Daudát csak a belügyiek nem hívnák vissza

2009.01.09. 21:17

A blogról

Ez a blog egy napi válogatás arról, hogy mi történt 1989-ben. Beszámolunk a legérdekesebb hírekről, interjúkról, bemutatjuk a szereplőket, és megtudhatja azt is, mit hallgattunk, olvastunk, néztünk a moziban húsz éve, és milyen telefonok érkeztek a frissen induló TV2-höz és a Szabad Európa Rádióhoz. Ráadásul elolvashatja azokat a napi információs jelentéseket, amiket az MSZMP korabeli vezetői is megkaptak.

Partnereink

Videók

Húsz év után szinte titokban magyar miniszter kezdte újjáépíteni a magyar-izraeli kapcsolatokat. Szabad Európa Rádió 1989. január 9., hétfő

A Magyar Demokrata Fórum két baranyai szervezete nyílt levelet intézett a megye országgyűlési képviselőihez. Ebben a magyar-román tárgyalások eredménytelenségére visszatekintve országgyűlési felszólalásra kérik a képviselőket, amely szorgalmazza, hogy Magyarország az erdélyi kisebbség és az emberi jogok érdekében hivatalos formában forduljon az Egyesült Nemzetekhez és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületéhez. Magyarország kérje ezeket a nemzetközi testületeket, hogy tűzzék napirendre a romániai kérdést.

Az erdélyi menekültügyeket egy önálló, szuverén, anyanemzeti testület, a parlament mellett létrehozott külön bizottság, és ne a külföldiek igazságrendészetével kapcsolatos apparátus kezelje – jelentette ki Nagy László, az Erdélyi Szövetség alelnöke. Ezt az teszi szükségszerűvé, hogy korábban tömegesen fordultak elő visszaadások, amelyekért nem a Belügyminisztérium, hanem azok a politikusok a felelősek, akik ez ellen a gyakorlat ellen a kellő időben nem tettek megfelelő lépéseket – fejtette ki Nagy László a budapesti rádió 168 óra című adásában. Doina Corneia kolozsvári francia tanárnő eltűnésének körülményeiről kérdezte a budapesti rádió egyik munkatársa az Amnesty International brüsszeli szervezetét. Az ügyben annyi ismeretes, hogy Corneiáról november óta, amikor a biztonsági rendőrségen kihallgatásra kellett jelentkeznie, semmi hír nem érkezett. A kolozsvári franciatanárnő – a belga televíziónak adott korábbi nyilatkozatában – bírálta a román vezetést a falurombolási program miatt.

+ + +

Szombaton két és fél óra alatt összegyűlt Zuglóban a 45-ös számú választókerületben mintegy 2000 aláírás annak érdekében, hogy tartsanak szavazást Dauda Sándor képviselő visszahívása ügyében. Az aláírásgyűjtési akciót a zuglói Közéleti Tömörülés kezdeményezte. A szórólapok szerint a választók azért nincsenek megelégedve Dauda tevékenységével, mert 1985 óta nem tartott képviselői beszámolót, a parlamentben a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése mellett szavazott, figyelmen kívül hagyva több száz választója hozzá intézett levelét, továbbá cirkusznak nevezte az Országgyűlés demokratikus vitáit.

Dauda Sándor népszerűtlenségére jellemző, hogy csupán egy olyan épületben tagadták meg a lakók az aláírást, ahol belügyi tisztviselők laknak. Az akció kezdeményezői a törvény előírásainak megfelelően átadják a Hazafias Népfrontnak az aláírásokat, amelyeket az köteles továbbítani az Elnöki Tanácshoz. Ennek feladata a képviselő visszahívása ügyében döntő szavazás kiírása. Amennyiben ezen részt vesz a kerület választásra jogosult lakosainak legalább 50 százaléka, és azoknak legalább fele Dauda Sándor visszahívása mellett szavaz, a képviselőnek fel kell adnia tisztségét. Ez a második eset 1948 óta, hogy választók egy országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményezték. Az első Vida Miklós józsefvárosi képviselő volt, a múlt év decemberében. Ezt a Fidesz két tagja kezdeményezte. Akkor is gyorsan sikerült összegyűjteni a megfelelő számú aláírást. Az ügy még folyamatban van.

+ + +

A magyar-izraeli kapcsolatokban ma fontos eseményre került sor. Külső munkatársunk, Pesti Péter helyszíni jelentése: P. P.: Jeruzsálemben, a Kneszet épületében perceken belül megkezdődik a sajtótájékoztatóval egybekötött ünnepélyes egyezményaláírás. Magyar részről Váncsa Jenő mezőgazdasági miniszter, míg izraeli részről Jichak Samir megbízott külügyminiszter írja alá a szerződést. Az izraeli külügyminiszter – mint ismeretes – Párizsban tartózkodik. Váncsa órákkal ezelőtt kapta meg telexen keresztül a felhatalmazást Várkonyi Péter magyar külügyminisztertől, hogy a Magyar Népköztársaság nevében az államközi egyezményt aláírja. Az egyezmény az állatvédelemmel, állateg-észségyüggyel és növényvédelemmel foglalkozik. Ez az első egyezmény a húszéves szakítás után Magyarország és Izrael között. Majd a szerződések aláírása után a két miniszter közös sajtótájékoztatót tart a helyi és a külföldi sajtó munkatársainak.

A magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ma befejezi látogatása hivatalos részét. Váncsa Jenő minisztert elkísérte látogatására Burgert Róbert, a bábolnai állami gazdaság vezérigazgatója, és a minisztérium külkapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője. Érdemes talán megemlíteni, hogy a delegációt sem a rádió, sem a magyar televízió munkatársai nem kísérték el Izraelbe. Az államközi szerződés és egyéb szakmai jellegű megállapodások aláírása utáni sajtóértekezleten Váncsa Jenő többek között ezeket mondotta:

V. J.: A programról és munkáról, amit elvégeztünk csak úgy tudok beszélni, hogy minden kitűnően sikerült. A munka, az aláírt egyezmények egyaránt jól fogják szolgálni a magyar-izraeli kapcsolatok fejlesztését. […]

P. P.: Miniszter úr, Ön ezekben a pillanatokban nemcsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hanem Várkonyi Péter, magyar külügyminiszter megbízottjaként külügyminiszteri teendőket is ellát. Így biztos tudja, hogy a húszéves szünet után mikor áll helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolat Izrael és Magyarország között? V. J.: A kérdés első felére a válasz, hogy Magyarországon – a kormányzati munkamegosztás szerint – a szakmai egyezményeket mindig a szakágazati miniszterek írják alá. Ebben az esetben én a kormány felhatalmazásával rendelkezem az egyezmény aláírására. Ami a kérdés második felét illeti, azt a külügyminisztereknek kellene feltennie.

+ + +

Gorbacsov pénteki, de csak vasárnap közzétett beszédében a szovjet vezető kilátásba helyezte, hogy a katonai költségvetést még annál is nagyobb mértékben fogják csökkenteni, mint amit a főtitkár a New York-i ENSZ-beszédben megígért. Az ok: bajban a szovjet gazdaság. Néhány mondat a Washington Post moszkvai tudósítójának cikkéből: Nyugati közgazdászok már hosszabb ideje jósolgatják: a Szovjetuniónak előbb-utóbb meg kell nyírbálnia kiadásait vagy a fogyasztás, vagy a beruházás, vagy a katonai költségvetés terén, míg végül nem maradt más választása, mint az, amit most bejelentettek. Korábban hasonló dilemmákat mindig is a lakosság fogyasztásának csökkentésével oldottak meg. A jelenlegi politikai helyzetben azonban nem vállalhatnak egy ennyire népszerűtlen intézkedést, hiszen azt kell bebizonyítaniok, hogy a peresztrojka az utca emberének is javára válik – írja az amerikai fővárosban megjelenő lap, amihez a Baltimore Sun még hozzáfűzi, hogy a Moszkvában elmondott beszéd borús hangneme mennyire elüt attól a dinamikus fellépéstől, amelyet a főtitkár az ENSZ-beszéd során nyújtott. Ezt is bizonyítja – hangoztatja a lap –, hogy Gorbacsov külpolitikai sikerei jelentősen felülmúlják azt az eredényt, amit reformjaival a hazai pályán idáig elért.

További részletek 89-ről az OSA honlapján.