Kétszázezerrel csökkent a KISZ létszáma

A KISZ nem akart osztozni állami támogatásán az új ifjúsági szervezetekkel. Sőt, még azt is keveselték, amit addig kaptak. A Reformban 1989. január 13-án jelent meg az interjú Emőd Péter KISZ KB-titkárral, a riporter Juszt László volt. Emőd nem tudta, hogy mire nyomtatásba kerül a cikk, addig a parlament megfelezi a tervükben szereplő 1 milliárd 190 millió forint költségvetési támogatást.

Vállalná-e az osztozkodást a KISZ?

A KISZ költségvetése a múlt évtől önálló, 1988-ben leválasztották a pártétól. Mint Emőd Péter, a KISZ KB titkára fogalmaz, ezt annak a törekvésnek a jegyében tették, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba. Vele beszélgettünk az ifjúsági szervezet költségvetéséről.

Mennyi a költségvetési támogatásuk?

1988-ban 1 milliárd 137 millió forint volt.

Mennyit terveztek 1989-re?

Egy milliárd 190 millió forintot, ha jól számolom 53 millió forinttal többet. Ehhez egyetlen egy adatot fűznék: körülbelül 150 millió forint pluszkiadást jelent 1989-ben az, hogy a társadalombiztosítási járulékot 10 százalékról 42 százalékra emelik. Tehát ebből az egyetlen tételből is látszik, hogy a támogatás reálértékben csökken.

Valóban. Mennyi a KISZ vagyona?

Két és fél milliárd forint. Ebből 2,3 milliárd értékűek az ingatlanjaink...

Mik ezek az ingatlanok?

Ez a Központi Bizottság székháza, valamint 14 megyei, illetve városi bizottság székháza, és 36 politikai képzési központ, illetve tábor. Gépben, berendezésben pedig 200 millió forint értékünk van, így jön össze a két és fél milliárd.

Visszatérve a székházra: egy ifjúsági kell egy ilyen kacsalábon forgó vár?

Azt hiszem, azt nem kell szégyellnünk, hogy tisztességes körülmények között dolgozunk. Azt viszont valószínűleg szégyellnünk kellene, ha a jelenlegi gazdasági körülmények között születne egy olyan döntés, hogy a KISZ KB részére épüljön fel egy ilyen székház.

Olyan pletykákat hallani, hogy el fogják adni...

Nem tervezzük, hogy eladjuk a székházat, de időnként valóban akad érdeklődő rá. Mi nem zárkózunk el attól, hogy az érdeklődőkkel tárgyaljunk, mert ha olyan ajánlatot kapunk, ami az ifjúsági mozgalom érdekeit is figyelembe veszi, akkor nyitottak vagyunk...

De mint mondotta is, nemcsak ez a székház van, hanem 14. A megyékben is akad egy-két igazán szép és tágas épület.

A megyéknek kell döntenie a hasznosításról, hiszen az komoly bevételek forrása lehet.

Hányan dolgoznak itt, a KB székházában?

Ebben az épületben az úttörőszövetség apparátusával együtt 251 fő dolgozik.

És a KISZ-ben hány függetlenített van?

A KISZ és az úttörőszövetség politikai apparátusa összesen 1563 főből áll, ebben az üzemi meg az egyetemi KISZ-bizottságok függetlenített titkára is benne van. A technikai apparátus pedig – beleértve azokat, akik a KISZ létesítményeit, a táborokat, a politikai képzési központokat itt fenntartják – 1345 fő.

Mennyi az átlagjövedelmük?

A bruttó átlagkereset 8625 forint volt 1988-ban. A jutalomkeret pedig a bérkeret 7 százaléka, tehát ennyit lehet még hozzászámolni.

Tudjuk, hogy a párt- és szakszervezeti apparátus létszámát csökkentik. És a KISZ?

Mi már 1988-ban csökkentettük elsősorban a Központi Bizottság apparátusát 30 százalékkal. Elképzelhető további létszám csökkentés is, de mivel áprilisban kongresszust tart a KISZ, s az eddigitől teljesen eltérő, új szervezeti felépítést hoz majd magával, így a további csökkentések kérdésére csak ezt követően lehet visszatérni.

Hányan lehetnek olyanok, akik nem a KISZ apparátusában vannak, nem innen kapják a fizetést, hanem a vállalatoktól, intézményektől, de tulajdonképpen KISZ-alkalmazottak?

A rendelkezésemre álló adatok szerint száznál valamivel kevesebben.

Térjünk vissza a KISZ költségvetésére. Az állami támogatáson kívül milyen bevételeik vannak még?

A saját bevételek 228,7 millió forintot tesznek ki a terv szerint...

Mennyi például a tagdíjbevétel?

Az ifjúsági szövetség és az úttörőszövetség tagdíja összesen 78,2 millió forint.

Ezenkívül?

Ezenkívül vannak az úgynevezett működési bevételek. Ezek teszik ki a saját bevételek nagyobbik részét, összesen 150,5 millió forintot. Ezeknek három fő tételük van. Az egyik az intézményeink szabad kapacitásainak értékesítéséből származó bevétel; növekszik. Ez 1985-ben még csak 92,5 millió forint volt, 1988-ban már 42 millió. Jelentősen csökkent viszont a társszervi támogatások összege. Érthető, hiszen mások is hasonló cipőben járnak, mint mi. Ez 1985-ben még 92,5 millió volt, 1988-ban már csak 33,5 millióval tudtunk számolni. Végül volumenében a legnagyobb tétel a politikai képzésben, illetve a táboroztatásban részt vevők költségtérítése. Ez 1985-ben 52 millió forint volt, 1988-ban pedig 75 millió forintot tett ki. Hozzá kell tennem, hogy ez az utóbbi költségtérítés ma még nem fedezi a tényleges kiadásokat, csupán azoknak egy részét. Várható, hogy a támogatás reálértékének csökkenése miatt módosítanunk kell majd. Pillanatnyilag politikai képzési intézményeinkben az önálló keresettel rendelkezők napi 45 forintot, az önálló jövedelemmel nem rendelkezők napi 30 forintot térítenek, miközben az étkezési norma 100 forint körüli. A jövőben szeretnénk élni az új törvények biztosította lehetőségekkel, például a társulási törvénnyel, s ezeknek az intézményeknek a jelentős részét valamilyen vállalkozási formában, üzleti alapon működtetni, bevételeinket elsősorban ilyen módon gyarapítani.

Térjünk át egy más kérdésre! A KISZ funkcionáriusainak is kell közlekedniük. Hány gépkocsival rendelkezik a KISZ?

Lehet, hogy nehezen hihető, de nincs a KISZ Központi Bizottságának gépkocsija. Úgy bérlünk három gépkocsit állandó használatra a párt gépjárműparkjából. Három Ladát.

S a megyékben?

A megyék szintén csak bérelnek.

Hány tagja van a KISZ-nek, és mennyivel csökkent a létszám az elmúlt időszakban?

Jelenleg 700 ezer tagunk van. Két-három év alatt kétszázezerrel csökkent a létszám.

Három héttel ezelőtt megalakult a MISZOT, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Ennek társelnöki funkcióban tagja a KISZ is. Anyagilag támogatják?

A KISZ elég régóta tudatosan készül arra a helyzetre, amikor sokszínűbbé válik az ifjúsági mozgalom. Nekünk konkrét elképzeléseink vannak arra vonatkozóan, hogy az ifjúsági munka finanszírozását hogyan kellene újraformálni, s ezeket különböző fórumokon már ismertettük is. Úgy gondoljuk, hogy mindazok a szervezetek, amelyek tagja a MISZOT-nak, joggal tarthatnak igényt állami költségvetési támogatásra. Ennek kell, hogy legyen egy normatív formája, mondjuk a taglétszám, a tevékenység volumene arányában, illetve kell lennie egy olyan alapnak, amely versenyeztetné a különböző ifjúsági szervezeteket, és aki jobb elképzeléssel rukkol elő valamilyen feladat megoldására, az kaphatná meg belőle a támogatást.

Több pénz nyilvánvalóan nem lesz, tehát azon lehet megosztozni, ami van. Ha úgy tetszik: azon az 1 milliárd 137 millión, amit a KISZ kapott eddig. A KISZ vállalná-e ezt az osztozkodást a harminc-egynéhány szervezettel?

Remélem, hogy amit ön most mondott, az nem a kormány álláspontja, nevezetesen, hogy osztozkodni csak azon lehet, ami van. Hiszen látunk azért példákat arra, hogy a jelenlegi, költségvetési szempontból szűkös időszakban is van, amire több jut. Mi úgy gondoljuk, hogy az ifjúsági munkára többnek kell jutnia.

És mi van akkor, ha teszem azt, valamelyik szervezet azt mondja: nem tartunk igényt állami támogatásra, de a többiek se kapjanak.

Én ezt nem tartom valószínűnek. Nemigen van a világon olyan ifjúsági szervezet – leszámítva a kifejezetten vállalkozási alapon létrejövőket, amelyik meg tud élni költségvetési támogatás nélkül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!