Gyurcsányék Orbántól rabolják az időt

2009.03.27. 16:03 Módosítva: 2009.03.27. 16:07
A miniszterelnök-jelölési procedúra minden egyes napja a következő kormány hivatali idejéből vesz el, akkor is, ha végül előrehozott választás után kell új kormány alakítani. Az alkotmány ugyanis a választást követő negyedik év áprilisára vagy májusára fixálta a rendes időben tartott országgyűlési választásokat, így a rendkívüli voksolás időpontjától függően megrövidítheti vagy meg is hosszabbíthatja az utód mandátumát.

Ha idén még választások lesznek, akkor minden hónap a következő kormány hivatali idejéből vesz el - mondta az Indexnek Gulyás Gergely. A szabadságkörös alkotmányjogász szerint az alaptörvény kodifikálási hibája miatt állt elő ez a helyzet, és a jelen állás szerint a hibát az Alkotmánybíróság sem orvosolhatja.

Az alkotmány 20. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy „az országgyűlési képviselők általános választását - az országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani".

Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli helyzeteken kívül, a szokásos körülmények között tartandó képviselőválasztás időpontját mindig a két tavaszi hónapban kell megtartani. Ha viszont a rendes választás egy rendkívülit követ, hosszabb vagy rövidebb is lehet a ciklus. Ha az előrehozott választás január és március között zajlik, akkor hosszabb, ha június és december között, akkor rövidebb ideje lesz az időközi választáson hatalomra juttatott kormánynak a következő negyedik év április-májusáig. A leghosszabb ciklus így elméletileg 4 év 5 hónap, a legrövidebb pedig 3 év 3 hónap lehetne.

Mivel a jelenleg hatályos választási törvény szerint a köztársasági elnök leghamarabb júniusra írhatná ki a rendkívüli választást, így az új parlametnek kevesebb mint négy év jutna. Hiszen a következő választást 2013 tavaszán kellene tartani.