Gyurcsány Ferenc szakított szokásával, és nem beszélt a számára fiaskót hozó brüsszeli EU-csúcsról. Leszavazták a legfőbb ügyészt, és csak a fideszeseken múlt, hogy nem járt így az igazságügyi és rendészeti államtitkár is. Egy ember tüntetett a Parlament északi bejáratánál.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • cikkünk a témában:

    Mi lesz ma a Parlamentben?

    A Teve utcai rendőrpalota 2007-es megtámadásáról kérdezi az egyik MDF-es képviselő Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert hétfőn a Parlamentben. Szavaznak a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó törvényjavaslatról, téma lesz a drog, valamint a kerékpáros közlekedés fejlesztése.

    Leteszi az esküt két új képviselő.

  • Most jó líbiai képviselőnek lenni. Hétfőn összeül ugyanis a parlament, hogy megvitassa Moammer el-Kadhafi líbiai vezető javaslatát a kormány feloszlatásáról és arról, hogy közvetlenül a lakosság között osszák szét az olajexportból származó jövedelmeket.

  • Alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány a szólásszabadság korlátozására. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a Hírszerző hírportálnak adott, hétfő reggel megjelent interjújában. A miniszterelnök közölte: az Európa Tanács azt állapította meg Magyarországról, hogy túlzottan szabadjára engedte a véleménynyilvánítás szabadságát. "Nem lehet nem látni, hogy a szólásszabadság védelmének örvén mára mindennapossá lett egyes társadalmi csoportok megaláztatása" - mondta.

  • cikkünk a témában:

    Túlélők demokráciája

    Míg az őszödi paradigma a korábbi évek politikája, a kormányfő szükségszerű megfáradása és a politikai innováció teljes hiánya okán vezetett oda, hogy az MSZP nem talált módot szavazatainak bővítésére, most a gazdasági válság nehezedik külső kényszerítő erőként a szocialistákra. Török Gábor februári helyzetértékelésének első része.

  • cikkünk a témában:

    Faller Jenő lehet esélyes a külügyminiszteri posztra

    Faller Jenő külügyi szakállamtitkár pályázik a legjobb eséllyel a külügyminiszteri posztra, írta hétfői számában a Népszabadság külügyi forrásokra hivatkozva.

  • Korlát vagy nem korlát címmel szólal fel Mikola István napirend előtt. Őt követi Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke (Válaszút éve), majd az MSZP-s Göndör István (Összefogással az eurózónáért), az MDF-elnök Dávid Ibolya (Ki és mi segít rajtunk, magyarokon?), végül a KDNP-s Nagy Kálmán (Az egészségügyi kormányzat magánya) szólal fel.

    Gyurcsány Ferenc szakít szokásával, és nem tart beszámolót a vasárnapi, számára sikertelen EU-csúcsról.

  • A február 1-i hatállyal lemondott Boross Péter helyére Dragon Pált delegálta az MDF, az elhunyt Tasnádi Péter helyére Kőhegyi István Zsoltot az MSZP. Mindkét képviselő mandátumát egyhangúlag igazolta vissza a parlament. Mindkét képviselő le is tette az eskűt.

    Fotók: Huszti István
  • Dragon Pál 1990 és 1994 között ült már a Parlamentben, a kisgazdákat erősítette. 1992-ben csatlakozott a Torgyán-ellenes kisgazda 36-okhoz. Ezt megelőzően részt vett az MDF megalapításában, majd 1996-ban visszatért anyapártjához.

    A Tasnádi Péter helyét elfoglaló Kőhegyi István Zsolt 2005-06-ban Toller László kampányfőnöke volt. A 33 éves politikus Pécs vagyonpolitikai tanácsnok. A pécsi szakadár szocialista Juhász István szerint Kőhegyi is tagja a négyek bandájának, amely igyekszik átvenni az irányítást a pécsi MSZP-ben, és neki is szerepe van abban, hogy az irigység, a gyűlölet és a bosszú vezérli a helyi pártvezetést.

  • Mikola István csokorba szedte az elmúlt évek egészségügyi botrányait. Szerinte 30 milliárd forintot von ki a kormány az egészségügyből, a kórházakat a tavalyi teljesítményül 70 százalékára szorítják. Emiatt nőni fognak a várólisták, a gyógyítócsomag szűkül, kórházcsődök és bezárások lesznek, miközben a válság miatt több ember lesz, aki segítségre szorul. Hasonló helyzetben Kovács Pál, a Horn-kormány egészsgügyi minisztere lemondott. Mit tesz Székely Tamás?

    02
  • Székely Tamás nem akarja Kovács Pál példáját követni, és azzal sem ért egyet, hogy 30 milliárdot vonnak ki az egészségügyből, sőt, szerinte egy magasabb alapdíjjal biztonságot adnak az intézményeknek.

    03
  • Egy idős állampolgár demonstrál Gyurcsány Ferenc ellen a Parlament északi bejáratánál. Az úriember nyakában kötél lóg, kezében táblát tart, amelyen egy stoptáblára montírozva az általa csak "böszmének" nevezett miniszterelnök feje van. Békésnek tűnt, csak álldogált, a kormányőrök nem is izgatták magukat miatta.

  • Magyarországnak a 2009-es év a válaszúté lesz, mondta Fodor Gábor, aki szeretné, ha a felemelkedés éve lenne az idei. A nemzetközi sajtó azonban - a baltiakkal vagy a bolgárokkal - leszakadóként jellemez minket. Egy másik jelentés szerint Magyarországon nő a rasszizmus.

    Fodor a Reformszövetség javaslatát üdvözölte, szerinte össze kellene fogni, akárcsak 1989-ban, amikor a Független Jogászfórum felhívására összefogtak a pártok. Az SZDSZ-nek Bokros javaslatai is kedvesek, szerinte itthon, és nem Brüsszelben van rá szükség - adott egy oldalvágást az MDF-nek.

    A tatárszentgyörgyi gyilkossággal kapcsolatban elmondtza: reméli, sokan ott lesznek a keddi temetésen a képviselők közül. Végezetül Göncz Árpádot idézte: "Én azoknak a cselédje akarok lenni, akiknek nincsen cselédjük."

    04
  • Hétfőn tárgyal a lakáshitelesek megtámasztásáról a parlament. Az Index arra volt kíváncsi, hogy a legszélsőségesebb esethez, a pénzintézetek részeleges államosításához mit szólnának a szocialista honatyák. A jelek szerint az MSZP-s képviselők egy része úgy véli, hogy ilyen drasztikus lépésre nincs szükség, másik részük viszont nem nagyon berzenkedne egy állami bevásárlás ellen.

  • Az SZDSZ háromtagú büntető bizottsága hétfőn reggel döntött úgy, hogy 25-25 ezer forintos pénzbírságot javasolnak a frakciószabályzatot megsértő képviselőknek, a liberális frakció pedig ugyancsak hétfői ülésén helybenhagyta ezt.

    Molnár Lajos, volt egészségügyi miniszter azért kapott büntetést, mert még tavaly decemberben a költségvetés elfogadásakor nem szavazott, Gulyás Jószef pedig a múlt héten a parlament feloszlatásáról szóló szavazásnál nem nyomott gombot. Sándor Klára és Magyar Bálint két hete egy teljes interpellációs időszakról hiányoztak, úgy, hogy ezt nem jelezték előre a frakció vezetésének.

    A liberálisok tavaly májusban fogadták el a frakciószabályzat szigorítását, ami 25 ezer, illetve 50 ezer forintos pénzbírsággal sújtja a szabálysértéseket, így az indokolatlan hiányzásokat és a kiszavazásokat. A büntetések nem automatikusak, arra egy háromtagú testület tesz javaslatot, amelynek Hankó-Faragó Miklós, Bőhm András és Gusztos Péter a tagjai. A bizottság javaslatát a frakció kétharmados többséggel megváltoztathatja.

    (Független Hírügynökség)

  • Az eurózonához történő csatlakozást sokszor hajlamosak vagyunk a maastrichti kritériumokra egyszerűsíteni, pedig nagyon sok mögöttes feladatot kell elvégeznünk, reformokat kell végrehajtani, jelentette ki a szocialista Göndör István. A nagy reformok sajnos megtorpantak a belpolitikai csatározások miatt. Szerinte a reformok előremozdítása érdekében a kétharmados törvényekhez is hozzá kéne nyúlni. A kétharmados szabályt a rendszerváltók a demokratikus intézményrendszer garanciájának tekintették, most azonban a reform ellenzői visszaélnek ezzel, vélekedett. "Van-e más út" - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta, hogy nincs, "reformok kellenek". Megállapította, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak, mert a további reformokhoz kétharmados törvényeket kéne módosítani. Szerteágazó felszólalásában kifejtette, hogy a piacok szűkülése nem a kormány gazdaságpolitikájának következménye. Sérelmezte, hogy Göncz Kinga külügyminiszter európai parlamenti jelölését is kudarcnak minősítette az ellenzék. Majd a "közös összefogás" fontosságát hangsúlyozta. Válaszában Veres János elismerte, hogy az összefogás jó dolog.

    07
  • "Ki és mi segít rajtunk, magyarokon" - kérdezte felszólalása címében Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Szerinte elszomorító, hogy a volt és a jelenlegi miniszterelnök már csak akkor tud egységes álláspontot képviselni, amikor már késő - az EU lesöpörte a magyar javaslatot hétvégi csúcsértekezletén. Magyarország úgy járt, mint a mesebeli tücsök, mondta, hozzátéve, hogy "véget ért a populizmus időszaka Magyarországon". Az unió nem hajlandó tovább finanszírozni a felelőtlen magyar politikát, immár magunktól kell kimászni a slamasztikából. Takarékoskodásra, növekedést serkentő adórendszerre lenne szükség, mondta, és Németországgal példálózott, ahol az előző, szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder hozott a szociális ellátásokat korlátozó intézkedéseket. "Németország jó hangya módjára takarékoskodott" - mondta. Ez európai trend volt, mindenhol kiadáscsökkentést hajtottak végre, miközben Magyarországon populista ígéretverseny volt, nemzetközi kölcsönök kontójára osztogatott egyetértésben a két nagy párt, ez elnyúló válságot hozott Magyarországnak. "Ez a  magyar tücsök szomorú meséje, ami nem mese, hanem a szomorú valóság" - zárta felszólalását.

    10
  • Veres János pénzügyminiszter válaszában megköszönte, hogy Dávid tíz éves időszakról beszélt, majd a 2002-ig hatalmon lévő Fideszen és MDF-en kérte számon a meg nem valósult reformokat. Reményét fejezte ki, hogy a kiadáscsökkentő javaslatokat most majd elfogadják.

    09
  • Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő szerint idén az összes kórház költségvetése 5-10 százalékkal csökkenhet, hiszen alapból csak az előző évi költségvetésük hetven százalékát kaphatják meg, a maradák harminc százalékhoz az ellátott betegek függvényeként juthatnak hozzá. És még a gyógyszerárak is emelkednek, a forint is gyengül és az áfa is nő. "A kórházigazgatók lázasan számolnak" - mondta, a kérdés, hogy hogyan élik túl ezt az évet. Zárásként "Gabriella Marquez Nobel-díjas kolumbiai írót" (Gabriel Garcia Marquezre gondolt) Száz év magány című művét idézte.

    Fotók: Huszti István
  • Székely Tamás egészségügyi miniszter örült annak, hogy Nagy Kálmán ismeri "Gabriel Marquezt", de jobban örülne, ha a képviselő a szakmai anyagokból idézne szépirodalom helyett. Ha olvasta volna, tudhatná, hogy a kormány a teljesítménydíj hetven százalékát fizeti ki a kórházaknak emelt összegben, és minden teljesítményt kifizetnek, állította.  Marqueztől pedig a Szerelem kolera idején című könyvet ajánlotta képviselőtársa figyelmébe.

  • Az államosítás szónak van némi mellékíze, de a cselekedetnek magának tagadhatatlanul hagyományai is vannak nálunk, viccelődik egy szocialista politikus. Aztán komolyra fordítja a szót, szerinte a jelenlegi válság indikolhatá teheti pénzintézetek részeleges államosítását, s ha az okot részletesen elmagyarázzák a frakciónak, akkor az hajlandó lenyelni egy ilyen intézkedést.

  • Egy másik honatya szerint szintén nem ördögtől való az államosítás gondolata, hiszen ha a lakáshitelesek bedőlése magával rántaná többek között az OTP-t, így az egész magyar  gazdaságot. Ami pedig az  esetleges államsoítás költségeit illetik, arra a honayta szerint futja az IMF-pénzekből. (A Valutaalap ajánlása szerint mintegy 600 milliárd forintot kellene bankkonszolidációra költeni.)

  • A diósgyőri kohászat megszűnése sokkolta a miskolciakat, jelentette ki Pelczné Gál Ildikó fideszes képviselő, aki aggódik, hogy a kard már a dunaújvárosi kohászat felett lebeg. Ez szerinte a kormány felelőssége. "Megmenthető-e ezer ember munkahelye" - kérdezte a gazdasági minisztertől, akinek a nevében Burány Sándor államtitkár válaszolt. Ő emlékeztetett rá, hogy Diósgyőrben nem először kerül csődközelbe a kohászat. A kormány miniszteri megbízottat nevezett ki a válsághelyzet megoldására, de a cég menedzsmentjének együttműködése nélkül nehéz dolga van a kormánynak. A cégvezetés azonban nem kért segítséget, pedig a kormány hajlandó lett volna szakmai befektetőt keresni. Amennyiben a cég vezetése hajlandó együttműködni, a kormány kész a segítségnyújtásra, mondta. Pelczné nem fogadta el az államtitkár válaszát, a parlament bő többséggel igen.

  • Az ellenzékből Hargitai János (KDNP) az MSZP-vel és az SZDSZ-szel igennel szavazott, az MSZP-s Farkas Imre és az MDF-es Pettkó András – bár pártjuk igennel, illetve nemmel szavazott – tartózkodott.

  • Parlamenti vitanapot kezdeményez az SZDSZ a magyarországi romák integrációjáról és helyzetéről. A párt át kívánja tekinteni az oktatás, a foglalkoztatás helyzetét, valamint kezdeményezi a cigánytelepek felszámolásának megvitatását is. Átfogó javaslatok kellenek közös összefogással, jelentette ki Fodor Gábor, a párt elnöke.

  • Magyarországon nem kell bankokat államosítani, szögezi le határozottan egy MSZP-s politikus. Szerinte ugyanis Magyarországon csak külföldi pénzintézetek leányai működnek, márpedig a nyugati anyákat épp most konszolidálják, azok pedig így képesek lesznek rendbe tenni magyar cégeiket.

  • "Mit tud a rendőrség a Teve utcai elkövetőkről" - kérdezte Hock Zoltán MDF-es képviselő az igazságügyi és rendészeti minisztertől, miután februárban némi ellentmondás mutatkozott Bencze József országos rendőrfőkapitány és a főügyészség nyilatkozataiban - Bencze parlamenti meghallgatásán azt sugallta volna, hogy lennének gyanúsítottjaik, de az ügyészség nem járul hozzá egyes nyomozati cselekmények végrehajtásához. Hock szerint Draskovics is az ügyészséget tette felelőssé a 2007-es támadás felderítésének lassúságáért. Az ügyészség szerint az eddig beszerzett bizonyítékok nem elégségesek a gyanúsításhoz. "Elképzelhető, hogy a bizonyítékok tényleg nem olyan megalapozottak? Elképzelhető, hogy a rendőrség csak saját kudarca miatt mutogat másra" - kérdezte. Draskovics Tibor miniszter helyett Juhász Gábor államtitkár válaszolt. Véleménye szerint ebben az ügyben az ügyész rendelkezik a nyomozásról. Mint mondta, "szemmel láthatóan" nézeteltérés van a kérdésben az ügyészség és a rendőrség között, de lényegében nem válaszolt a kérdésre. Hock Zoltán nem is tudta elfogadni a választ, hiszen az csak a törvények ismertetéséből állt. Az országgyűlés végül szűk többséggel elfogadta a választ, pedig az MDF és az SZDSZ is elutasította azt.

  • Azt egy másik szocialista képviselő sem vitatja, hogy a pénzintézetek között többségbe vannak a külföldi pénzintézetek lányai, így azokkal nem lesz baj. Ám, figyelmeztet a képviselő, jópár takarékszövetkezet mögött nem áll senki, és az OTP sem tud külföldi anyát felmutatni, következésképpen ha szükség lesz rá, akkor ezeket valószínűleg csak állami forintokkal lehet konszolidálni.

  • A KDNP-sekre rájár a rúd, hargitai után most Firtl Mátyás szavazott félre, vagyis elfogadta Juhász Gábor válaszát.

  • Bőhm András ugyanabban a témában interpellálta a legfőbb ügyészt, amelyben Hock Zoltán az igazságügyi minisztériumot. "Tisztelt Legfőbb Ügyész úr, miért akadályozza az ügyészség a nyomozás sikerét" - kérdezte Kovács Tamástól. A Legfőbb Ügyész válaszában "a leghatározottabban cáfolt" minden olyan állítást, mely szerint az ügyészség akadályozza a nyomozást. "A rendőrség által elrendelt nyomozás megrekedt, az ügyészség másfél évvel a nyomozás megindítása után rendelte el a kiemelt nyomonkövetését" - mondta. ezután az ügyészség konkrét javaslatokkal segítette a nyomozást, és minden nyomozati cselekményt engedélyezett, amit a rendőrség javasolt. "Az igaz, hogy a nyomozás során két tanú tett tényszerűen nem ellenőrízhető vallomást vélt elkövetői körre, de egymást kizáró, eltérő motívumokat jelöltek meg" - mondta. A szakértői vélemények nem támasztották alá a tanúvallomásokat, mondta. Kovács szerint nincs alapja a gyanúsításnak. Az ügyészség azonban továbbra is megad minden segítséget a rendőrségnek, mondta. Bőhm András szerint fura elhamarkodottnak nevezni egy nyomozati cselekményt egy két éve húzódó ügyben, ezért nem tudta elfogadni a legfőbb ügyész válaszát. A parlament sem fogadta el a választ, 163 igen és 162 nem mellett 39 tartózkodással.

  • A Fidesz elfogadta a választ, kivéve Fehérvári Tamást, Örvendi Lászlót és Simon Miklóst, akik az MSZP többségével, valamint az SZDSZ-szel és az MDF-fel nemmel szavaztak.

    Tizezenegy MSZP-s képviselő, köztük Alföldi Albert, Botka Lajosné, Donáth László, Keleti György és Mécs Imre igennel szavazott.

    A KDNP most egységes volt, a frakció igennel szavazott.