A gyülekezési jog nem állami adomány

2009.01.10. 08:54

A blogról

Ez a blog egy napi válogatás arról, hogy mi történt 1989-ben. Beszámolunk a legérdekesebb hírekről, interjúkról, bemutatjuk a szereplőket, és megtudhatja azt is, mit hallgattunk, olvastunk, néztünk a moziban húsz éve, és milyen telefonok érkeztek a frissen induló TV2-höz és a Szabad Európa Rádióhoz. Ráadásul elolvashatja azokat a napi információs jelentéseket, amiket az MSZMP korabeli vezetői is megkaptak.

Partnereink

Videók

A mai nyugtalan, elkeseredett helyzetben több párt alakulása, és a köztük folyó vita nem segítené a kibontakozást. Egy érv az Országgyűlésben az egyesülési jogról szóló vitában.  Kossuth rádió. 1989. január 10.,

Hangképekben számolunk be a parlament mai üléséről. A tudósító Bálint Attila és Domány András:

– A kéthetes szünet után folytatódó decemberi ülésszak mostani fordulójának feladta, hogy módosítsa az alkotmányt, döntsön az egyesülési és gyülekezési jogról, valamint interpellációkat és  kérdéseket is megtárgyaljon. Az érdekldőést jelzi egyébként, hogy 9 interpelláció és 8 kérdés, illetve válasz került a napirend előzetes tervezetébe. Most mósodítja az ügyrendjét is az Országgyülés, azaz megalkotja a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének házszabályát. Az alkotmány módosításáról, valamint az egyesülési és gyülkezési jogról szóló törvényjavaslatról Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter terjesztett expozét a képviselők elé. Az alkotmánymódosítást az Alkotmánybitróság létrehozása, a népszavazás törvényi szintű szabályozása és a parlamenti ügyrend korszerűsítése is szükségessé teszi. Az egyesülési és gyülkezési jogról szóló törvénmyjavaslat, valamint az alternatív katonai szolgálattal összefüggő javaslat értelmében pedig módosítani, változtatni kell alaptörvényünk jelenlegi paragrafusait. Az Alkotmánybíróság, ha létre jön, az alkotmányjogi tanácsnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkezik majd. A választásokkal kapcsolatos egyes panaszok elbírálásával is foglalkozik, és az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részében is állást kell foglalnia. A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülése érdekében indokolt az alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezését is módosítani, tehát, hogy a fegyveres  katonai szolgálatot lelkiismereti, illetve vallási okból nem vállaló állampolgárok polgári szolgálat keretében teljesíthessenek honvédelmi kötelezettséget. Ezt majd természetesen külön törvény szabályozza, ami még az idén nyáron parlament elé kerülhet – hallhattuk az igazságügyminisztertől. Az egyesülési és gyülekezési törvény tervezetéről előadói beszédében az igazságügyi miniszter egyebek között a következőket mondta:

Kulcsár Kálmán: A törvényjavaslat tehát abból az alapelvből indul ki, hogy az egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet az állam nem adományoz, hanem a népszuverenitásból  következően természetesen mindenkit, bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül megillet. Tartalmát a javaslat úgy szabályozza, úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek  joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti formakényszert. Az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet kívánnak létrehozni. A szervezetek minden olyan tevékenység végzése céljából létrehozhatók, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt.

– A törvényjavaslat mindössze annyi feltételt írt elő, hogy legalább 10 alapítótag kimondja a szervezet megalakítását. Megállapítsa saját alapszabályát és megválassza a vezetőit. Az ez után következő bírósági nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek. Egyébként is –hangsúlyozta az igazságügyminiszter –, a társadalmi szervezetek fölötti államigazgatási törvényességi felügyelet megszűnik, rájuknézve kötelező döntést csak a bíróság hozhat. Külön szólt a miniszter az egyik legtöbbet vitatott témáról, a politikai pártokra vonatkozó, részben eltérő szabályozásról.

Kulcsár Kálmán: A javaslat deklarálja, hoyg az egyesülési jog alapján politkkai párt is létrehozható. A politikai párt az egysülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos sajátos jegyet magánhordozó típusa. E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó részletes szabályozás tartalmát a politikai rendszerben betöltött szerepe, a képviseleti rendszer és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. Ezért a politikai pártokra vonatkozó teljes szabályozás kialakítása nem ragadható ki a politikai rendszernek az új alkotmány keretében történő komplex újraszabályozásából. Mindezekre figyelemmel, a javaslat szerint, a politikai pártnak a társadalomban betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései lesznek az irányadóak, és ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi javaslattól eltérő rendelkezés a politikai párt megalakulása nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint megszűnésének szabályait tartalmazó külön törvény megalkotása is. E törvény kimunkálása megkezdődött. Elkészülte után, a szokásos törvényalkotás folyamatában társadalmi vitára kerül, és a vita tanulságai alapján kialakított végső változatot a kormány benyújtja az országgyűlésnek.

– A miniszter a vitákra utalva megjegyezte, a politikai viszonyok nem oldhatók fel a jogban. Számos esetben politikai megoldásokat kell találni. De a kereteket a társadalmi folyamatok rendezett lebonyolódásához, a feszültségek kezeléséhez, éppen a jog adhatja meg. Hasonló okokból van szükség az eddig szinte megoldatlan gyülekezési jog szabályozására. A demonstráció, a tüntetés eleve több teret ad a demagógiának mint a megfontolásnak – mondta a miniszter, és az is nyilvánvaló, hogyha hosszabb szünet után nyílik meg a lehetőség az ilyen megmozdulásokra, akkor azt kezdetben igen gyakran alkalmazzák. Az ilyen formák főleg a politikai érdekérvényesítést tekintve hátrányos helyzetű csoportok eszközei, de mindenképpen figyelmeztetést jelentenek. Kulcsár Kálmán hosszasan ismertette más országok törvényeit, a gyülekezéssel kapcsolatos joggyakorlatát és azt, hogy a gyülekezési jog elválaszthatatlan a szólásszabadságtól.

Kulcsár Kálmán: A gyülekezési jog, mint ahogyan már az egyesülési jog kapcsán utaltam rá, ugyancsak nem állami adomány, hanem mindenkit megillető, alapvető szabadságjog, amelynek gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések – a javaslat együttesen a rendezvények kifejezést használja – tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon nyilváníthatják, s a rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlásának korlátja a javaslat szerint az, hogy nem valósíthat meg büncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. E jog gyakorlásának – szinte minden alkotmányban és a nemzetközi jog által is rögzített – további alapfeltétele a békés jelleg. Annak érdekében, hogy a gyülekezési jog törvényes és rendeltetésszerű gyakorlása biztosítható legyen, a javaslat a gyülekezési jog gyakorlását, ha az közterületen történik, előzetes bejelentéshez köti. Nagyon szeretném hangsúlyozni, ennek a bejelentésnek nem az a célja, hogy az államigazgatási szerv, adott esetben a rendőrség, a rendezvényt engedélyezze. A gyülekezési jognak mint alapvető szabadságjognak a gyakorlása ugyanis nem igényel előzetes közigazgatási hozzájárulást. A bejelentés azonban lehetőséget ad arra, hogy a közigazgatási szervek, elsősorban a rendőrség, felkészüljenek a gyülekezési jog gyakorlására, illetőleg a közrend, a közlekedés zavartalanságának biztosítására.

– Az igazságügyminiszter vitatkozott azzal az ellenvetéssel, amely szerint minden gyűlés és tüntetés óhatatlanul sérti valamilyen mértékben mások jogait – gondoljunk csak a közlekedésre –, ezért ilyen korlátozásokat a törvény ne tartalmazzon. Ez a vélekedés egyébként később, a vitában is több alkalommal előjött. A miniszter szerint semmilyen jog nem gyakorolható mások jogainak sérelmére. Az említett megfogalmazás megfelel a nemzetközi szerződéseknek is és a társadalmat óvni kell attól, hogy egyesek jogaikkal visszaélhessenek. A mások jogainak és szabadságának sérelme fogalom esetében természetesen az arányokról van szó, és ezeket a megfelelő arányokat viták esetén majd a bíróság gyakorlata alakíthatja ki. Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrségnek nem az a feladata, hogy a gyülekezést, ha az nem ütközik a törvénybe, akadályozza, hanem éppen  az, hogy segítse a jog szabad gyakorlását, pl. forgalomszervezési és egyéb eszközökkel.

– Az alkotmánymódosításhoz egyetlen képviselő szólt hozzá, dr. Südi Bertalan, Bács-Kiskun megyéből. Azért kért szót, mert szerinte a tervezet meg kívánja kurtítani az Országgyűlés jogát, hogy ellenőrizhesse a bírósági munkát. Továbbra is meg kell adni a képviselőknek azt a lehetőséget – mondotta –, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez interpellálhassanak, vagyis a bírói munkával kapcsolatban olyan kérdéseket tehessenek fel, amelyekre a testület vezetője köteles válaszolni. Hozzátette, ne az országgyűléstől óvják a bíróságok függetlenségét, hanem a politikai vezetéstől, amely ellenőrzés hiányában eszközként használhatja az igazságszolgáltatást.

– Kulcsár Kálmán miniszter azt javasolta a parlamentnek, hogy a bírói függetlenség védelmében vessék el a képviselő indítványát, és ne tegyék lehetővé, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöktét interpellálhassák a képviselők. Szavazási procedúra után – mivel az igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslat nem kapta meg az alkotmánymódosításhoz szükséges 2/3-os többséget – az alkotmánynak ezt a részét változatlanul hagyták, és az alkotmánymódosítást 345 szavazattal úgy fogadták el, hogy a Legfeslőbb Bíróság elnöke továbbra is köteles interpellációkra válaszolni.

– Stadinger István, a parlament elnöke arra kérte a képviselők jóváhagyását, hogy az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetet egységes vitában tárgyalják, ám a határozathozatal majd külön-külön történik. A mai munkanap végéig 15 képviselő fejtette ki vélemélnyét. A módosító indítványokat nyomban tárgyalni kezdte a parlament jogi bizottsága, véleményüket és a miniszteri választ majd holnap reggel 9-től hallgathatjuk meg. Most azonban vegyük sorra mik voltak a vita csomópontjai.

– Mint sejthető volt, a vitában nagyon átfogó fejtegetéseket, a politikai és társadalmi fejlődés általános kérdéseit is érintő gondolatokat is lehetett hallani. Többen is elmondták, hogy a szokásosnál még fontosabb dolgokról van szó. Működőképes volt-e eddig, és működőképes-e ma a szocialista társadalom, és hogyan lehet javítani a mai bajokon? Illetve az új szervezetek alapítása, a gyülekezés és tüntetés lehetővé tétele mennyire fontos és mennyit segíthet a gondok megoldásában – feszegették. Ilyen kérdésekre kerestek sokan választ. Világos, hogy minden nemzedék önigazolási kényszert érez – mondta egy fiatal orvosnő, Balla Éva budapesti képviselő, de másokhoz hasonlóan, élesen bírálta az elmúlt évtizedeket, és elmondta, az 1968-as reformok sem fulladtak volna be, ha léteztek volna olyan szervezetek, amelyek az alkotmányosság és a politika szabályai szerint megküzdhettek volna a reformok folytatásáért. Ám korosztályok egész sora ki volt rekesztve a valóságos döntésből.

– Figyelemre méltó az idősebb nemzedék egyik képviselőjének, a debreceni Albert Bélánénak a felszólalása, aki azt fejtegette, miért hittek korábban – kétségeik ellenére – a hibásnak bizonyult politikai döntésekben, és milyen borzasztó volt – ez az ő szóhasználata – a keserves ébredés. Király Ferenc, Szolnok megyei képviselő azt mondta, hogy koloncként hurcoljuk magunkkal a múlt bűneit és hibáit, míg az ellenfelek egy része friss és pirospozsgás, mert nemrég született.

– Voltak persze sokkal konkrétabb, a törvények szövegére vonatkozó hozzászólások is. Géczi István pl. a sportegyesületek gondjairól beszélt. Tóth Antal, Bács-Kiskun megye helyettes rendőrfőkapitánya azt mondta el, hogy a rendőrség készül az új törvényekből adódó feladataira, a törvényesség védelmére. A rendőrség – mondotta – nem konzervatív, hanem – éppen a fejlődés korlátait látva – reformpárti Ugyanakkor természetesen rendpárti is, mert alapvető érdekének tartja a közbiztonság fenntartását. A társadalmi önszevreződés igazi garanciáinak nevezte a két törvényjavaslatot Berecz János, a párt KB titkátra, Szabolcs megyei képviselő, hangsúlyozva, hogy itt a hatalomról van szó. De a hatalom nem a párté, nem a kormányé, még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé, hanem az egész népé. Idézünk Berecz János felszólalásából.

Berecz János: Társadalmunkban ma különböző erők mozdultak és mozdulnak meg a haza felemelkedése előtt álló akadályok eltávolítására és a nemzeti haladás előmozdítására. Ezen erők szerveződéseiket a most vitatott törvénytervezetek alapján valósíthatják meg. Ilyen módon létrejöhetnek a feltételek, hogy a különböző mozgalmak intézményesült formában, egyenlő jogon, partnerként vehessenek részt egy új nemzeti összefogásban. A mozgalmakkal már ilyen körülmények között is elkezdődhet a politikai kapcsolatépítés munkája, a párbeszéd, az egyezkedés, az együttműködés, sőt a koalíció lehetősége is. E helyről is felhívunk minden politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az új nemzeti összefogás létrehozásában. Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele az új politikai rendszer kiépítésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi szervezetek mellett, azok megújulását is figyelembe véve, ezen tényezők közé tartozik és ennek jelét is adta többek között a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, egyes ifjúsági szerveződések, a szerveződő kisgazdák, a Veres Péter Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság és több más egyesülés. Az új nemzeti összefogás létrehozásában az MSZMP, később pedig a megszülető pártok munkálkodhatnak együtt. Pártunk határozottan ellenzi a köntörfalazást, kiáll az elvtelen időhúzás ellen. A KB decemberi ülésén a párt véleményeként megfogalmazta, hogy a párttörvény megalkotása igazodjon az alkotmány átdolgozásához. Mindezekből kiindulva és az aggodalmakat is ismerve látszik, hogy a párttörvény egy éven belül, akár az év vége előtt a parlament elé kerülhet. A létrejött különböző alternatív mozgalmak, társaságok döntő többsége hangsúlyozza a több párt létezésének szükségességét, de a jelenlegi helyzetben még nem kívánnak párttá alakulni. Örömmel üdvözöljük, hogy a mértékadó társadalmi mozgalmak a pártalapítás kilátásait tekintve nem a konfrontáció lehetőségeit keresik, hanem maguk is a megfelelő átmenetet biztosító szerves fejlődés hívei. Az eltúlzottan gyors előrerohanás, a jószándékai ellenére is kiválhat olyan  reakciósorozatot, amely éppen a támogatni kívánt ügyet sodorja veszélybe. Az értetlenségből, sérelemből született ellenállás aktivizálná a szélsőségeket. Azok fellépése pedig azonnal felidézné a bármiféle visszarendeződés veszélyét és kiélezett hatalmi harcot táplálna. Az ilyesféle folyamatok azon erőket veszélyeztetik elsősorban, akik a nemzeti összefogás keretében, reformok útján kívánják szolgálni a szocialista előrehaladást. Javaslom, hogy az alapos vita után, megfontoltan fogadjuk el a kormány javaslatát, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentését, javaslatait. És elismerve a sürgetők jószándékát, szavazzuk meg a törvényjavaslatokat, de megerősítve a párttörvény indokolt, meghatározott határidőn belüli megalkotását.

– Ez utóbbi téma egyébként a vita középpontjában állt – azt hiszem ebben nincsen semmi meglepő. Támogatta a törvényjavaslatot Huszár István, a HNF főtitkára, viszont e ponttal nem értett egyel Puja Frigyes, volt külügyminiszter, Békés megyei képviselő.

Puja Frigyes: Ki kellene hagyni a törvényből a pártokra való utalást. Miért változott meg ilyen radikálisan a helyzet azóta, hogy társadalmi vitára bocsátották az egyesülésről szóló törvény tervezetét? A vitára bocsátott és a sajtóban nyilvánosságra hozott tervezetben – ha jól tudok olvasni – nem volt szó pártok alapításának lehetőségéről. Társadalmi nyomásra változott meg a vélemény? Nem tudom, hogy hány polgár vett részt a vitában. Semmi esetre sem a felnőtt állampolgárok százezrei, vagy milliói. S azoknak a jelentős része, akik részt vettek a vitában, például Budapesten, ellenezte ezt a megoldást. Én személyesen nem hiszem, hogy túlságosan nagy lenne a társadalmi támogatottsága a pártról szóló rész bevételének az egyesülési törvénybe.

– Puja Frigyes tehát – mint mondta –  nem fél a többpártrendszertől, de az országot félti a zűrzavartól és az anarchiától. Márpedig szerinte a mai nyugtalan, elkeseredett helyzetben több párt alakulása, és a köztük folyó vita nem segítené a kibontakozást. Balla Éva, talán erre is reagálva mondta azt, hogy az egypártrendszer körülményei között is előfordulhat, hogy csak a felszínen van rend, alatta egyre átláthatatlanabb a káosz. Ő, kilenc társával együtt, ellenzi az önálló párttörvényt.

Balla Éva: Az egyesülési törvény rendelkezzen egységes kritériumok alapján minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. A törvény 4. §-ának 2. bekezdése, mely a pártokra külön rendelkezéseket ír elő, maradjon el. A mai napig semmiféle jog nem tiltja Magyarországon a pártalakítást. Ha továbbra sem tiltja, attól még nem rohamléptékű a haladás. 

– Balla Éváéhoz hasonló gondolatokat fejtett ki Rózsa Edit és Czoma László is – akik az említett tíz javaslattevő közé tartoznak –, és dr. Király Ferenc, aki a független társadalmi kontrollt, az alternatív csoportoknak a hatalom sáncai mögé történő beengedését szorgalmazta. Kár lenne a legalizálás elhalasztásával értelmetlen harcra kényszerülni – mondta –, amibe a párt így önmagát belerántaná. Tulajdonképpen egy harmadik álláspontot fogalmazott meg – a maga nagyon színes módján – Szentágothai János akadémikus.

Szentágothai János: Minél később alkottatik meg és válik jogérvényessé a politikai pártok bejegyzését és működését szabályozó törvény, annál rövidebb a választásokig rendelkezésre álló és az ésszerű szervezkedéshez föltétlen szükséges idő. Tehát ugyanazt prédikálom, amit Berecz János előttem mondott, csak én az időhatárokat másképp értékelném. Bármilyen pártok szerveződjenek is, ha ez mondjuk ez év nyarán már komolyan megindulhat, akkor lesz idő lehiggadásra. Hacsak nem éppen az a kormányzat célja – amitől óvnám! –,  hogy minél több és ezért eleve életképtelen szervezet keletkezzék. Világosan kell látnunk, hogy a kormány nem egy farkascsorda által üldözött szánban ülők csoportja, akik csomagok és ruhadarabok kidobásával próbálják az üldözőik figyelmét elterelni (nevetés), mert nálunk, tán épp két kivénhedt ordas kivételével, nincsenek farkasok. (Nagy nevetés, taps.)

– A vita, amelyben a létező számos egyéb témáról is szó volt, viszonylag hamar befejeződött. Egyrészt, hogy az illetékesek találkozhassanak a Nyugat-európai Unió küldöttségével, másrészt, hogy a parlament szakbizottsága, az igazságügyminiszterrel együtt, alaposan megvitathassa az esetleges módosításokat. Azóta már véget ért a bizottsági ülés is, amelyen részt vett Bolcskay Zsolt:

– Talán a legfontosabb, legtöbbet vitatott téma az volt, hogy legyen-e párttörvény, vagy sem; ez a paragrafus benne maradjon-e a törvénytervezetben, vagy sem. A vita után Kulcsár Kálmán azt mondta, hogy ő még mindig fenntartja eredeti álláspontját, miszerint maradjon benne ez a szabály, tehát külön párttörvény szabályozza majd a pártok megalakulásának, működésének feltételeit. A képviselők ezt csak úgy fogadták el, hogyha Kulcsár Kálmán közli azt is, mikorra teszi le a kormány a parlament elé ezt a tervezetet. A határidő fél év, hat hónap. Tehát augusztus 1-jén ott kell lenni a törvénytervezetnek a képviselők előtt.

– Gondolom ez volt a legérdekesebb, legizgalmasabb mozzanat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén. És hogy mi lesz ennek a módosító javaslatnak a foganatja, azt majd holnap reggel 9 órától kezdődően meglátjuk. De a mai nap krónikájához tartozik még az is, hogy ülést tartott az egyik szünetben a külügyi bizottság is. Az Országgyűléshez az utóbbi napokban a menekültek ügyében több beadvány érkezett. Volt képviselő, aki interpellációt fontolgatott e kérdésben és Bánffy György képviselő is jelezte, hogy felszólalásra készül ez ügyben. Ezért tehát a külügvi bizottságnak állást kellett foglalnia a beadványokról, javaslatokról, mielőtt majd holnap a parlament teljes ülése dönthetne ezekről. A lényeg – amiben a külügyi bizottság is egyetértett –, hogy a kormány a legközelebbi ülésszakon adjon átfogó tájékoztatást a menekültek ügyeiről. Arról, hogy mi lett a családegyesítési kérelmek sorsa és arról, mi van, mi lesz a menekülttáborral. A legközelebbi ülésszakig vizsgálják majd meg, hogy a menekültüggyel összefüggő Genfi Konvencióhoz való csatlakozásnak milyen lehetőségei vannak, és hogyan lehetne esetleg a hazánkba menekültek érdekében igénybe venni az ENSZ segítségét is.

Tehát holnap reggel az egyesülési és a gyülekezési törvény vitájával folytatódik a Parlament ülése. Most visszaadjuk a szót a stúdiónak.



További részletek 89-ről az OSA honlapján.