Taktikázásból dobták be Vértes nevét?

2009.03.25. 10:17 Módosítva: 2009.03.25. 10:59
Az előrehozott választások alternatívája Surányi György miniszterelnökké emelése lehet, habár több tucatnyi MSZP-s frakciótag nincs vele kibékülve. Puch László, a volt pártpénztárnok például még mindig nem akar bankárt. A kulcspozíciókban befolyásos MSZP-sek maradnának, vagyis megmaradnának a szocialista képviselők elérési útvonalai.

„Amikor Gyurcsány előrukkolt Vértes András nevével azt hittem, hogy a tutit mondja, vagyis megállapodott az SZDSZ-szel, és ennek eredményeként dobta be a GKI Gazdaságkutató Zrt. Vezérigazgatójának nevét” – magyarázta egy elnökségi tag.

Hamar kiderült azonban, hogy a feltételezés csak illúzió volt, a korábban a gazdasági válság be nem gyűrűzéséről, és Gyurcsány gazdaságpolitikájának helyes voltáról értekező Vértesből valószínűleg nem kér az MSZP. Ennek fényében az elnökség tagjai csupán találgatni tudják, miért került a szerdán az SZDSZ elé terjesztendő miniszterelnök-jelölti listára Vértes.

Vértes András
Vértes András

Az optimistábbak szerint tudatos taktikázásról van szó, azaz Gyurcsány Glatz Ferenc mellé szándékosan emelt be egy olyan jelöltet, aki, akárcsak a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, elfogadhatatlan a liberálisoknak.

Ebben az esetben valószínűleg az lehetett az MSZP elnökének célja, következtetnek szocialista politikusok, hogy egyértelművé tegye a szocialistáknak: vagy elfogadják az SZDSZ által favorizált Surányi Györgyöt, a CIB Bank elnökét, vagy nincs szakértő miniszterelnök vezette kormány, tehát jön az előrehozott választás.

„Amitől a mieink tartanak, mint vámpír a fokhagymától, csak éppen az a baj, hogy számos képviselőnk Surányit se hajlandó tolerálni” – magyarázta egy szocialista vezető. Az azonban kérdés, hogy mennyi ideig tart ki a Surányi-ellenes, körülbelül két tucat képviselőt számláló mag, amelyik többek között azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy baloldali politikus vezesse az új kabinetet, de legalábbis ne bankár.

(A frissen megválasztott MSZP-elnökség vasárnapi ülésén például Szekeres Imre egyik híve bedobta, hogy miért ne vehetné át a kormányrudat az elnökhelyettes, illetve a testület tegnapi tanácskozásán Puch László, az infrastrukturális tárca államtitkára érvelt amellett, hogy ne bankár legyen az új miniszterelnök.)

Lenyomják a torkon

De a jelek szerint az elnökség zöme lesöpörte ezeket az ötleteket, fenntartásokat az asztalról, és úgy döntött, hogy az előrehozott választásokat elkerülendő lenyomja a frakció torkán Surányit, és a frakciót is Surányi torkán, mégpedig egy kölcsönös garanciarendszerrel.

Abban ugyanis az elnökségi tagok egyetértenek, hogy lehet bármilyen jó pénzügyér a CIB bank elnöke, erős párttámogatás híján hamar legyilkolnák a politikai arénában, vagy az apparátus ellenállásán vérezne el. Az együttműködésnek persze ára van.

A kulcspozíciók MSZP-sek maradnának

Az MSZP-s honatyák akkor nyomnának igen gombot egy Surányi-programra, vélekednek forrásaink, ha a jelenlegi kormányzat erős emberei megőrizhetnék kulcspozícióikat. Elnökségi és frakcióvélemények szerint például üdvös lenne, ha a kancelláriát, a közigazgatás végrehajtó központját ezután is Kiss Péter vezetné.

Kulcspozícióban szeretnék látni forrásaink Veres Jánost is, aki talán a leghitelesebben tudná elmagyarázni a frakciónak, miért is lenne szükség a Surányi-kormány pénzügyi intézkedéseire, és aki ha nem is pénzügyminiszterként, de legalább a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium élén folytathatná. (Ezt jelenleg a képviselőcsoportban kevéssé népszerű Bajnai Gordon vezeti.)

A pártbéke kedvéért nyilvánvalóan a helyén kellene maradnia a honvédelmi miniszterként jól teljesítő Szekeres Imrének, valamint a Gyurcsány-kormány egyetlen igazi sikerminiszterének, az agráriumot irányító Gráf Józsefnek. (És többen ebbe a körbe sorolják az uniós pénzekkel rendesen ellátott, jelenleg Szabó Imre által vezetett környezetvédelmi tárcát is.)

Így gyakorlatilag sem a belső status quo nem sérülne, és megmaradnának a szocialista képviselők úgynevezett elérési útvonalai is (értsd: közigazgatási ügyeket is, fejlesztési-támogatási ügyeket ia el tudnának intézni a képviselők).

Surányi választhat pénzügyminisztert

Cserébe az MSZP-s nagyok (a fentieken kívül Lendvai Ildikó frakcióvezető, Katona Béla frakcióvezető-helyettes, Mesterházy Attila alelnök) vélhetően garantálnák, hogy Surányi maga választhassa meg pénzügyminiszterét, illetve erősen megígérnék, hogy mögé állítják a frakciót, és ez azt jelenti, hogy átmennek a megszorító intézkedések, illetve a kormány nem bukik meg egy-két hónap alatt.

A többi tárcával Surányi kedve szerint gazdálkodhatna, többek között a jelenleg Szilvásy György vezette titkosszolgálati minisztériummal vagy éppen a Draskovics Tibor által irányított igazságüggyel.

Szekeres mást tanácsolt volna

Ráadásul a jelek szerint egy ilyen ígéretet komolyan lehetne venni, ugyanis az elnökség zöme Gyurcsány hátrább lépése óta rég nem látott egységbe forrt. A kongresszus ugyanis távolabb tolta a pártelnököt és a vezérkart. Ugyan a szombati bejelentéskor Szekeres még arról beszélt, hogy ugyan már nem mondhat olyasmit, hogy Gyurcsány ne lépjen vissza, mert hát a döntés megszületett, de ha megkérdezték volna, ő nem tanácsolta volna a miniszterelnök lemondását.

Lendvai viszont már akkor is arról beszélt (bántó él nélkül), hogy a miniszterelnök hátralépésére már lehetett számítani, és szerinte Gyurcsány jól tette, amit tett. A visszalépés módját azonban a zöm nem értékelte pozitívan, mondván, egyetlen szempont vezérelte: hogy elkerülje pártelnöki legitimációja meggyengülését, és egy csúfos EP-vereség utáni leváltását. Így Gyurcsány elszigetelődni látszik az elnökségben, és pozícióit csak tovább gyengíti, hogy a kormánycsere után a pártelnökség tagjai miniszterként, államtitkárként már nem lesznek függelmi viszonyban vele.

Hogy a miniszterelnök utódja kiválasztása során szolgál-e még meglepetésekkel, például új név bedobásával, arról csak találgatni lehet. Mindenestre a vasárnapi elnökségi ülésen, ahol a most futó nevek is előkerültek, azt mondta, hogy neki sincs nagyon más ötlete. Ami további politikai útját illeti, nyilvánvalóan pártépítő, vidékjáró, ellenzékostorozó pártelnök lesz, így erősítheti reputációját, és arra készülhet, hogyha az MSZP első embereként sikeresen teljesít (és a félszakértői kormány elég sokáig életben marad), akkor a következő választásokon újra ringbe száljon.