Tiltakoznak a velencei óriásberuházás ellen
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordultak csütörtökön a helybeliek a Velencei-tó északi partjára tervezett óriásberuházás miatt.
A tóparton élő tiltakozókat képviselő Szigeth Szilvia, az Élőlánc Magyarországért nevű civil szervezet sajtótájékoztatóján tájidegennek és elfogadhatatlannak nevezte a külföldi befektetőcsoport által felépíteni kívánt, 3500 vendég befogadására alkalmas szálloda- és szórakoztató komplexumot.
Fülöp Sándor ombudsmanhoz írt levelükből felolvasva hangsúlyozta: az Európa legnagyobb üdülőjének szánt, King City nevű beruházás komoly kockázatot jelent a tó vízminőségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit, megváltoztatja a táj karakterét, és a "víz felöl elfalazza az egyedülálló szépségű Velencei-hegység látványát".
Szigeth Szilvia kétségbe vonta a beruházás mellett érvelők azon állítását, hogy annak munkahelyteremtő és adóbevételnövelő hatása ellensúlyozná a "pénzben nem mérhető károkat".
Hozzátette: tiltakozásuk ellenére fontosnak tartják a környék "tájba és természetbe illő, megfontolt és jól előkészített fejlesztését".
Fa Nándor vitorlázó elmondta: velencei lakosként úgy érzi, nem hagyhatja szó nélkül a helyiek életterébe tolakodó, sok fontos érdeket sértő beruházást. Elmondása szerint a 400 milliárd forintosra tervezett beruházás a jelenlegi gazdasági helyzetben életszerűtlen és semmilyen szempontból sem megvalósítható.
A sportoló ezért "nagy szabású ingatlanspekulációt" gyanít a háttérben, amelynek "kiötlői valószínűleg bekalkulálták a civilek tiltakozását", és várhatóan "nagyvonalúan visszalépnek nagyszabású ígéreteiktől", és a későbbiekben megvalósítják szerényebb "eredeti terveiket".
Kiemelte: a sajtónak és a civileknek azért kell harcolniuk, hogy kiderüljön a beruházó valódi szándéka.
Lányi András, az Élőlánc Magyarországért szervezet elnökségi tagja elmondta: a Velencei-tó környéke az ország utolsó érintetlen "pannon tája", amely kiválóan alkalmas a falusi- és az ökoturizmusra. Az összesen 70 hektárra tervezett épület együttes azonban megfosztaná a helyieket ettől a gazdasági lehetőségtől - tette hozzá.
Korábbi sajtóértesülések szerint az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport március végén áll a nyilvánosság elé az építkezés részleteivel. A kiszivárgott hírek szerint a hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, fedett sípálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató-központ is helyet kapna.
A 70 hektáros ingatlan Sukoró külterületén, az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti részen, az evezőspályához tartozó létesítményektől nyugatra helyezkedik el.
A Népszabadság információi szerint a korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joáv Blum izraeli származású magyar üzletember úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében található - összesen 183 hektáros - gyümölcsöseit. A lap szerint az ingatlancserének nem volt feltétele, hogy a befektetők garanciát vállaljanak a beruházás megvalósítására.
Sukoró jegyzője szerint nincs veszélyben a természet
Sem a természet, sem a Velencei-tó, sem a lakosok érdekeit nem veszélyezteti az a Velencei-tó parti rész, amelyen Sukoró mellé szórakoztatási komplexum épülne. A lakosok nagy része támogatja a beruházás megvalósulását, a tiltakozók nem sukorói lakosok, és van köztük olyan, akit egyéni érdekek motiválnak - mondta Vincze Zsuzsanna, Sukoró jegyzője.
A szóban forgó területet egy 100 hektáros területről választották le. 2003-ban az önkormányzat az összes szakhatósággal együttműködve vizsgálta meg, hogy a földrész természetvédelmi terület-e vagy sem. Ekkor 30 hektárt átadtak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, a megmaradt 70 hektárt pedig építési területté nyilvánították. Ezen nem falusias, hanem üdülést és rekreációt szolgáló létesítmény jöhet létre. A parton a törvényben előírt terület megmaradt. A madárrezervátum pedig a közelében sincs, mivel a tó túlsó partján található - mondta Vincze Zsuzsanna. (FH)