Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Az Alkotmánybíróság is tanakodik a gyűlöletbeszéden

2009.03.19. 16:51 Módosítva: 2009-03-19 19:51:04
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság foglaljon állást a gyűlöletbeszéd kérdésében. Három éve már levélben fordult hozzájuk, de mivel nem kapott választ, úgy véli, belső viták vannak a testületben. Németországban csökken az antiszemitizmus, Lengyelországban egyre népszerűbbek a zsidók, hangzott el az Antiszemitizmus a jelenkori Európában című konferencián.

Alkotmánybírósági állásfoglalásra lenne szükség a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépésért, mondta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Hozzátette, alkotmányértelmezést kérő levelére három éve nem kapott választ a testülettől.

"Azért lenne fontos, hogy az Alkotmánybíróság válaszoljon az általam feltett kérdésekre, mert a hatékony fellépés ezekkel az elszigetelt, extrém esetekkel szemben ma a bírói gyakorlatban sokak szerint nem biztosított. A polgári ügyekben is az Alkotmánybíróság által a büntető törvénykönyvet értelmező határozatokat alkalmazzák" - hangsúlyozta Lomnici Zoltán az Antiszemitizmus a jelenkori Európában című konferencián.

Az alkotmánybírósági állásfoglalás segíthet a jogi bizonytalanság felszámolásában. A hatályos jogszabályok alapján kialakult gyakorlatot sokan vitatják és vannak olyan vitás kérdések, amelyben maguk a bírók is igényelnék a válaszokat, tette hozzá.

Szerinte az Alkotmánybíróság azért nem adott választ még három éve történt megkeresésére, mert az alkotmányértelmezésről belső viták vannak a testületben. Felidézte, a többi között az emberi méltósághoz, a jó hírnévhez és a szabad véleménynyilvánításhoz kapcsolódó kérdéseivel arra kereste a választ, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz, hol húzható meg a határ.

A magyar társadalom toleráns és befogadó, az antiszemita cselekmények száma nem magasabb, mint máshol Európában. A hatékony jogi védelemre azonban szükség van, vélekedett felszólalásában a volt főbíró a konferencián.

A tanácskozáson Kis János, a Közép-európai Egyetem oktatója is a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről beszélt. Mint mondta, a gyűlöletbeszédet minél előbb törvényen kívül kell helyezni. Fel kell ismerni, hogy a szólásszabadság nem lehet teljesen korlátlan, tette hozzá. A szakember szerint a magyar társadalom mélyen megosztott ebben a kérdésben is: ami az egyik oldalon elfogadhatatlan, az a másikon tolerálhatónak számít.

Werner Bergmann, a berlini Műszaki Egyetem antiszemitizmussal foglalkozó kutatóintézetének professzora arról beszélt a csütörtöki konferencián, hogy felmérések szerint a németek 12-20 százalékának vannak antiszemita nézetei vagy érzelmei.

A második világháború végétől a kilencvenes évek közepéig folyamatosan csökkent az antiszemitizmus a német társadalomban, ezután azonban emelkedett egészen 2002-2003-ig. Azóta stagnálás, enyhe csökkenés tapasztalható. Ezt a stagnálást töri meg egy-egy konkrét eseményhez, például a közel-keleti konfliktus kiéleződéséhez köthető hirtelen növekedés, majd visszaesés, fejtette ki. Szerinte a jövőben csökkenés várható, hiszen a fiatal generáció sokkal kevésbé antiszemita, mint az idősebbek.

Az antiszemitizmust tekintve továbbra is különbség van Németország keleti és nyugati tartományai között. Az egykori Kelet-Németország területén gyorsabban terjedt az antiszemitizmus, mint nyugaton, de mértéke még így sem érte el az utóbbi szintjét, bár az arányok közelednek.

Antoni Sulek, a Varsói Egyetem professzora a tanácskozáson arról számolt be, hogy felméréseik szerint idén először haladta meg a zsidókat szimpatikusnak tartók aránya az őket antipatikusnak tekintőkét Lengyelországban. Az adatok szerint három évvel ezelőtt a megkérdezettek fele még antipatikusnak tartotta a zsidókat, mára ez az arány 32 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a zsidósággal szimpatizálók aránya folyamatosan emelkedett az elmúlt években, a legutóbbi felmérés szerint arányuk 34 százalék Lengyelországban, mondta a professzor a tanácskozáson.

Magyarországon elég komoly probléma az antiszemitizmus, de még nagyobb baj a cigányellenesség, mondta Konrád György író. "A cigányok ugye lejjebb vannak az átlagnál, a zsidók valószínűleg jövedelemben és képzettségben is feljebb vannak, talán ezek az eltérések irritálóak" - hangsúlyozta Konrád György.

Jelen van az antiszemitizmus Magyarországon, de nem az egész társadalomban, csak egy kisebbség "szórakozik" ezzel. Az antiszemitizmus mindig azoknak kell, akik általános magyarázatot keresnek a bajokra, és egy nemzetcsoportot akarnak bűnbakká tenni, emelte ki Konrád György.