Árpád
-2 °C
9 °C

Elkúrtuk: utcai harcok után, patthelyzetben

2006.09.24. 12:51
Kapcsolódó cikkek (1)
Múlt vasárnap óta tart a magyar demokrácia tizenhat éves történetének legsúlyosabb válsága. Szeptember 17-én délután négy órakor került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc májusban egy balatonőszödi zárt frakcióülésen elmondott beszéde, amelyben a kormányfő arról beszélt, hogy hazudtak az elmúlt másfél évben. Néhány órával a beszéd nyilvánosságra kerülése után tüntetők gyülekeztek a Kossuth téren, másnap a tiltakozók egy csoportja súlyos sérülteket is követelő összecsapás után átmenetileg elfoglalta a Magyar Televízió székházát. Másnap folytatódtak az utcai zavargások, és csak csütörtök éjszakára ült el teljesen a példátlan erőszakhullám. A kedélyek némileg lecsillapodtak hétvégére, de a politikai patthelyzet feloldhatatlannak tűnik, miközben a gazdaság is megsínyli a válságot. Gyurcsány kitart, Orbán illegitimnek tartja a kormányt.

"Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek" - mondta kissé cinikusan Gyurcsány Ferenc. Nem a múlt vasárnap óta tartó Kossuth téri demonstrációsorozat valamelyik napján, hanem még május végén, a szocialista frakció őszödi, zárt ülésén, abban a beszédben, amely az elmúlt egy hétben, túlzás nélkül állítható, bejárta a világsajtót. A beszéd jobb részei ("elkúrtuk", "hazudtunk reggel, éjjel és este", "végighazudtuk az elmúlt másfél évet", "négy évig nem csináltunk semmit") ma már szállóigeként élnek a nép ajakán, és e népnek egy részhalmaza azóta sem mutatkozik hajlandónak megunni a Kossuth téri tiltakozást.

Gyurcsány beszéde nem elsősorban sajátos, kiszes közvetlenségével és trágárságával dühítette föl az emberek, hanem azzal, hogy a kormányfő gyakorlatilag beismerte azt, amit Orbán Viktor már július közepe óta állít: szándékos hazugsággal, a választók megtévesztésével sikerült megnyernie a 2006-os országgyűlési választásokat. Sólyom László köztársasági elnök szerint Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot.

Népfelkelés, mindenki mondjon le

A Kossuth téren 17-én este kezdődtek a demonstrációk, és azóta minden nap összegyűlik néhány ezer ember. A legtöbben szombat este voltak, akkor a tömeg elérhette a negyvenezer főt, annak ellenére, hogy a Fidesz lemondta erre a napra tervezett – már nyáron meghirdetett – nagygyűlését.


Kossuth tér 17-én este

A szónokok vetésforgóban váltják egymást a téren mikrofonok előtt. A tiltakozások a hét első napjaiban kiterjedtek az ország több tucatnyi városára, ahol minden nap vagy este a kormányfő lemondását követelték a megjelentek, akik néha több ezren, néha csak féltucatnyian voltak.

A demonstrációkon jellemzően Gyurcsány Ferenc lemondását, a kormány távozását, új választások kiírását követelték a tüntetők. A Kossuth téri demonstráció furcsa képződmény: napközben többnyire a a jobboldal szélső tájékának rutinos tüntetői tartják a frontot, a Lelkiismeret 88, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik tagjai tekinthetők talán a legelszántabb tiltakozóknak, de minden nap ott áll az emelvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Gyakori vendégek a politikai underground inkább vicces, semmint jelentős figurái, Grespik Lászlótól Ekrem-Kemál Györgyig, de mondott már beszédet Schmitt Pál Fidesz-alelnök és Tőkés László is, megpróbálkozott egy halovány kambekkel Csurka István is, az pedig már-már abszurd humorba fordította a tiltakozást, amikor a hazugság ellen tüntetőkhöz Pozsgay Imre szólt.

A tüntetők, illetve a tüntetők egy része időnként az egész országgyűlést, de még Sólyom Lászlót is lemondatta volna, de voltak, akik a kazah nagykövetség bezárása ellen tiltakoztak, és bekerült az egyik petícióba az is, hogy a Fradit azonnal vissza kell emelni az NB1-be. A tiltakozók népfelkelésről és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról is beszéltek, és kezdeményezték a kormányzat működésének megbénítását, nemzeti ellenállás megszervezését, egyebek mellett az adófizetés megtagadásával. A vidéki tüntetések és a Kossuth téri demonstráció eddig nem hozott erőszakot – és persze eredményt sem –, ám a hét elején a főváros más pontjain többször elszabadultak az indulatok.

Ostromállapot az utcákon

Hétfő éjjel tört ki a rendszerváltás utáni időszak első zavargása. A Hatvannégy Vármegyés Toroczkai László javasolta egy csoportnyi tüntetőnek a Kossuth téren, hogy vonuljanak a Magyar Televízió székháza elé, és olvastassák be követeléseiket. Innen már nehezen követhetők az események, a tévé munkatársai ugyanis állítják, hogy nem tudtak semmiféle petíciról, a részvevők közül némelyek meg azt mondják, hogy kérelmük elutasítása dühítette föl az embereket. Egy-kétszáz tiltakozó – köztük viperákkal, utcakövekkel, egyebekkel fölfegyverzett futballhuligánok – megrohamozták a tévét, megfutamították a kivezényelt, de teljesen határozatlan és vezetetlen rendőröket, autókat gyújottak föl, feldúlták a tévészékház auláját, majd a kiérkező rendőri erősítés felszólítására távoztak, sok tízmillió forintnyi kárt hagyva maguk után.


Ostromállapot

A Hírtévén élőben közvetített, és másnap minden televízióban hosszan ismételt (a CNN és a BBC adásaiban is a vezető hírek közé került) ostrom szinte nyílt bíztatás volt a garázdáknak: a rendőrség tehetetlen, szabad a randalír. Másnap éjszaka az MSZP Köztársaság téri székházánál voltak összecsapások a rendőrök és a garázdák között. Az utcai harcok kiterjedtek a Rákóczi útra, a Blaha Lujza térre, a Nagykörút bizonyos szakaszaira is. Volt kődobálás, könnygáz és vízágyú, a rendőrök lovasrohamot is bevetettek. A garázdálkodók barikádokat építettek, újabb rendőrautókat gyújtottak fel, de a rádió szintén erre az éjszakára várt ostroma elmaradt. A rendőrök ezúttal határozottan léptek föl, több mint száz embert letartóztattak. Az események miatt többen már szükségállapotról beszéltek.

Szerda éjjelre is jutott az utcai harcokból, de a garázdák tartalékai a kedd éjszakai letartóztatásokkal kezdtek kimerülni: a Nyugati pályaudvarnál és az Oktogonnál volt szükség rendőri intézkedésekre, de a korábbi napkhoz hasonló összecsapások már nem voltak.

Az erőszakhullám mellett számos bombariadót is hozott hét, amelyek miatt ki kellett üríteni a Hír Tévét, az MTV-t, a Keleti és a Dél pályaudvarokat, az oktatási tárcát, de volt bombariadó az RTL Klubnál is.

A háromnapos erőszakhullám csütörtököre véget ért - a hét hátralévő részében naponta már csak néhány személy állítottak elő -, feltehetően annak is köszönhetően, hogy ekkorra már 155 randalírozót vittek el a rendőrök. A garázdák ellen a bíróságon gyorsított eljárások indultak, a hét végére 127 ember került előzetes letartóztatásba. A randalírozók között a futballhuligánok mellett rendőr és hivatásos katona is volt, de a tévéostromban részt vett egy fideszes önkormányzati képviselő is (őt a pártja kizárta, de a választáson elindulhat).

Nem tudnak mit kezdeni az utcával

Az utcai randalírozások megítélése egységes volt a politikai elitben, a kormánypárti és az ellenzéki politikusok egyaránt elutasították az erőszakot, míg az államfő köztörvényes bűncselekménynek minősítette a köztévé ostromát. Az utcai tüntetésekkel viszont nemigen tudtak mit kezdeni a parlamenti pártok.

Még homályban a hatásai

Azt egyelőre nehéz fölmérni, hogy a demonstrációk és az erőszakos cselekmények átrajzolhatják-e a politikai térképet, illetve, hogy milyen hatással lehetnek a jövő vasárnap esedékes önkormányzati választások végeredményére. A közvéleménykutatók szeptember 18. óta számos felmérést készítettek – ezek eredményét még összefoglalóan sem közölhetjük a választás előtti egy hétre ezt tiltó jogszabály miatt –, de ezek nem árultak el túl sokat arról, hogyan befolyásolták az események az emberek pártszimpátiáját.


Magyar Világ

Ami a konkrét számok ismertetése nélkül közölhető: a hét végéhez közeledve csökkent azoknak az aránya, akik szerint a kormányfőnek le kellene mondania az elkúrtukos beszéd miatt, és azoké is, akik szerint az erőszakos események a kormánynak ártottak. Az október elsejei választásoknak az elmúlt egy hetet megelőzően inkább az ellenzéki jelöltek voltak az esélyesei – bár a polgármesteri székekben kevés váltás várható –, így valószínű a szocialisták veresége.

Népszavazás és legitimációs válság

Nem csoda, hogy az október elsejei önkormányzati választásban rejlő lehetőséget szeretné meglovagolni a Fidesz is. Orbán Viktor már a válság kirobbanása előtt arról beszélt, hogy az őszi lesz a tavaszi választások harmadik fordulója. Azóta a pártelnök továbbment, és már már népszavazásnak gondolja az október elsejei választást – ez jogi értelemben természetesen nem igaz –, amely az általa illegitimnek tartott kormány sorsáról is dönt.

A Fidesz és Orbán Viktor a politikai elemzők szerint 19-re húzott lapot ezzel, valamint azzal a kijelentéssel, hogy nem állnak többé szóba Gyurcsánnyal. Az ellenzéki párt vezetője emellett egy korlátozott mandátumú szakértői kormány felállítását szorgalmazza, amivel Orbán Viktor máris az igazmondás és a hazugság mezsgyéjének határára csúszott, mivel az alkotmány csak egyfajta - teljes jogkörrel felhatalmazott - kormányról rendelkezik.

A pártok közötti frontvonalak közben megmerevedni látszanak: az MSZP eddig - legalábbis nyilvánosan - kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és az SZDSZ is támogatja a kormányfőt (bár feltehetően a párt liberális szavazói közül többen osztották a kormányfőt lemondásra felkérő Hajós András véleményét). A Fidesz ahhoz ragaszkodik, hogy az általuk "politikailag nem létezőnek" tartott Gyurcsánnyal nem tárgyal, ugyanakkor több, a közvéleményben mérsékeltnek számító fideszes politikus (Varga Mihály, Kósa Lajos) utalt arra, hogy a szocialistákkal vagy azok bizonyos csoportjaival együtt tudnának működni (emögött feltehetően az ellenfél megosztásának szándéka áll).

Az ellenzéki pártok vezetői a hét elején még azt mondták, hogy minden alkotmányos lehetőséget megragadnak a kormányfő megbuktatására, ám ilyen lehetőségeik lényegében nincsenek; legalább húsz kormánypárti politikusnak kellene dezertálnia ahhoz, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal - megnevezve az új kormányfőjelöltet - leválthassák a miniszterelnököt.

Csapás a gazdaságnak

A válság elhúzódása súlyosan árt a gazdaságnak, bár Gyurcsány távozása - eddig legalábbis úgy tűnik - még inkább ártana. A befektetők és a piaci elemzők szemében a kormányfő a garanciája a konvergenciatervben is szereplő stabilizációs programnak, a Financial Times szerdán azt írta: még Gyurcsány a legjobb választás.


Tizenötezren a Kossuth téren

A bizonytalanság és a hét eleji erőszak miatt azonban már így is megkezdődött a befektetők menekülése az országból: a tőzsdeindex pénteken 6,5 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy héttel korábban, a forintárfolyam már átlépte a 277 forint/eurós szintet is. A piacokat az is aggasztja, hogy a Fidesz elutasítja a stabilizációt és a megszigorítást, ehelyett - a feltehetően a deficitet tovább növelő - adócsökkentéssel adna lendületet a gazdaságnak.