Stefánia
-1 °C
1 °C

Koronával vagy anélkül?

2009.02.07. 00:19

Koronával vagy anélkül? – tette fel a kérdést az MTI 1989. február 7-i egyik tudósítása. Ekkorra már többé-kevésbé biztosnak látszott, hogy a kalászos Kádár-címer nem maradhat, bár a január 2-i kormányszóvivői tájékoztatón Marosán György illetékes elvtárs még nem mert határozott választ adni a Magyar Nemzet kérdésére, miszerint: felvetődött-e az a gondolat, hogy megváltoztassák a Magyar Népköztársaság címerét, amire egyébként több társadalmi csoport is indítványt tett.

A kormány még nem alakította ki álláspontját, de "célszerűnek tartaná, ha az új Alkotmány kidolgozásához kapcsolódva társadalmi vitában születne döntés e fontos kérdésről. Olyan címerre lesz szükség, amely egyszerre fejezi ki hazánk ezredéves államiságát, történelmünk haladó hagyományait, illetve jelenlegi társadalmi viszonyaink szocialista tartalmát."

Nos, hogy milyen gyorsan pörögtek az események, azt jelzi: alig egy hónappal később már szó sem volt arról, hogy "jelenlegi társadalmi viszonyaink szocialista tartalmát" jelezni kéne a címerben. Íme:

"A magyar történelmi címer visszaállítását javasolja az új alkotmány előkészítésére alakult Nemzeti Jelvények nevű albizottság. Elnöke Kállay István, a történelemtudomány doktora, egyetemi tanár, Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta; a bizottság tagjai – a történelemtudomány képviselői, heraldikusok, jogászok – most elkészített állásfoglalásukban azt javasolják, hogy a történelmi címer két változata közül válassza ki az ország népe az államcímert. A jelenlegi címer ugyanis nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi követelményeknek.

Ha a koronás kiscímer mellett döntenek, az alkotmányban így rögzítsék a címer leírását: hegyestalpú, hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás kiemelkedő középső részén ezüst (talpas) kettős kereszt. A pajzs felső szélén a magyar korona (Szent Korona) nyugszik.

Ezt a javaslatukat a szakemberek azzal indokolták, hogy a koronás címer elemeinek eredete 800 évre, egy pajzsban egyesített, koronás formájában 600 évre nyúlik vissza. Megfelel a nemzeti hagyományoknak, használata elterjedt, a címer müemlékeken, épületeken is látható. A kettős kereszt, az egykori vallási jelkép már 800 évvel ezelőtt világi, állami szimbólummá vált. Hosszú, békés időszakokban volt a magyarság címere. A teljes magyar történelmi múltat, az országépítő, reformkorszakok vállalását fejezi ki.

A korona csaknem évezredes államiságunk szimbóluma, sohasem jelentette a királyságot. A nemzet ugyanis mindig azt a hatalmi rendszert tekintette legitimnek, amely a koronát állította az államiság központjába. A korona ezért a magyar államcímer régi, külső heraldikai dísze, állandó eleme. Koronás volt az államcímer az 1386-os országtanács, Bocskai István, Bethlen Gábor és II. Rákóczi Ferenc jelvényein.

Ha a koronátlan ivelt kiscímerre esik a választás, az alkotmány szövegében azt írják majd: enyhén ívelt oldalú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második mezejében zöld hármashalomnak kiemelkedő, középső, aranykoronás részén ezüst (talpas) kettős kereszt.

Ez a címer - vélekedtek a szakemberek - elemeiben 800 évszázados történelmi hagyományt fejez ki. Összhangban van a köztársasági államforma hangsúlyozásával. Átmeneti, rövid, tragikusan végződő történeti időszakokban tünt fel. Az elmúlt másfél évszázadban a koronátlan kiscímert enyhén ívelt tárcsapajzsban ábrázolták.

A nemzeti zászlóról (lobogóról) az Alkotmányban úgy fogalmazhatnának - hangsúlyozták a bizottság tagjai -, hogy a magyar nemzeti zászló (lobogó) a rúddal merőlegesen vörössel, ezüsttel és zölddel (piros-fehér-zöld) vágott. Az ezüst vágás közepén az államcímerrel. A hadi- és a kereskedelmi lobogón az ezüst vágásnak a rúd felé eső harmada közepén van az államcímer. Az állami lobogó kivételével az államcímer használata más zászlókon nem kötelező.

A szakemberek úgy ítélik meg, hogy ez megfelel nemzeti hagyományainknak. Az általános nemzetközi gyakorlat szerint az állami lobogón fel kell tünnie az államcímernek.

A bizottság javaslata szerint az államfő felségjele az úgynevezett standard. Amikor hivatalában tartózkodik, az épület oromzatát ékesíti. A standard egyszersmind az elnök hivatali és fogadószobájának állandó dísze. A fehér szinü standard optikai közepét a színes államcímer díszíti, négy oldalát a nemzeti lobogó színeiből képzett vörös-zöld háromszögek szegélyezik.

Az Alkotmánynak rendelkeznie kellene - javasolta a bizottság - arról is, hogy nemzeti himnuszunk Kölcsey-Erkel Himnusza legyen, s ünnepélyes alkalmakkor Vörösmarty Mihály Szózata is elhangozhat. A szakértők javaslatait az alkotmányelőkészítő koodifikációs bizottság elé terjesztik."

Nos, a többi már ismert: a koronás címert a szabadon választott Országgyűlés 1990. július 3-án fogadta el. Ahogy az Alkotmány fogalmaz: "Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik."

A szavazáson az SZDSZ és a Fidesz a Kossuth-címer mellett volt, az MDF, az FKGP és a KDNP pedig a koronás címert támogatta.

Itt olvashat még több MTI-hírt a korszakból>>>