Gyöngyi
6 °C
11 °C

TGM: Az MSZMP-kormány lemondására a politikai helyzet még nem érett

2009.01.25. 11:06
| Módosítva: 2009.02.07. 11:08

A magyarok 10 százaléka szegény, az NDK-val és Csehszlovákiával a legnagyobb európai környezetszennyezők közé tartozunk, az oroszok még az idén hazaindulnak Veszprémből, Pozsgay Imre szerint nálunk nem a szocializmus, csak a sztálinizmus bukott meg. Erről beszélt a Kossuth Rádió és a Szabad Európa Rádió 1989. január 25-én szerdán. Az üzenetekről bővebben az OSA honlapján itt és itt olvashat>>>

Időjárásjelentés: Hazánkban túlnyomóan borult az ég, többfelé erősen párás a levegő, főként északkeleten köd is van. 0 és -3 fok között alakul a hőmérséklet. A fővárosban -2 fokot mérnek. Napközben többnyire borult, sokfelé párás, néhol tartósan ködös idő várható, csapadék nélkül. Csak kevés helyen süt ki a nap. A hőmérséklet kora délután -1 és +4 fok között lesz.

Lapszemle – Bocskay Zsolt összeállításában

A lakosság kb. 10 százaléka szegény, vagyis a legelemibb megélhetési gondokkal küszködik, egészségkárosító módon szűkölködik – mondta a NÉPSZAVA munkatársának Ferge Zsuzsa szociológus. Szerinte az a baj, hogy a reformelképzelésekből eddig kizárólag azok valósultak meg – az adó- és árreform, a bérreform nélkül –, amelyek többletbevételt jelentenek. A piacosítás megvalósítását pedig ott kezdték el, ahol más igazi piacgazdaság abbahagyja – az egészségügyben és az oktatásban. Hiba az is, hogy a kormány mindig a legjobban kiabáló csoportok – egyébként jogos – igényeit elégíti ki. Persze nem az a baj, hogy pl. a pedagógusok elérnek valamit, hanem az, hogy a béremelés érdekegyeztetés nélkül történik. Ez az „oszd meg és uralkodj” politikája.

1986 nyarán jelentősen szűkítették az országgyűlési képviselők jogait. A zárt ülésen elfogadtatott módosítás után született meg az a gondolat, hogy változtatni kellene a parlament ügyrendjén. A januárban elfogadott és tegnap megjelent új házszabályról a MAGYAR HÍRLAP munkatársa beszélgetett dr.Tallósi Frigyes képviselővel. Másfél év kellett ahhoz, hogy ez az elképesztően lassú tempójú munka meghozza gyümölcsét, hogy ezentúl a képviselők előbb szavaznak a módosító javaslatokról és csak utána a kormány álláspontjáról. Kimaradt viszont az új ügyrendből a sokak által fontosnak tartott bizalmatlansági indítvány intézménye. Ez a kérdés a márciusi ülésszakon napirendre kerül és bevezetése esetén nem csak a parlament fejezheti ki bizalmatlanságát, hanem a kormány is lehetőséget kap arra, hogy felmérje, milyen mértékben számíthat az adott ügyben a képviselők támogatására.

+ + +

A Magyar Hírlap ismerteti az ország környezeti állapotáról szóló jelentést, amely szerint igen magas a levegőben a szénhidrogének koncentrációja, ami elsősorban a kétütemű motorok miatt van így. Évente 800 000 tonna por, pernye és korom, 300 000 tonna nitrogén-oxid és 1,3 millió tonna kén-dioxid kerül a levegőbe, ami fejenként mintegy 250 kg-nyi szennyező anyagot jelent. A lakosság 44 %-a él időszakonkét teljesen szennyezett levegőjű településen, és az elmúlt 10 év alatt ötszörösére emelkedett az asztmás és 2,5-szörösére az idült hörghurutos megbetegedések száma, 1955 és 1981 között háromszorosára nőtt azoknak a száma, akik tüdőrákban haltak meg. Mindez csak egyfajta szennyeződés, egyfajta, bár nagyon komoly veszély, de aki nem érzékelte volna még a környezetszennyezés veszélyeit, ebből talán látja, hogy igenis szükség van a Környezetvédelmi Tanácsra, amely ma alakult meg és amelynek üléséről Havas Henrik tudósít.

– Volt ennek az alakuló ülésnek egy nagyon biztató pillanata. Maróthy László miniszter közölte, hogy csak jobb híján elnököl, a következő üléseken sorban a tagok vezetik majd a tanácskozást. Ez közvetett módon azt bizonyította, hogy a frissen megalakult Környezetpolitikai Tanács nem a minisztériumuké, kiváltképpen nem az azt életre hívó miniszteré. Garancia persze nincs arra,hogy megfeleljen a követelményeknek és valóban kontrollja legyen a hivatalnak. Vannak ugyanis aggasztó jelek. A tanács 63 tagja közül egyedül Vit Lászó építészmérnök képviseli az alternatív környezetvédőket, és árulkodó, hogy a névjegyzék csak a nevét és foglalkozását jelöli, egyedül nála nem tüntették fel kiket, mely szervezetet képvisel. A hajóskapitány, a bankár és a püspök mellett csupa-csupa hivatalos ember fogadta el a meghívást, főként egyetemi tanárok és akadémikusok, különböző szintű elnökök és főigazgatók. Ráday Mihály mondta is, hogy ez a gárda időről-időre találkozik, csak mindig más fedőnév alatt. S. Hegedűs László, a Népfront színeiben attól óvta a tanácsot, nehogy a korábban Straub F. Brunó vezette testület sorsára jusson, annak a munkája ugyanis a teljes érdektelenségbe fulladt. Biztató viszont, hogy a sok aggály ellenére a megjelentek mindegyike vállalta a tagságot. Mivel is foglalkozzon a Környezetpolitikai Tanács – tette fel a kérdést megnyitójában Maróthy László. Mindennel, amivel akar – válaszolta –, azaz minden tagnak lehetősége lesz arra, hogy indítványt tegyen. Ami a legfontosabb célokat illeti, ki kell dolgozni a magyar környezetvédők hosszú távra szóló stratégiáját. A tanácsnak képviselnie kell a laikus tömegeket minden kérdés meghozatalában, korlátoznia kell minden olyan tevékenységet, amely károsíthatja a környezetünket. Erre nagyon nagy szükség van, mert hazánk környezeti állapota legalábbis aggasztó. Ez abból a vitaanyagból derült ki, amelyet a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium terjesztett a Tanács elé. Néhány megállapítás: Magyarországon egyre zsugorodik a termőterület, romlik a földek állapota, főképpen a mértéktelen ipartelepítés és az ipari szennyezés miatt. Ami a vizeinket illeti, folyóinkban a szennyeződés mennyisége állandóan emelkedik. 1987-ben 236 esetben észleltek rendkívüli vízszennyezést. Az ország levegője más, európai országokhoz képest közepesen szennyezett, a legnagyobb problémát a kén okozza. Az NDK-val és Csehszlovákiával együtt a legnagyobb szennyezők közé tartozunk Európában. A hazai élővilágból bizonyíthatóan mostanáig 40 növényfaj és 53 állatfaj pusztult ki és 1130 faj veszélyeztetett. Hazánkban teljesen érintetlen és természetromboló hatásoknak ki nem tett táj nem létezik. Ami a következő időszak feladatait illeti, a Környezetpolitikai Tanács közreműködik a nemzeti környezetvédelmi politika kidolgozásában.

+ + +

Még az év első felében hazaindul Veszprémből egy szovjet harckocsi hadosztály. Ezt a magyar honvédelmi miniszter, Kárpáti Ferenc vezérezredes közölte, miután elkészült az ütemterve az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyes csapatainak kivonásáról. Ugyancsak az első félévben távozik Magyarországról egy kiképző harckocsiezred. Júliustól decemberig távozik egy szovjet deszant rohamzászlóalj és a tököli repülőtérről egy vadászrepülő ezred. Jövőre egy szovjet vegyvédelmi zászlóaljat és a szolnoki katonai tiszti iskola állományát indítják hazafelé. A magyar honvédelmi miniszter közölte azt is, hogy a kiürített létesítmények sorsáról még tovább folytatják a tárgyalásokat. Annyi máris biztos, hogy végleg kiürítik az Esztergomi Bazilika szomszédságában lévő műemlék épületet, amelyben eddig szovjet katonai kórház működött. Szó van arról is, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastélyból áthelyezik az ottani kisebb szovjet alegységet, és ugyancsak tárgyalnak a veszprémi és a tököli katonai létesítmények sorsáról. Az egyelőre nem biztos, hogy valamennyi, a közeljövőben kiürítendő laktanyát átadják, mert a csapatkivonásokkal egyidejűleg átrendezik a szovjet egységek állomáshelyeit. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy mindenekelőtt a nyugati országrészből csoportosítanának át különböző szovjet katonai csapatokat.

+ + +

Újkori politikai gyakorlatunknak egyre inkább része, hogy az ellentétes nézeteket vallók véleményt cserélnek. A közelmúltban még nemzetközi visszhangja is volt a Demokrata Fórum és az MSZMP vitájának. Folytatódik ez a sorozat, éspedig a szóvivők fórumával. Budapesten a FIDESZ, a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Új Márciusi Front és a Demokrata Fórum képviselői vitatják ezekben a percekben is programjukat. Németh Miklós Attila tudósítása.

 

– Jobban járt volna a szocializmus, ha nem az egypártrendszer választja. Be kell végre látni, hogy ez zsákutca volt – ezt Vitányi Iván mondta, az Új Márciusi Front ügyvezető titkára. Ebben a kérdésben egyetértenek az alternatív szervezetek, ám az MSZMP egyszer ezt mond, egyszer azt. El kellene dönteni, hogy mikor, kinek a szájából, ki beszél. A jövő a többpártrendszerben van és a koalícióban, ám kialakulását sem erőltetni, sem pedig lassítani nem szabad, az odavezető út nagyon fontos. Ennek könnyebb megtételéhez javasolta az Új Márciusi Front a nemzeti bizottság létrehozását, ezt általában üdvözölték. Tisztázódott az a félreértés, hogy ez a bizottság más néven is elképzelhető, nem koalícióra, hanem vitás kérdések nyilvánosság előtti megtárgyalására szólítana. E célra ugyanis a jelenlegi parlament nem alkalmas. Ez csak kölcsönös bizalom alapján lehetséges a FIDESZ szerint, akik az összefogást a társadalmi robbanás elkerüléséért tartják fontosnak. A kormányerők jelenleg nem hitelképesek – mondta a FIDESZ szóvivője. A hitelképesek pedig nem kormányzásképesek – hangzott el.

Nem szándéka a FIDESZ-nek, hogy az egész magyar ifjúság számára programot adjon, nem várja azt, hogy minden fiatal a soraiba álljon. Éppen azért jött létre, mert 30 éven át egyetlen szervezet lépett fel az ifjúság nevében, nevezetesen a KISZ. A FIDESZ csupán egy akar lenni a magyarországi ifjúsági szervezetek közül, és nem tartja fontosnak, hogy minden politizáló ember valamiféle szervezethez tartozzon. A jelenlegi 3000 tag egyetemistákból, fiatal értelmiségiekből áll, ám vidéken az alkalmazottak is csatlakoznak a csoportokhoz. A FIDESZ nem akar rétegszervezet lenni, várja a munkásfiatalokat is. Kövér László – aki a vezetőség tagjaként képviselte a szervezetet – kifogásolta, hogyha a költségvetésből egyes társadalmi szervezetek kaphatnak, miért kell 500 000 forintos adományból tengődnie az ifjúsági szervezetek koordinálására alakult MISZOT-nak. Megkérdezték, hogy a budapesti regionális rádió miért csak a KISZ-é lesz, miért nem az egész ifjúságé?

Itt aztán már el is jutottunk a nyilvánosság kérdéséhez, amely az elsődleges témája a mai fórumnak. E kérdéskör vitájában elég sok kritikát kapott a sajtó. A pártsajtón az elhallgatásokat és késleltetett hírközléseket kérték számon, míg a független sajtóorgánumoknak a gondatlanságot, a felröppentett kacsákat vetették a szemére. Egyetértés volt abban, hogy a sajtóban kialakult állapotok hűen közvetítik a társadalom jelenlegi állapotát. A mostani helyzet mindenképpen megadja viszont a válaszadás lehetőségét. A teljes nyilvánosság erejét mindannyian üdvözölték, ettől függetlenül a FIDESZ és az MDF saját sajtóorgánum megteremtésének a lehetőségével is foglalkozik. A Baloldali Alternatíva Egyesülés tavaly szeptember óta szerveződik. Azoknak kívánnak fórumot adni, akik eddig kevésbé kaptak hangot. Szerintük nem lehet a nyilvánosság csak az eliteké. A sajtó etikusságát csak akkor lehet tárgyalni, ha a társadalom szélesebb rétegei adják egy-egy orgánum számára a megbízatást.

A Baloldali Alternatíva Egyesülés véleménye szerint nem a piacgazdaság elérése, hanem a közvetlen termelők termelési demokráciája vezethet ki a válságból, ezzel fejlődhet a politikai demokrácia is. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság ezzel szemben a piacgazdaságban látja a megoldást. Nem kíván párttá szerveződni, koalícióban szeretnének működni miden nemzeti erővel. Általában az a véleményük, hogy a gazdasági koncepciót alakítsa ki a kormányzó párt. Az Új Márciusi Front A fordulat és reform címmel megjelent dokumentumot tekinti koncepciónak. A FIDESZ e kérdésben amatőrnek tekinti magát, nem foglalkozik a gazdaságpolitika új koncepciójával – lévén, hogy az MSZMP-nek profi szakértők állnak rendelkezésére, mégsem tudott eddig elfogadható programmal a társadalom elé állni.

+ + +

Pozsgay Imre szerint hazánkban nem a szocializmus eszméje bukott meg, hanem az a sztálini modell, amely egy szűk hatalmi csoport diktatúráján alapuló látszólagos egység volt. A Politikai Bizottság tagja, államminiszter Kecskeméten tartott előadást. Elmondta azt is, hogy a pártnak nemcsak önmagával kell szembenéznie, hanem a múltját is újra kell értékelni. Az 1948-49-es és az 1956-os események tisztázásával foglalkozó munkacsoport éppen ezen a héten tartja első vitáját. Pozsgay Imre hangoztatta, hogy az ország válságos helyzete nem egy katasztrofális összeomlás előszele, hanem üzenet arról, hogy az eddig követett politikai gyakorlat nem folytatható tovább. Véleménye szerint a párt számára nem a független és az alternatív mozgalmakban van az igazi veszedelem, akik készek az együttműködésre, hanem a politikai névtelenekben, akikben nem tudni, mikor tör ki az indulat.

+ + +

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság (KNEB) a gazdasági rendőrségnek adta át az ORI-botrány néven ismert ügy vizsgálati dokumentumait – ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amire Müller Mihály is elment.

– Az Országos Rendező Irodánál elkövetett visszaélések ügyében hamarosan megindítja a nyomozást a budapesti gazdasági rendészet. A KNEB most lezárult vizsgálata megerősítette, hogy a cégnél sokan jutottak jogtalanul haszonhoz, manipuláltak a bevételekkel, meghamisítottak okiratokat és általában is pazarló volt a gazdálkodás. A kár pontos összegét nem közölték, csak annyit mondtak, hogy többmillió forint került illetéktelenekhez pl. fiktív kifizetések miatt. A népi ellenőrzési vizsgálat megerősítette azt is, hogy az Országos Rendező Iroda botrányában érintett Sas József és felesége, továbbá Árkus József, Bedecs Éva, Korda György és Balázs Klári. Ugyancsak most közölték, hogy az üggyel összefüggésben felmentését kérte a művelődési minisztérium egyik főosztályvezetője, Kormos Sándor, aki az Interpop fesztiválon való közreműködődéért kapott – egyébként jogszerűen – tiszteletdíjat. A céget felügyelő tárca államtitkára, Stark Antal elmondta azt is, hogy hamarosan miniszteri biztost állítanak az iroda élére. A szálak egyébként messzire vezetnek – mondták többen – és erre utal egy mondat abban a KNEB-jelentésben, amelyet mi nem kaphattunk meg, miszerint „az ORI védett vállalat volt”, ahol „védett emberek” dolgoztak. Az ügyet tehát most a Belügyminisztérium vizsgálja, mely Belügyminisztérium klubjában az ORI és a szintén érintett OKISZ-Labor kétszer rendezett jegybevétel nélküli szilveszteri estet.

Szabad Európa Rádió

– Lehetséges-e a politikai párbeszéd? Az elmúlt napokban több kísérlet történt erre az ellenzéki mozgalmak és az MSZMP, illetve a Hazafias Népfront képviselői között. Lehet-e ezeket politikai párbeszédnek nevezni? És egyáltalán, vajon létrejöttek-e a valódi párbeszéd feltételei? Tamás Gáspár Miklóst kérdeztük a budapesti telefonvonalon.

TGM: Mindenképpen azt kell hinnünk, hogy maga a létrejött találkozó ténye – annak ellenére, hogy az MSZMP nem a vezetőit, nem a vezető teológusait, hanem második vonalbeli képviselőit küldte el ezekre a találkozókra – mint történelmi esemény értékelhető. Láthatólag jelképes gesztus, amellyel ezt a szót értési folyamatot el akarják kezdeni. Ha ezt összevetjük az Új Márciusi Front nevű politikai klub múlt heti javaslatával, látható, hogy ebben az irányban a párt vagy legalábbis a párt vezetésének egyik szárnya valamiféle mozdulatokat tesz.

Azt hiszem, hogy érdemes a kérdést egy kicsit alaposabban megvizsgálni, és meggondolni azt, hogy mit is jelent tulajdonképpen a politikai párbeszéd. Parlamenti demokrácia körülményei között a politikai párbeszéd a parlamentben folyik, illetve a választások alkalmával a pártok között oly módon, hogy a pártok a választókhoz és nem egymáshoz szólnak. A pártok a programjukról kívánják meggyőzni a választókat, a programjuk helyességéről, és miután létrejött a parlamenti többség, utána a kormánypárt vitatkozik az ellenzékkel. Magyarországon nem ez a helyzet, mert nincsenek szabad választások. Az egyes politikai szervezetek súlyát lemérni szinte lehetetlen. Az MSZMP-nek ugyan 700 ezer tagja van, az ellenzéki szervezeteknek – ha mindegyiket összesítjük és összeadjuk a tagjaik létszámát – körülbelül 30 ezer lehet. Tehát látszólag egy hatalmas moloch áll szemben néhány kis törpével. Ugyanakkor azonban senki nem tudja azt, hogy az MSZMP 700 ezer tagja közül hány számít igazán lelkes kommunistának, sőt azt sem tudjuk, hogy az MSZMP apparátusa mennyiben áll bürokratákból és technokratákból, s mennyiben áll politikailag elkötelezett, forradalmi szocialistákból. Azt sem tudjuk, hogy mekkora a kormányzó párt népi támogatása, és az is világos, hogy az ellenzéki mozgalmak kisugárzása sokkal nagyobb, mint a tényleges taglétszámuk. Tehát ilyen értelemben nem lehet tudni, hogy ki az erős és ki a gyenge, azt viszont lehet tudni, hogy ki tartja kezében az állam anyagi erőit, nemcsak a pénzre gondolok, hanem az állami szervezetre. Tehát egyenlő partnerekről itt nem beszélhetünk.

Azon kívül, mi lehet a célja egy politikai dialógusnak? Természetesen csak előkészítése egy békés átmenetnek, amelyre valóban létrejöhet igazi dialógus, ahol az ország kormányzásáról van szó, az ország kormányzásának elveiről és nem pusztán csak arról, hogy megpróbálunk félelmeket eloszlatni. Mert ennek a dialógusnak ugyanis pontosan csak ez az értelme, ami nem jelentéktelen. Ez pszichológiai értelemben a jövőtől, az ismeretlentől való félelem eloszlatása, a civilizált beszélgetési stílus elsajátítása. Amennyiben ugyanis az ellenzék a szó európai értelmében valódi ellenzék volna, a jelen helyzetben csak egyet mondhatna az MSZMP-nek, hogy az MSZMP által megalapított kormány mondjon le, és írjanak ki szabad választásokat. Erre a politikai helyzet nyilvánvalóan még nem érett, és a valódi politikai folyamatokat egyelőre ilyen jelképes színjátékokkal helyettesítjük, mint a pénteki dialógus is volt – ezt hangsúlyozom. Nem szeretném ugyanakkor, ha bárkiben az az illúzió támadna, hogy itt demokratikus párbeszéd jött létre a szó szoros értelmében. Ez még akkor sem volna lehetséges, ha az MSZMP vezetőségében erre megvolna a szándék – ami iránt némi kételyek merülhetnek fel. Tehát úgy vélem, hogy ez egy stilisztikai és retorikai színjátékbeli előkészítése egy demokratikus szituáció létrejöttének, a magunk szoktatása ahhoz, hogy ellenkező véleményű partnerek is tudnak egymással civilizált körülmények között beszélni.

+ + +

– A független magyar szakszervezetek nyilatkozatot tettek közzé, amelyben tiltakoznak a sztrájktörvény ellen, és gazdasági alkotmányozó tanács felállítását javasolják. Felolvassuk a nyilatkozatot.

„A sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére. Mindenkinek érdeke, hogy ne kelljen e végső eszközzel élni. A sztrájk kétféleképpen előzhető meg. Vagy azzal, hogy lehetetlenné teszik, vagy azzal, hogy szükségtelenné. Az előbbi módszer korlátozza és tiltja a sztrájkot, az utóbbi megelőzni igyekszik, értelmes kompromisszumok feltételeinek megteremtésével. A most előkészületben lévő sztrájktörvény az előbbi utat választja, a sztrájkjog korlátozására törekszik. A sztrájkról a józanul politizáló, önkorlátozó szakszervezet megfelelő körülmények között lemondhat. A sztrájk jogának korlátozását ugyanakkor határozottan vissza kell utasítani.

A készülő sztrájktörvény olyan időszakban akarja gyöngíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikák miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket visel. A robbanás – amelytől minden felelős ember irtózik – csak akkor következhet be, ha a munkavállalók szervezetének nincsenek eszközeik arra, hogy jogos követeléseikről egyenrangú partnerként egyezkedjenek, ha kiszolgáltatottnak érzik magukat, az értelem helyett az indulat diktál. A sztrájkjog korlátozása csak akadályozza a megegyezéses politika feltételeinek kialakulását, és alapvetően ellentétes a meghirdetett demokratizálódási folyamattal. Csak egy olyan politikát szolgálhat, amely az állami bürokráciát tekinti a közjog kizárólagos letéteményesének, ki akarja zárni a dolgozókat a válságterhek elosztásáról folytatott megegyezésből. A törvénytervezet elleni fellépés tehát nemcsak a szakszervezetek elemi érdeke, hanem mindenkié, aki úgy gondolja, hogy kompromisszumos, de határozott reformokkal, a gazdaság hatalmi viszonyainak megváltoztatásával van pozitív megoldás a válságra.

Egy alapvető emberi jogot érintő kérdés nem kerülhet a parlament elé a legszélesebb körű társadalmi vita nélkül. Egységes fellépésre, egységfront létrehozására szólítunk fel tehát minden érdekeltet, a szakszervezetektől a társadalmi szervezeteken és pártokon át, a politikai vezetés reformszárnyáig. Követeljük együtt a korlátozó sztrájktörvény félretételét, javasoljuk egy gazdasági alkotmányozó tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. A gazdasági alkotmányozó tanács dolgozza ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésein alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, ennek részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Félsz Portugáliába utazni?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!