Árpád
3 °C
12 °C

Az MSZP már nem énekli az Internacionálét

2009.03.19. 13:26
Amikor Gyurcsány elkezdte átrajzolni az MSZP arculatát, leghamarabb az Internacionálé esett a reformláz áldozatául, utoljára a Hiller Istvánt pártelnökké emelő kongresszuson énekelték a küldöttek. Hivatalosan nem törölték el, de vállalhatatlannak tartották a Kádár-korszak miatt. Más európai pártok bátrabbak: a német balt nem zavarja, hogy most is az NDK egykori himnuszát énekli, igaz a németek merészen terjesztik az eszmét, még szocdem-kotonjuk is van. Hogy koton lesz-e a hétvégi MSZP-kongresszuson azt még nem tudjuk, de az Internacionálét biztos nem éneklik.

A reformbukta és a válságmenedzselés mellett azért egyetlen egyértelmű sikertörténettel előrukkoltak a szocialisták Gyurcsány Ferenc 2004-ben kezdődő regnálása alatt: az MSZP növényből geometriai formává vált, azaz a szegfűpártot felváltotta a kockapárt. (A piros négyzet és térbeli formája a nemzetközi szociáldemokrácia jelképe.) Az imidzsváltás persze nemcsak a baloldal vizuális világát formálta át, hanem a zeneit is. Így, ha a múltat nem is sikerült végképp eltörölni, az Internacionálét igen.

A nemzetközi munkásmozgalom dala akkor csendült fel utoljára az MSZP kongresszusának záróaktusaként, amikor a 2004 augusztusában miniszterelnökké emelkedő Gyurcsány Ferenc októberben – akkor még csak Hiller István képében – a pártban is átvette a hatalmat. Ekkor tört ki a szocialista szimbólumforradalom, amely a logó és a szlogenek lecserélése után az MSZP Köztársaság téri székházának eladásában csúcsosodott ki. Úgyhogy ahogy az utóbbi öt évben, úgy most sem énekel senki az MSZP szombati kongresszusán az éhes proletárról.

"Szerintem az van, hogy a piros szín és az Internacionálé szorzata mindig állandó, azaz ahogy több lett a piros a pártarculatban, úgy szorult ki az internacionálé. És ha majd kevésbé leszünk vörösek, akkor az éhes proletár is visszaszivárog" – viccelődik egy pártvezető. "Jé, tényleg eltöröltük az Internacionálét, észre sem vettem" – csodálkozik rá egy másik, akinek a jelek szerint nem tűnt fel, hogy az utóbbi öt évben a Szózattal zárultak a kongresszusok. (Pedig a tisztújító küldöttgyűlések fináléja igen látványos volt, a megválasztott tisztségviselők a színpadra vonultak, hogy a kongresszus szemébe dalolják szívre szorított ököllel, vagy épp anélkül a nemzetközi munkásság himnuszát.)

Mindenesetre az Internacionálé beszüntetésének ideológiája összecseng a gyurcsányi "Kádár porladó kezével szkanderozó" (Hubai Miklós) reformszemlélettel, miszerint az MSZP-nek szakítani kell a múltjával. (A 2007. februári kongresszuson felállította a küldötteket, hogy emlékezzenek a kommunizmus áldozatira.) Az MSZP-s prominensek szerint azonban hivatalos döntés soha nem született arról, hogy véget kell vetni az Internacionálé dalolásának.

Nyugat-Európában kevésbé viszonyulnak szemérmesen az Internacionáléhoz: például balos spanyol, olasz, francia pártrendezvényeken teli tüdőből fújják. Könnyű nekik, hangzik a magyar szocialisták ellenvetése, hiszen Nyugaton az Internacionálét nem árnyékolja be az az ominózus negyven év. Ez az érvelés akár meg is állhatná a helyét, de nem állja. Ugyanis például a német szociáldemokraták (SPD) is lelkesen éneklik, pedig az Internacionálé az NDK-ban is hivatalos párthimnusz volt.