Lukács
7 °C
22 °C

A magyar-amerikai viszony megromlásáról beszéltek

2009.03.24. 19:23 Módosítva: 2009-03-24 19:32:09
A 2006-os csúcsponthoz képest megromlott Magyarország és az Egyesült Államok viszonya, hangzott el kedden a külügyi bizottság ülésén. A Demokratikus Átalakulásért Intézet szerint ötéves programra van szükség a viszony javításához, sok esetben látványosan támogatni kell az amerikai politikát.

A 2006-os rendkívül jó viszony után mára megromlottak a magyar-amerikai kapcsolatok, mondta Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) igazgatója kedden az Országgyűlés külügyi bizottságának kihelyezett ülésén.

Szerinte 2006-ban volt a csúszpont, amikor Magyarországban és a miniszterelnökben potenciális erős partnert láttak az amerikaiak. Elmondása szerint azóta a kormányzat helyzete meggyengült, a gazdaságban pedig nem történnek meg az amerikaiak szerint is szükséges reformok. Gyarmati szerint leginkább a Nabucco projekt körüli magyar hezitálás, és a túlságosan erős magyar-orosz barátság nagyon mély nyomot hagyott az amerikaiakban.

Az amerikai-magyar kapcsolatok kijavítása legalább ötéves program, hangsúlyozta az igazgató. Szerinte majd bizonyos kérdésekben, például Afganisztán esetében látványosan segíteni kell az amerikai politikát, több kérdésben pedig nem szabad állást foglalni.

A konfliktusok megoldása lesz fontos

Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy az új amerikai kormányzat gondolkodásában nem foglal el központi helyet az Európai Unió. A közös uniós kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben azonban nagyon hangsúlyos a transzatlanti viszony.

Szerinte az európai elkötelezettség mércéje lesz, hogy az unió milyen mértékben tud részt vállalni az afganisztáni, pakisztáni, iraki, iráni, palesztin-izraeli konfliktusok megoldásában. A magyar külpolitika ezt az elmúlt években helyesen felismerte, tette hozzá a politikus.

Külpolitikai lépések

Magyarics Tamás, az intézet igazgatóhelyettese szerint az Obama-adminisztráció első néhány politikai lépése azt mutatja, hogy az új elnök egy európai értelemben vett szociáldemokrata irányt fog képviselni, vagyis megnöveli az állam szerepvállalását, emeli az adókat.

Magyarics szerint az Egyesült Államok külpolitikájában annyi változás várható, hogy bizonyos elhanyagolt területekre próbálnak meg nagyobb hangsúlyt helyezni, így például Latin-Amerikára. Emellett együtt próbálják kezelni a közel-keleti térséget, Kínával és Oroszországgal pedig kompromisszumokra is készek lesznek az amerikaiak annak érdekében, hogy a gyakorlati kérdések megoldódjanak.

Gyarmati István arról beszélt, hogy kétséges az új amerikai orosz-politika, Oroszország ugyanis nem tudja teljesíteni azokat a várakozásokat, amelyeket az amerikaiak táplálnak vele szemben. Hasonló dilemmákkal küzd az amerikai adminisztráció a Közel-Keleten és Kínával is, mutatott rá.