatás eredményeit Sik Endre, a Nemzetközi Migráció- és Menekültügyi Kutatások Központjának igazgatója ismertette kedden az emberi jogok világnapján Budapesten. A szociológus elmondta: a megkérdezettek 6 százaléka tekinthető idegenbarátnak, a többség - 54 százalék - pedig mérlegelné kinek, illetve milyen okból adna menedéket az országban. Hozzátette: a mérlegelők legkevésbé az arabokat és a cigányokat, leginkább pedig a kínaiakat, a volt szovjet tagállamokból és Romániából érkezőket látják szívesen Magyarországon. A megkérdezettek közel fele negatívan ítéli meg az uniós csatlakozás okozta migrációs hatásokat: 58 százalékuk véli úgy, hogy az EU-tagállamokból érkező bevándorlók nem tennének jót Magyarországnak, 44 százalékuk pedig nem tartaná kedvezőnek a magyar állampolgárok letelepedését az Európai Unió területén.

Jóléti sovinizmus

Sik Endre szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy a magyar lakosságra nemcsak a jóléti sovinizmus, hanem egyfajta természetes inmobilitás, elzárkózás is jellemző. A magyarok migránsokkal kapcsolatos félelmei némileg magasabbak az EU-átlagnál: a megkérdezettek 66 százaléka véli úgy, hogy a bevándorlók miatt nő a bűnözés, a migráció hatására fokozódó munkaerő-piaci versenytől tartók aránya pedig meghaladja az 50 százalékot. A szociológus szólt arról is, hogy egy 1998-as nemzetközi összehasonlítás szerint Magyarországon az idegenellenesség mértéke minden más vizsgált posztszocialista országéhoz képest magasabb volt, s egy 1999-es kutatás szerint pedig 30 európai országból Magyarországon volt a legalacsonyabb az etnikai tolerancia.

Akikre jellemző

Sik Endre elmondta:magyar társadalomban az alacsony iskolai végzettségűek mutatják a legnagyobb idegenellenességet, de a tolerancia hiánya jellemző az idősekre, a falusiakra és kisebb mértékben a nőkre és a munkanélküliekre is. A szociológus szerint a megkérdezettek pártállása nem igazán meghatározó az idegenellenesség szempontjából, jellemző azonban az, hogy a biztos szavazók körében alacsonyabb az idegenellenesség, mint azok esetében, akik nem mennek el szavazni.