Vilma
-7 °C
4 °C

Pitekuszokkal az európai kultúráért

Milyen különleges, figyelemfelhívó vagy veretes építményt emelne a 11 pályázó város, ha elnyerné a kulturális fővárosi címet? Nem könnyű megmondani, mert a jelentkezők pályázataikba az összes, 2010-ig amúgy is elkészülő fejlesztést beleírták. Mi azonban átnyálaztuk a papírokat, majd megkerestük az önkormányzatokat és kiderítettük: a túlnyomó többségnek egy modern kultúrközpont a legmerészebb elképzelése.

Sopron - Nyugatmagyar minimalizmus

#alt# Sírhatnak az újonnan alapított ékszervárosok. A kicsi, de karakán Sopron - a település honlapja szerint az ország egyik legősibb ékszervárosa - ugyanis jellegzetes alpokaljai költséghatékonysággal válaszolt a kérdésre, miszerint milyen épületet vagy asztalnál nagyobb méretű akármit építsenek, ha ők lesznek Európa kulturális fővárosa. Semmilyet. Sopron ugyanis nem készül semmiféle presztízsberuházásra, ha kiválasztják. Addig elkészül a többfunkciós, multimédiás XXI. századi könyvtár, ezen felül és leginkább ütős programokkal készülnek.

Miskolc - Kőkori rock

#alt# Miskolc nagyobbat mert álmodni. Sőt, a legendásan komor város pályázatával egy merész fantáziájú ópiumszívó is elégedett lenne. Ha mi ülnénk a bírálóbizottságban, legalábbis nem maradnánk hidegek annak hallatán, hogy Lillafüreden a Horthy-bunkerben 2000 négyzetméteres magyar rockmúzeum várja majd azokat a kultúrára éhes tömegeket, amelyek az egyik sziklaüregben például a közép-európai rock kialakulásának tárgyi emlékei (Karel Gott hajhálója?) előtt headbangelhetnek kegyeletteljesen. Miskolc másik nagy terve a Science Múzeum, ami talán egy elhagyott fűtőműben fogja bemutatni a természettudományok interaktív módon jól prezentálható eredményeit - mondta ébren álmodó riporterünknek Fedor Vilmos alpolgármester. A harmadik nagy projekt a város közepén emelkedő Avas-hegy élvezhetővé tétele.

Miskolc pályázatának egyik vezérmotívuma a visszanyúlás a település gazdag múltjához. Mivel a futballhuliganizmus előtt Miskolc borkereskedésben jeleskedett, helyre akarják állítani az Avason található közel 900 középkori borospincét. A hegy tetején nemrég a homo erectustól származó kovaszerszámokat találtak, majd feltárták az előember kovabányáját, ami kivételes lelet. Ha Miskolc nyer, itt szórakoztató előember-parkban képzeleghet a lelkes kultúrturista arról, milyen is lehetett a homo erectusok bányásznapi szakszervezeti bulija, már ha volt fogalmuk a büroszexről. Szintén a cím megszerzésétől függ, hogy fel tudják-e újítani a pincéket. Attól függetlenül is elkészül viszont 2010-ig egy rakás, a pályázatban szereplő kulturális nagyberuházás, így a kulturális antipláza, ami olyasmi lesz, mint egy sokkal nagyobb Trafó, 2 artmozival, nagy hangversenyteremmel, galériákkal és internetcaféval. Utcabútorban is ráerősítenek, de hát hely van, Európa állítólag leghosszabb főutcája 12 kilométer.

Győr - Olaj, vászon, pingpong

#alt# Festményekkel és vízi mozival tör a kulturális főváros címre a Verebes Mágus miatt ismert település. E hét péntekjétől Győrben látható az a bizonyos Vasilescu-gyűjtemény, amit Modern Művészetek Múzeuma néven a Demján-féle Művészetek Palotájában mutattak volna be, ha nem támadnak mindenféle jogviták. 2010-ig több más komoly, XX. Századi magyar magángyűjtemény kerül a városba, így ha nyernek, felépülhet az új műcsarnok és lesz Múzeumok Utcája is - mesélte riporterünknek Tóth Nándorné, a Városháza kulturális irodájának vezetője. A győri kollekció messze erősebbnek ígérkezik bármely budapesti múzeum anyagánál. Szintén a cím elnyerésétől függ, hogy megépül-e az ígéretes nevű Neotechnológiai Múzeum (interaktív homlokzattal) és mellette az ipartörténeti kiállítás a Horváth "Vörös Báró" Ede által gründolt gyűjteménnyel, amiben rengeteg régi magyar autó található, annál is régebbi gépek mellett. Vannak a pályázatban olyan fejlesztések is jócskán, amiket elvileg akkor is befejeznek, ha nem nyerik el a címet. A Kossuth utcát multikulturális kajálós-bevásárlós-bőrdíszműves utcává alakítanák át, ahol a cigány fogadóból egyenesen a kóser étterembe szédülhet az európai utas, hogy az élményt a szomszédos török kávézóban, esetleg egy hangulatos szatócsboltban tetőzze be. Mint minden pályázó, Győr is építene egy jó nagy kultúrházat, Generációk Palotája néven, aminek legígéretesebb eleme, hogy az épületben egy hatalmas üvegfal mögött működne a város médiaközpontja, bármit is jelentsen ez. Ez ugyanis a város pályázatának szövege szerint bepillantást nyújthat a média világába a hétköznapi ember számára. Lesz nagy csodálkozás a munkaidőben részegen pingpongozó zsurnaliszták láttán, az biztos. Győr is bízik az ásatások vonzerejében és a rézkorra kihegyezett archeológiai parkot álmodott a határba.

Debrecen - Síkság és üveghegy

#alt# Most csak azért sem sütünk el még egy kósalajosos-nagyotálmodós poént, de tény, hogy Budapest mellett egyedül Debrecen készül arra, hogy ha nyer, a sok hasznos mellett valami nagyszabású, értelmetlen, de érdekes építészeti kísérlettel dobja fel a várost. A világ ugye csak ezekre szokott emlékezni - a Nagy Előd a grazi műsziget, még régebbről pedig az Eiffel-torony. Az egyik legerősebbnek tűnő és igen pöpec pályázatot összeállító vidéki versenyző ráadásul igazi nagyhalat, a japán Tanaguchi Yoshio építészt, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának tervezőjét kérte fel, hogy építsen valami nagyot és meglepőt üvegből a belvárosban. Az Üveghegy fedőnéven futó projekt eredménye - ami lehet, hogy magasabb lesz a Nagytemplomnál is - részben ironikus gesztus lesz a tök lapos városban - magyarázta az Indexnek Gulyás Gábor, a pályázat koordinátora. És csakis akkor készül el, ha Debrecen nyer. Nem kizárt, hogy a nagy üvegbigyó alatt fusson el a villamos, a belsejében pedig művészeti akciókat tartanak egy éven át, hogy aztán az egészet átköltöztessék valahová a környező síkságra. Debrecennek a pályázata persze felsorol egy rakás, addig elkészülő kulturális nagyberuházást, a már-már kötelező művház biturbótól - tervezi Finta "Westend" József - a horrorisztikus vízióig (park a világ 50 leghíresebb drámaírójának egészalakos szobrával.)

Budapest - Bármi, ami úszik a Dunán

#alt# Elemzőinknek egyelőre nem világos, Budapest mennyire veszi komolyan a versenyt. A főváros pályázatában szereplő, a cím elnyeréséhez kötött presztízsberuházások ugyanis szinte egytől egyig olyan tervek, amiket a városvezetés Schneller "Csak Semmi Izgalmas Építményt!" István főépítésszel az élen az elmúlt években csuklóból visszavert vagy elsorvasztott. Mint a Dunán átívelő gyaloghíd vagy a budai rakpart hat kilométeres szakaszának átépítése avégett, hogy a Duna gyalog is megközelíthető, sőt élvezhető legyen. Nem beszélve a Közraktárak kulturális centrummá alakításáról. Szó van még a mindezidáig az előtte fogható dévérkeszegekről ismert Óbudai Gázgyár interaktív műszaki múzeummá alakításáról is. A pályázat Graz-fixációtól szenvedő írói úgy gondolták, hogy ami feltűnő, annak nem kell okszerűen eredetinek is lenni, így egy úszó szigetet is beígértek, ami adott esetben lehet úszó malom is, vagy végső esetben egy hatalmas üvegbuborék a Margit-híd középső pillérénél.

Székesfehérvár - Kézfogás a történelemmel

#alt# "Olyan ez, mint egy olimpiai pályázat, ha nem nyerünk, akkor is profitálunk belőle" - nyilatkozta Szele Sándor, a székesfehérvári önkormányzat közművelődési irodavezetője, aki arra nem tudott válaszolni, hogy a tervezett beruházások közül melyek valósulnak meg kizárólag az európai kulturális főváros cím elnyerésével. A pályázati anyag külön kiemeli az alumíniumipari és a mezőgazdasági eszközöket őrző múzeumot, de a 2010-es év megalapozásának ez még kevés. (Mondjuk, egy buszmúzeummal kaszálhatna a város, de nem akarunk ötleteket adni.) A Szent Istváni koronázó templom nemzeti emlékhellyé alakítása önmagában kevés a győzelemhez, hiszen a Kárpát-medence nemzeti emlékhelyek dolgában nincs rosszul eleresztve. Hiemer-ház viszont csak itt van. A város legnagyobb épülete - túl Napóleonon, két világháborún, szocializmuson, Horn- és Orbán-kormányon - egy 18. századi városbíró nevét őrzi, és győzelem esetén a felújítását ígéri a pályázat. A barokk-rokokó stílusú épületben hangversenytermeket és kiállítóhelyeket alakítanának ki. Az más kérdés, hogy a Hiemer-ház rekonstrukciójára a városi közgyűlés éppen három évvel ezelőtt kért segítséget "a lakosságtól és a vállalkozóktól".

A székesfehérvári pályázatban nem tűnik éppen eredeti ötletnek konferenciaturizmusozni, amire a volt belvárosi filmszínházakat és a szecessziós Árpád fürdőt találják alkalmasnak a pályázatírók. A "szinte ipari műemlék" Bőrgyárat is felújítják, ahol különben (vigyázat, szóvicc!) Bőrgyári Capriccio néven rendszeresek a kulturális fesztiválok, az ötödik éppen most, a két ünnep között múlt el.

Veszprém - Kulturális csajozás

#alt# "Királynék, királynők és király csajok találkozója" - vált lazára egy helyen Gizella székvárosának pályázata. Először hét éve akarták meghívni a királynékat és királynőket a városba, de a program akkor "a kormányváltás és a hivatalokban történt személycserék miatt" meghiúsult, így nem találkozhatott Veszprémben a belga Paola, a norvég Sonia vagy a spanyol Zsófia. Talán majd 2010-ben. De hogy jönnek ide a király csajok? A pályázat megadja a választ: "A királynék találkozójának diplomáciai komolyságát és uralkodói exkluzivitását a programcsomaghoz egész évben kapcsolódó egyéb kísérőprogramok teljességgel feloldják, és egyértelműen női és asszonyi üzenetté transzformálva a művészet, a divat, a testkultúra, a mese világán át a családok, a gyermekek és a hétköznapi szleng szubkulturális világába juttatják el." Hát, így.

A pályázatban oldalakon sorolt kulturális programokra a városban inkább a már meglévő tereket használnák. Ezek közül a legérdekesebb a Lakótelepi életforma és kulturális feeling címet viseli. A tervek szerint néhány eseményt "a megfelelően előkészített" lakótelepi környezetbe telepítik, de annyira talán nem bátrak a helybeliek, hogy éppen a királynék találkozójával tegyék ezt. Talán a NATO-katonazenekarok találkozójának ideális helyszín lehet a panel.

A város pályázatába egyébként minden fejlesztést beleírtak, amit egyszer amúgy is megvalósítanának. A nagy ívű tervek mellé így kerülhetett be a bútorgyár melletti útszakaszok és csomópontok rendezése. De vannak jobban szem előtt lévő fejlesztési tervek, például az Óvárosi tér és a Városi Művelődési Ház rekonstrukciója, vagy a Dubniczay-ház kortárs képzőművészeti kiállítóhellyé alakítása, összesen kétmilliárd forintért. És ebben a bútorgyári csomópontok rendezése benne sincs.

Kecskemét - Muzikális bakterek

#alt# A vasútállomás "funkcionális és esztétikai megújítása" is belefért a pályázatba, mivel Kodály Zoltán a kecskeméti nagyállomáson született. És ez még nem minden, a pályázat együttműködést ígér a világ Kodály-társaságaival, Kodály-darabokat mutatnának be, Kodály-emlékművet ígérnek. Kecskemét azonban nemcsak Kodály, hanem a laktanyák városa is, az előző századfordulón öt épült a városban. Ezt a két sajátosságot ötvözné a Rudolf-laktanya, ahol a Kodály Kulturális Központ valósulna meg, no meg az ehhez kapcsolódó beruházások, parkolótól a szoborkertekig.

"A XX. századról azt jósolták, hogy a Gyermekek Évszázada lesz" - olvasható a pályázatban a magunk mögött hagyott száz évről, ami ugyebár_ A pályázat szerzői nem babonásak és felteszik a kérdést: "Vajon a gyermekek évszázada lesz a XXI. század?" Nos, a magunk részéről megelégednénk azzal, ha nem törne ki újabb világháború. A kecskeméti pályázat a gyermekekre is épít, nem csoda, a városban Szórakaténusz Játékmúzeum, valamint Európai Játékközpont Alapítvány működik. A Szórakaténusz-hagyományt továbbvinnék 2010-ben és Antanténusz néven felnőtt játszóházzal lepnék meg Európát.

A vasútállomás mellett, egyebek között, felújítanák a művésztelep villáit, újjáépítenék a még a második világháborúban elpusztult festőiskolát, a kecskeméti filmstúdió bővítésével felépítenék a Magyar Animáció Házát. A "Kecskemét a szecesszió szabadtéri múzeuma" pályázati címszóhoz viszont nem kell építeni semmit, hiszen ott van, hogy mást ne említsünk, a Cifrapalota, a Városháza vagy a volt Népbank épülete.

Eger - Az igazi underground

#alt# A helyiekre a jelek szerint igen nagy hatást gyakorolt az Egri csillagok árulásos jelenete, amikor a sunyi Hegedűs a föld alatt engedné be a várba a törököket, a tervezett kulturális létesítmények zömét ugyanis a talajszint alatt képzelik el. Eger az első sikert egy berlini plakátkiállításon aratta, ahol a 2010-re pályázó tíz német város plakátja mellett öt magyarét is kiállítottak. A győztes alkotáson egy ruhásszekrénybe tett páncélöltözet látható az Impossible to forget (Lehetetlen elfelejteni) felirattal. A város alatt húzódó több mint száz kilométer hosszú pincerendszert az európai kulturális főváros cím megszerzése nélkül is előbb-utóbb fel kellene tárni. A földalatti látványpark mellett mélygarázst álmodtak a pincébe és Nagy Imre polgármester gyakorlatiasan a buszmegálló átépítését is a feladatok közé sorolja.

A négypilléres pályázat másik eleme egy tudásközpont megteremtése, amit ugyancsak a föld alá terveztek. Az érdeklődést többek között a csodák pincéjével kívánják felkelteni, ami a természettudományos jelenségek bemutatásának tárháza lenne, hasonlóan a budapesti Csodák Palotájához. A pályázat harmadik eleme az úgynevezett Kepes-projekt. Eger városa tizennégy éve kapta meg Kepes György, amerikai magyar kinetikus festőművész hagyatékát, amit a belváros felújításra szoruló egykori zsinagógájában helyeznének el.

Eger a panelprogramot városszépítés címszóval kiemelten kezeli a pályázatában. A nyugatról érkező vendégeknek talán érdemes lesz repülőgépről is megmutatni az egykori Csebokszári-lakótelepet, ahol a házak alakzatát CCCP-nek lehet olvasni. És még egy érdekesség: a pályázatírók Egerben építenék meg Magyarország második fogaskerekűjét.

Pécs - Ipari műveltség

#alt# Várfalsétány, a volt tűzoltólaktanya kulturális hasznosítása, a Zsolnay Múzeum rekonstrukciója, az Expo Center megépítése, a Kossuth tér és a Búza tér felújítása, egyetemfejlesztés. Pécs a már folyó vagy hamarosan elinduló beruházásokat is bevonta az Európa kulturális fővárosáért folytatott versenybe, de pályázatában ezt külön jelezte. A kiírás után csillant meg a lehetősége annak, hogy új hangversenyteremmel, nagyméretű kiállítóterekkel rendelkező művészeti intézménnyel és egy alternatív művészeti központtal is gazdagodjon a város. Az ipar rendszerváltás utáni leépítését javukra fordítanák a pályázatírók, két művészeti intézmény megvalósításához például régi ipari épületeket alakítanának át, és a Zsolnay-gyár területén ipartörténeti parkot alakítanának ki. A cím elnyerése esetén Irodalom Házát és Régészeti Múzeumot is kialakítanának.

A város a pályázatát arra építi, hogy Budapesten kívül egyetlen magyar városnak sem ennyire kiterjedt a kulturális intézményrendszere. Talán még Szeged vehetné fel a versenyt Péccsel, de a két város "közösen" pályázik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos programok a Szegeden valósulnának meg, de hivatalosan nem lehet egy országból két település kulturális főváros. A pályázatban már csak partnervárosként tesznek említést Szegedről és a pályázat regionalitását taglaló fejezetben Baja, Dunaújváros, Keszthely és Nagykanizsa is megelőzi a Tisza-parti települést.

Kaposvár - Új várat építenének

#alt# Nagy Imre szülővárosában szabadságmúzeumot alapítanának, ha Kaposvár lenne az európai kulturális fővárosi cím nyertese. A Magyarországon egyedülálló intézményben az európai és a magyar szabadságharcok történetét dolgoznák fel. A Szabadság-Európa-Kaposvár címet viselő pályázat második elemét az Európa-vár jeleníti meg. Ezt a harmincas években teljesen elbontott kaposvári vár mellett építenék fel és kiállításokat, kulturális rendezvényeket tartanának benne. A belvárosban, győztes pályázat esetén, egy koncerttermet is építenének. A város határában egy nyolc kilométer hosszú, három-négyszáz méter széles tó fekszik. A Deseda-patak felduzzasztásával nyert tó mellett természetvédelmi területet alakítanának ki.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.