Lukács
9 °C
22 °C

Polgár Géza ügye már megoldódott

2009.03.03. 12:33
A parlament háromszor szavazta le az elmúlt hónapokban a legfőbb ügyészt. A három ügyből egy már megoldódott, az ügyészség "társadalmi veszélyesség hiányában" megszüntette az eljárást az oknyomozó újságíró ellen.

Harmadszor szavazta le a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát a parlament az elmúlt fél évben. Első alkalommal 2008. november 3-án, Herényi Károly kérdésére adott válaszát utasította el az Országgyűlés - ez a három közül az egyetlen, amikor a nemek száma ténylegesen is magasabb volt az igenekénél, a másik két alkalommal tartózkodásokkal utasították el Kovács Tamás válaszát.

Herényi az MLSZ Kisebbségi Bizottságának ügyében interpellálta Kovácsot. Herényi szerint az MLSZ 2006-ban hatalomra került új vezetése ellehetetlenítette a kisebbségi, elsősorban a roma labdarugók támogatásával foglalkozó bizottság működését, amely az ügyben a kisebbségi ombudsmanhoz fordult, aki az MLSZ felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez továbbította a panaszt. Kovács Tamás válaszában arra hivatkozott, hogy az ügyészség felügyeleti szervként kizárólag azt ellenőrzi, hogy "a szakszövetség szervezeti egységei betartják-e a jogszabályi, alapszabályi és belső szabályzati rendelkezéseket". Kovács válaszát a képviselők 168:179 arányban, 17 tartózkodás mellett elutasították.

A második esetben, 2008. november 17-én Gusztos Péter az ügyben interpellált, hogy az ügyészség hivatalból eljárást indított a Fókusz riportere, Polgár Géza ellen, aki oknyomozó riportja során vesztegetéssel rokkantigazolványhoz jutott. Kovács válaszában kifejtette, hogy Polgár ellen vesztegetés miatt nem indítottak eljárást, hiszen a Btk. 55/A. § büntetlenéget biztosít a vesztegetést megvalósító személynek akkor, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. A tövény azonban nem biztosít mentességet "a vesztegetési cselekménnyel akár szükségszerű összefüggésben megvalósított más bűncselekményekre", így közokirat-hamisítás miatt eljárást indítottak ellene. Kovács válaszában azt is jelezte, hogy "a szóban forgó törvény módosítását, a nyilvántartásba-vételre kerülő bűnelkövetők körének jelentős szűkítését indokoltnak tartom". Válaszát a parlament 171 igen, 101 nem szavazattal és 94 tartózkodással elutasította - a parlamenti szabályok szerint a nem szavazatok és a tartózkodások összeadódnak.

Az interpellációra adott válaszok leszavazása esetén az ügyet a parlament illetékes bizottságai hivatottak vizsgálni. Mindkét interpellációt a parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságához utalták, melyek március közepén fogják tárgyalni a kérdést, mondta el érdeklődésünkre Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Polgár Géza ügyében amúgy a Fővárosi Főügyészség a gyanúsítás elleni panaszt elbírálva "társadalmi veszélyesség hiányában" megszüntette az eljárást, így gyakorlatilag okafogyottá vált a további parlamenti vizsgálat.

A Herényi Károly által felvetett ügyben Borbély szerint továbbra is állnak a legfőbb ügyész által elmondottak, azaz az ügyészségnek igen korlátozott felügyeleti jogköre van csupán az MLSZ-ben.

A parlement hétfői ülésén is leszavazta a legfőbb ügyészt, ezt a kérdést a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága tárgyalja majd, egyelőre még nem ismert időpontban. Borbély szerint az ügyészség ettől a meghallgatástól sem tart, hiszen Kovács hétfői válaszából is kiderült, hogy a vita lényegében két tanú vallomásával kapcsolatban alakult ki a rendőrség és az ügyészség között. A Teve utcai rendőrpalota elleni támadás ügyében az ügyészség 2008 augusztusában vette át a nyomozás felügyeletét.

Azóta Kovács szerint az ügyészség minden nyomozati kezdeményezést támogatott, többre javaslatot tett. A tanúvallomások az ügyészség értékelése szerint nem elégségesek a megalapozott gyanúhoz, ami pedig a gyanúsítás feltétele lenne - a két tanú szavahihetősége is kérdéses, vallomásaik pedig ellentmondóak. Borbély szerint az interpelláló Bőhm András szabaddemokrata képviselő félreérthette Kovács válaszának azon részét, amiben a legfőbb ügyész a vallomások alapján időszerűtlennek minősítette a gyanúsítást, hiszen arra hivatkozva utasította el a választ, hogy egy két éve húzódó nyomozás ügyében nem beszélhetünk elhamarkodott nyomozati cselekményekről.

A hétfői szavazás érdekessége volt, hogy Bőhm interpellációja előtt az MDF-es Hock Zoltán ugyanebben az ügyben az igazságügyi minisztert interpellálta, a miniszter helyett felelő államtitkár, Juhász Gábor válaszát az Országgyűlés szűk többséggel - leginkább a távolmaradó fideszes képviselők elutasító szavazatainak hiányában - elfogadta.