Fordulóponton a romapolitika

2009.03.05. 16:59
Soha nem látott egységben jelentették be a fontosabb roma civilszervezetek, hogy felmondják az együttműködést kormánnyal, ha nem teljesülnek a követeléseik. A jelenlegi és az elmúlt kormányzatok roma politikája szerintük csak látszatcselekvések sora, amivel a romák nemzetiségi, szociális és emberi jogi elnyomását leplezik, amihez nem óhajtanak segédkezni. Ha a kormány és a pártok nem lesznek partnerek, új roma politikai mozgalom indulhat.

A bevallottan ultimátumszerű nyilatkozatot a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség, a Magyarországi Roma Parlament, a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ), a Magyarországi Cigányok Országos Fóruma (MCF), a Romaversitas Alapítvány, valamint a PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete terjesztette elő.

Mostanáig valamennyi szervezet részt vett az állami felzárkóztató és integrációs programokról döntő Roma Integrációs Tanács (RIT) munkájában. (A Roma Polgárjogi Alapítvány egy hónapja lépett ki a miskolci krízis kormányzati kezelése elleni tiltakozásul). A 2007-ben alakult RIT a legmagasabb szintű hivatalos fórum, melynek keretében a kormány, az Országos Cigány Önkormányzat és az említett civilek egyeztetnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó roma integrációs és felzárkóztató programokról.

Mit akarnak a roma civilek?

1. A cigányok önkéntes etnikai regisztrációja jogi és intézményi feltételeinek megteremtését, az így nyert adatok beépítését az integrációs célú források elosztásába, felhasználásába, ellenőrzésébe.

2. Az uniós és magyar fejlesztési források átcsoportosítását a társadalmi méretű egyenlőtlenség és megkülönböztetés felszámolására.

3. A kirívóan magas roma munkanélküliség csökkentését, a cigánytelepek teljeskörű felszámolását, az oktatási szegregáció megszüntetését, mindehhez esélykiegyenlítő (pozitív diszkriminációs) kvótarendszer bevezetését.

4. A cigányok emberi méltóságának tiszteletben tartását, a gyűlöletbeszéd szabályainak módosítását.

5. A RITműködésének gyökeres átalakítását, hatásköreinek kiterjesztését, számonkérhető és felelős vezető (miniszter) kijelölését, a munkájában résztvevő civilekegyetértési joggal való felruházását.

A hivatalos állásfoglalásban nem szerepel, de a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a szervezetek a cigányság országgyűlési képviseletét is elengedhetetlennek tartják: az országos roma listára a romák és a szimpatizánsok, azaz mindenki szavazhatna, 25-30 cigány képviselőt juttatva a parlamentbe.

A közös nyilatkozat szerint a mindenkori kormányzatok nem tekintik komoly céljuknak a romák társadalmi integrációját. "Sem a problémák nagyságrendjéhez mért intézkedéseket, sem forrásokat nem biztosítottak ahhoz, hogy csökkenjen a szociális távolság a roma tömegek nyomora és a társadalom átlaga között."

Mivel a helyzetet tarthatatlannak ítélik, a szervezetek öt pontban foglalták össze, hogy milyen elvárások teljesülése esetén látnak esélyt a munka folytatására. A követelések nem újkeletűek, a civilek a RIT másfél éves munkája során mindvégig e célkitűzéseket próbálták megvalósítani, ám – miként a sajtótájékoztatón elhangzott – hiba volt, hogy erről a nyilvánosságot nem tájékoztatták.

Ha a kormányhoz, a pártokhoz, közjogi méltóságokhoz eljuttatott követelésekre nem kapnak pozitív választ, a roma szervezetek más utat keresnek a politikai érdekeik képviseletére – jelentette be a sajtótájékoztatón Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke.

Az újságírói kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a szervezetek egyelőre bíznak abban, hogy a helyzet tarthatatlanságát és az etnikai törésvonalak mentén húzódó nyilvánvaló krízist felismerve a kormány komolyan veszi a vészjelzést. Ellenkező esetben egyrészt Brüsszelhez fordulnak, és megemlítették egy, a követelések által fémjelzett politikai platform köré szervezendő új, politikai célú országos roma mozgalom elindítását is.

A roma politikusok eltökéltségét jelzi, hogy az egyebek mellett a többségi politika árkai mentén is megosztott roma politikai szervezetek között még csak hasonló együttműködés sem volt soha a rendszerváltás óta. A roma civilek követelését ugyanakkor azért sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a RIT-be való meghívásukkal maga a kormány emelte őket a hivatalos, de a romák szemében meglehetősen lejáratódott és súlytalan képviseleti szerv, az Országos Cigány Önkormányzat szintjére.

A civilek által javasolt új, a cigányok önkéntes etnikai regisztrációján alapuló szemléletnek és kvótarendszereknek mindenesetre csak akkor van létjogosultsága, ha a romák hajlandók magukat származásuk alapján bejegyeztetni. Ezáltal láthatóvá válna és etnikai alapon is kezelhető lenne a statisztikákban és a kormányzati programokban a cigányság tényleges foglalkoztatottsági, lakhatási, oktatási helyzete.

Az Index kérdésére, hogy van-e realitása az önkéntes regisztrációnak, a szervezetek képviselői azt válaszolták, hogy a fizikai fenyegetettség és a szervezetek fenti, minden roma által osztott céljai minden korábbinál nagyobb egységbe kovácsolhatja a cigányságot.