Hedvig
9 °C
24 °C

Feje tetejére állt az MSZP, aztán visszabillent a talpára

2009.03.05. 11:20 Módosítva: 2009-03-05 14:36:11
A régi rend megdöntésére állt össze nyolc-tíz megye az MSZP tisztújító kongresszusa előtt, de a Szekeres–Hagyó-tengely mentén formálódó szövetség egy részét lecsendesítették, illetve a nagy megyék többsége kitart a régi nagyok mellett. Úgy tűnik, Gyurcsány, Szekeres, Kiss őrzi pozícióját, a többiek körül nagy a káosz, többek között azért, mert a Budapest nevében tárgyaló Hagyó Miklós nem tudja mindig tartani magát az ígéreteihez.

Már csak tizenhatot kell aludni, hogy összeüljön az MSZP tisztújító kongresszusa, de a jelek szerint ebben a bő két hétben sem lesz nyugodt a szocialista nagyok álma. Pedig kívülről nézve nem változnak drámaian a belső erőviszonyok. Csakhogy ez a látszólagos állandóság kemény harc eredménye: az utóbbi hónapban átrendeződött, majd visszarendeződött a párt, miközben sokáig úgy nézett ki, hogy most aztán tényleg lezajlik egy (fél) generációváltás a baloldalon.

Azért csak fél, mert a tervezett váltás egyik főszereplője, legalábbis a párt rossz nyelvei szerint, Szekeres Imre lett volna, aki idestova hat éve egyfolytában elnökhelyettese az MSZP-nek, a kudarcokat (önkormányzati választási vereség, népszavazás a vizitdíjról) követő kongresszuson „közöm nincs az ügyhöz”-magabiztossággal képes kijelenteni: elvtársak, nem jól mennek itt a dolgok. (Részben egyébként teheti, hisz a honvédelmi tárca vezetője a rosszul muzsikáló kormány egyik sikerminisztere.)

D KOS20090129010

Megosztanának, uralkodnának

Szóval, szólnak a pletykák, Hagyó Miklós Szekerest választotta szövetségeséül, hogy közös erővel a maguk képére formálják a pártot. Hagyó főpolgármester-helyettes választása egyébként a jól bevált „oszd meg, és uralkodj” elvet követi. Ugyanis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök főhatalma mellett egyetlen számottevő erőközpont létezett az MSZP-ben a Kiss Péter, Lendvai Ildikó és az utóbbi időben Veres János csoport, nagy ügyekben általában csatlakozott hozzájuk Szekeres Imre is. (Emlékeztetőül: amikor szeptemberben egy elnökségi ülésen Gyurcsány lemondott, épp ez a három ember ment utána.)

Következésképpen egy pártbéli hatalomváltásnál Kisst, Lendvait és a válság idején pénzügyminisztersége okán megnövekedett súlyú Verest akkor lehet a legkönnyebben hatástalanítani, ha leválasztják róluk Szekerest. Ennek persze ára van: egyrészt biztosítani kell, hogy Szekeres újrázhasson az elnökhelyettesi poszton (bár erre önerőből is képes), másrészt Juhász Ferenc helyett Lamperth Mónikát kell elnökhelyettessé emelni. Mindenesetre a Hagyó–Szekeres-kiegyezés nyomán összekovácsolódni látszott egy meglepően széles megyei szövetség.

A kongresszus szövetsége

Információink szerint nyolc-tíz-tizenegy megye szövetkezett. A csoport tagjai: a Boldvai László, egykori pártpénztárnok (őt Szekeres-emberként emlegetik) vezette Nógrád, a Puch László által vezetett Baranya nagyobb része, Szolnok (Szekeres pátriája), Fejér, Borsod fele, illetve Csongrád, Hajdu-Bihar, Budapest. (Utóbbi három megye az ifjú szocialisták Mozaik Klubjához köthető, Csongrádban Botka László és Ujhelyi István az úr, Hajdu-Biharban Oláh Lajos, a környezetvédelmi tárca államtitkára a megyei elnök, Budapesten pedig, ha nem is formálisan, de Hagyó az első ember.)

D  HB20081218014

Továbbá, sorolják informátoraink, ehhez a szövetséghez kapcsolódik Tolna fele, Komárom-Esztergom, valamint Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes bástyája, Veszprém. (Mindenesetre a kongresszuson Budapest, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Hajdu-Bihar, Baranya és Csongrád borzasztóan sokat nyom a latban, hiszen a taglétszámuk alapján ezek a megyék delegálják a küldöttek legalább nyolcvan százalékát, a többi tizennégy megye még húszszázaléknyi erőt sem képvisel.)

Bábutologatás a párttáblán

Arról, hogy a fent említett megyei liga milyen konstrukciókban gondolkodott, csak találgatni lehet. Az egyik, valószínűleg a rémhír kategóriába tartozó forgatókönyv szerint Szekeres elnökölné a pártot, és Mesterházy, illetve Ujhelyi lenne a két helyettese. Ennek azonban csak annyi a valóságtartama, hogy Szekeres minden kongresszus előtt meglebegteti, hogy szívesen állna a párt élére, de ez csak úgynevezett taktikai fölé lövés. Magyarán: Szekeres azért emeli a tétet, hogy biztosan befusson elnökhelyettesnek. Ezt támasztja alá, hogy aztán mindig deklarálja, hogy nem akar első ember lenni (ezt például tegnap jelentette be).

Így Szekeres valószínűleg marad a helyén (Gyurcsány alatt), és csak az egyik fiatal léphetne elő elnökhelyettessé. Ez egyébként a vélemények zöme szerint inkább Mesterházy lenne, mintsem Ujhelyi, de egy ifi elnökhelyettes csak nagyon erős kompromisszummal képzelhető el, azaz akkor, ha Szekeres meg tudja győzni Lamperthet, hogy érje be az alelnökséggel.

Erre azonban, állítják forrásaink, alig van esély, jelenleg ugyanis az elnöki kabinetet és az évi 450 millió forintból gazdálkodó Táncsics Mihály pártalapítványt vezető Lamperth „beleszeretett” az elnökhelyettesség gondolatába. Úgyhogy a Hagyó–Szekeres-tengely képlete valószínűleg úgy fest, hogy Szekeres és Lamperth legyen a két elnökhelyettes, és a három alelnöki poszt közül kettőt kapjon meg Mesterházy és Ujhelyi. (Az összeesküvés-elméleteket gyengíti, hogy pártbéli információink alapján Mesterházy még nem köteleződött el sehova. Teheti, önerejéből is bármikor elfoglal egy alelnöki posztot.)

Rögök a hagyói úton

Csakhogy a jelek szerint jóval több a buktató a párt vezérkarba vezető úton, mint azt a szövetség gondolta. Itt van mindjárt a hatszázötven fős kongresszusba száznegyven főt delegáló Budapest. A fővárosiakról információink szerint Hagyó azt kommunikálta, hogy egységesen mozdulnak majd. Csakhogy ez az egységes budapesti mozdulás már egy jóval kisebb fajsúlyú ügyön elbukott.

Miután a pénteki elnökségi ülés az EP-lista nyolcadik helyére száműzte Budapest egyik favoritját, Kökény Mihályt, Hagyó azt ígérte, hogy a névsorról döntő szombati választmányi ülésen kicserélteti a negyedik helyen lévő Tabajdi Csabával, és ehhez vidéki támogatást is szerez. De az ötletet mindössze tizenkilenc választmányi tag támogatta. A fent említett megyei ligából csak Tolna és Baranya, illetve a kívülálló Szabolcs-Szatmár-Bereg nyolc küldöttje támogatta (magyarán a vidéki szövetség kiállása elmaradt), és csak tizenegy fővárosi választmányi tag. Ez pedig még harmada sincsen a választmányban levőbudapestieknek.

És elvitték Hunvaldot

Úgy tudjuk, hogy épp az EP-lista miatt jelentős feszültség alakult ki a budapesti elnökség és Hagyó között. Amiben nyilván az is szerepet játszik, hogy a főváros sehogy sem tud zöld ágra vergődni a költségvetésével. Ugyanis az egyfős szocialista többség elenyészett, amikor Hunvald György erzsébetvárosi polgármestert letartóztatták a kerületi ingatlanpanama miatt. Márpedig a budapesti szocialista kerületi vezetők között makacsul tartja magát az a nézet, hogy Hunvald őrizetbe vételében a főpolgármester-helyettes keze is benne volt. (Ez persze van kizárva, hiszen a politika egy demokráciában nem tenyerel rá az igazságszolgáltatásra.)

És persze a Hagyó–Szekeres-tengely másik végével is akadhatnak gondok. Például pont az EP-lista fényében kérdéses, miként működik együtt a jelenlegi elnökhelyettes a fiatalokkal. Pont Szekeres volt az, aki a legeltökéltebben ellenezte, hogy az uniós névsor első öt helyén érvényesítsék az ifjúsági kvótát, noha egy elnökségi döntés és a miniszterelnök szava szerint egyaránt ezt kellett volna tenni.

Szabolcs ki nem állhatja Szekerest

Ami pedig Lamperthet, Szekeres emberét és remélt elnökhelyettes társát illeti, bejövetele korántsem annyira biztos, mint hírlik. A posztért Juhász Ferenc ellen száll ringbe, akit, mivel pártszervező elnökhelyettesi munkáját a semmittevés jellemezte, elvileg megverhet. Csakhogy több forrásunk szerint Lamperth szervezési és képzési munkájától sem esett hanyatt a párt, így ha Juhász a finisben kivág egy erős hajrát, még lehet esélye. Ezt támaszthatja alá, hogy Lampert a saját pátriáján alulmaradt a megyei elnöki posztért folytatott küzdelemben: Kolber István meggyőző fölénnyel győzöttt.

D NOE20081215030

És persze minden akció kivált egy reakciót, így az újsütetű tömbösödés is. Iinformációink szerint a másik oldalon Kiss szokás szerint Lendvaival repül kötelékben, és számíthat a jelentős vidéki bázissal rendelkező Gráf József, illetve Veres János pénzügyminiszter támogatására is. (Utóbbi a jelek szerint olyannyira nem szimpatizál Szekeressel, hogy a kongresszuson jelentős szavazatszámmal bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyáltalán nem is jelölte Szekerest elnökhelyettesnek.)

Marad a status quo

Úgy tudjuk, hogy a meccs jelenlegi állása szerint a Kiss–Lendvai-vonal számíthat a nagyobb megyék (beleértve Budapestet is) támogatására. Következésképpen Kiss nyugodt lehet alelnöksége felől, és Mesterházynak sem kell túl sokat idegeskednie. Az alelnöki körből vélhetően Hiller, és ha Lamperth nem lesz elnökhelyettes, Ujhelyi bukik ki. Így gyakorlatilag többé-kevésbé fennmarad az eredeti status quo.

Hogy Gyurcsány miképp viszonyul ehhez a helyzethez, az kérdéses. Információink szerint inkább hallgatólagosan tűrte, mint támogatta a Hagyó–Szekeres-páros felemelkedését, a „nem beleszólás politikáját” követve. Viszont az is igaz, magyarázzák forrásaink, hogy a két szövetséges előretörése egyszerre jelentene hátrányt és előnyt a miniszterelnöknek. Ha ugyanis sikerülne a régi nagyok zömét perifériára szorítani, eltűnne egy klasszikus erőközpont. De az új tömb, vélekednek informátoraink, veszélyesebb lehet, hiszen ha Kiss és Lendvai vitázott is Gyurcsánnyal, az apparátusi és a frakcióhátteret mindig lojálisan biztosították neki.