Bajnaira Gyurcsány eddig 8000 milliárdot bízott

Gyurcsány már 2004-ben is hívta

Bajnai Gordon 2006 júniusában kapott kormánybiztosi kinevezést Gyurcsány Ferenctől, de nem ez volt az első politikai felkérése. Gyurcsány már a 2004-es kormányalakításakor is számított rá, gazdasági miniszternek hívta a Wallis nevű cégbirodalom éléről. A tárca ugyan az SZDSZ-é volt, ám a párt hetekig nem állt elő jelölttel, így 2004 őszén Gyurcsány maga keresett embert a kormánynak és az SZDSZ-nek.

Bajnai akkor visszautasította az ajánlatot, állítólag azért, mert rövidnek tartotta az időt a következő választásokig ahhoz, hogy érdemi munkát végezzen. Annak idején elterjedt a pletyka, hogy Bajnai ajánlotta Kóka Jánost maga helyett Gyurcsány figyelmébe. Bajnai és Kóka többször is üzleti kapcsolatban voltak korábban, hiszen Bajnai tanácsadóként segítette Kókáék cégének eladását és később a visszavásárlás körül is bábáskodott.

Bajnai és Gyurcsány már a 2006-os választások előtt megállapodtak, hogy ha az MSZP alakít kormányt, akkor Bajnai beszáll a politikába. Kormánybiztosként nagyon fontos intézményt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kapta. (Bajnai előtt a neve Nemzeti Fejlesztési Hivatal volt, és Baráth Etele vezette.) Ez az intézmény készítette a második Nemzeti Fejlesztési Tervet, azt a dokumentumot, ami arról szólt, hogy Magyarország mire kér pénzt az EU támogatási kereteiből 2007 és 2013 között. A pénzek elosztását is itt intézik, a pályázatok kiírása, elbírálása és kifizetése is e szervezethez kötődik.

Nála van az EU-s kassza

Az NFÜ-n keresztül hatalmas pénzt felügyelhetett. A 2007-2013-as ciklusban 8000 milliárd forintos tétel ez.

Bajnaira nagy munkát várt. Kinevezésekor alig néhány hónap volt csak a fejlesztési terv brüsszeli leadásáig, és a munka szinte még sehol sem tartott. Érkezése előtt rengeteg kritika érte az EU-s pénzek kezelését: koncepciótlanság és hivatali káosz jellemezte sok pályázó szerint az ügyintézést.

Bajnai látványos reformokkal kezdett: kijárta ügynöksége jogkörének megerősítését a minisztériumok rovására, elvonta tőlük az irányító hatóságokat, vagyis a pályázatokat kiíró és elbíráló szervezeteket. Szigorította a dolgozók számonkérhetőségét, például ha az ügynökség késve fizetett a győztes pályázóknak, akkor a hivatalnokok bérét 10 százalékkal csökkentette. Sokkal szigorúbb pályázati feltételeket határozott meg a vállalkozások, az önkormányzatok és a civil szervezetek számára is. Felemelte az önrészt, a vállalkozóknál növekedési rátát írt elő. Utóbbi nagy felzúduláshoz vezetett, tiltakoztak a gazdasági kamarák, a pályázatírók és a Fidesz is.

Bajnai nem engedett a szigorból, de a nagy rendrakás így is csak részeredményeket hozott. Az ügynökség nehézkes és sok esetben ad hoc döntésekkel fémjelzett mentalitását nem sikerült teljesen átformálnia. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy jórészt megtartotta a régi stábot. Ráadásul a fejére ültettek öt bukott minisztert: Magyar Bálint, Kolber István, Burány Sándor, Baja Ferenc és Németh Imre gyakorlatilag a pártok kijáróembereiként felügyelték a pénzosztást, államtitkári rangban. Ugyanakkor információink szerint Bajnai igyekezett keményen állni a sarat a párt-lobbikkal szemben, nem véletlen, hogy az MSZP frakciójában egyáltalán nem népszerű. Ráadásul néhány nagyon gyanús győztes pályázatot újra elbíráltatott.

Már kormánybiztosként is részt vett a kormányüléseken, és befolyása nagyobb volt tisztségénél. Gyurcsány szívesen támaszkodott rá, és a miniszterek vitáinál általában Bajnait támogatta. 2007 júliusától a kormány teljes jogú tagja lett, Gyurcsány önkormányzati és területfejlesztési, majd 2008. május 15-től nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek nevezte ki. Az EU-s pénzek felügyeletét mindkét tárca mellett megtartotta.

A privátizáció szürke eminenciása

Bajnai a politikai karrier előtt már nagyon alaposan megismerhette a magyar gazdaságot. A rendszerváltás után a Creditum (később Eurocorpra keresztelt) nevű pénzügyi tanácsadóhoz ment, ahol egy ideig Gyurcsány Ferenc is dolgozott. Amikor Gyurcsány felmondott, hogy megalapítsa az Altust, hívta Bajnait is az új céghez, ő azonban nemet mondott.

Bajnai nagy áttörése a CA-IB volt. Ez a tanácsadó cég 1995 és 2000 között szinte minden nagy privatizációs ügyletben részt vett. Hol az állam, hol pedig a vevők megbízásából egyengette a CA-IB a magyarországi privatizációt. Bajnai segítette az OTP, a Mol, a Matáv és a Richter tőzsdére vitelét. Tanácsadóként ott volt a Pannon GSM megszületésénél, még a mobilszolgáltató nevét is ő találta ki, részt vett a Danubius rádió és a kereskedelmi tévék koncessziójának megszerzésében is.

A CA-IB-os idők azért is fontosak voltak, mert Bajnai tanácsadóként szinte a teljes magyar gazdasági elittel kapcsolatba került, szinte minden ágazatban. Munkatársai pedig később hozzá hasonlóan fényes karriert futottak be: a főnök Simor András, a mostani jegybankelnök volt, de ott dolgozott a később OTP-ben volt vezérigazgató-helyettes Lantos Csaba, az ingatlanberuházó Nobilis Kristóf (az Index egyik tulajdonosa), és a Londonban nagy banki karriert befutó Küllői Péter is.

Rendteremtés a Wallisnál

A nagy privatizációk végével Bajnai a Wallis nevű vállalatbirodalom élére ment. A cég mintegy 120 különböző profilú vállalkozást fogott össze (egy ideig az Index is érdekeltségük volt), ezek között kellett Bajnainak rendet tenni, és a szövevényes csoportot tőzsdére vihető állapotba hozni (a tőzsdei megjelenés végül elmaradt). Bajnai teljesen átalakította a cégvezetés struktúráját, megtisztította a birodalom profilját és neki kellett kezelnie a Hajdú-Bét nevű érdekeltség hatalmas csődjét is. Utóbbinál végzett szerepéért élesen támadják a mai napig. A KDNP szerint miatta lettek öngyilkosok a cégnek beszállító, és a csőd után hoppon maradt gazdák közül többen is.

Bajnai már a Wallisnál megszokhatta, hogy egy erős ember mellett legyen végrehajtó. Veres Tibor, a Wallis fő tulajdonosa az üzleti életben kemény ember hírében áll, aki mellett nem könnyű érvényesülni. Bajnai öt évet töltött a Wallis élén és vagyona nagy részét is itt szerezte. Vezetőként a cég részvényeinek egy része illette meg, és kilépésekor ezeket visszavásárolták tőle.

Bajnai gyökerei

A Bajáról származó miniszterelnök-jelölt édesapja egy sikeresnek számító állami vállalat vezetője volt, majd a rendszerváltás után Bécsbe költözött, ahol saját üzletet indított. Bajnai már a gimnáziumban is diákvezető volt, a budapesti közgazdasági egyetemen sok szervezetbe belépett, ő volt az ország első demokratikusan választott hallgatói önkormányzatának elnöke. Országos feltűnést keltő akciója volt az egyetemi kantin elleni menzasztrájk megszervezése.

A KISZ-ben nem volt pozíciója, de a szervezet végnapjaiban Gyurcsány Ferenccel együtt követelte, hogy a szövetség mondjon le vagyonáról és állami kiváltságairól. A KISZ megszűnése után Unió a Demokratikus Szocializmusért néven Gyurcsánnyal, a most a Lehet Más a Politikát szervező Schiffer Andrással és másokkal egy baloldali ifjúsági szervezet alakításába is belefogtak, de a kísérlet alig néhány hónapig tartott csupán. Ezt követően 2006 nyaráig nem vett részt politikai szervezkedésben.

Bajnai 1968-ban született, nős, három gyermek édesapja.