Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Bizonyítható-e, hogy nem kizárólag időnyerésre játszottak?

2009.03.30. 10:33 Módosítva: 2009-03-30 12:14:30
Az SZDSZ jövőjére súlyos árnyékként vetül, hogy a kormányfőváltás alatt elmélyültek a belső viták, pedig a liberálisoknak jól is jöhet, hogy Gyurcsány Ferenc felügyelete nélkül alakul meg a szakértői kormány – állítja Lakner Zoltán politológus. A letargikus MSZP-ben a kollektív vezetés válthatja a Gyurcsány-érát.

Hosszú bukást zárt le egy kínos hatalomátmentési folyamat - így foglalhatnánk össze a magyar belpolitika egy hetének eseményeit, szombattól szombatig. Vasárnap már a Gyurcsány utáni túlélés és az előrehozott választás elkerülése motiválta az új kormány megalakításáról szóló vitát.

Lakener Zoltán politológus szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök március 21-i beszéde nem volt váratlan. Sokak számára inkább az a kérdés, miért várt eddig a távozással: a halogatás saját visszatérésének és pártja regenerálódásának is akadálya volt. A magyarázatot a tisztújító MSZP-kongresszus küldöttei adták meg, amikor 85%-os többséggel újból pártelnökké emelték Gyurcsányt, aki reménykedett, hogy irányítani tudja utódlásának folyamatát. Megpróbált személyesen hozzá és pártjához közeli jelölteket találni a miniszterelnöki posztra.

Amennyire rekonstruálható a később parttalanná váló folyamat, az MSZP először Glatz akadémikus és Mészáros Tamás rektor nevével dolgozott - előbbiről tudható volt, hogy az SZDSZ elutasítja, Mészáros pedig az első volt a sokból, aki nem kért a megtiszteltetésből. Velük szemben az SZDSZ kemény intézkedéseket szorgalmazó közgazdászokat ajánlott. A közös pontot Surányi György, volt jegybankelnök jelentette, aki az MSZP „listáján" szerepelt, de az SZDSZ még inkább magáénak érezhette. Hogy a liberálisok biztosítsák a látszatot, miszerint ők kizárólag az ország kormányozhatósága és az előrehozott választások kiírásával járó időveszteség (júliusban alakulhatna új kormány) elkerülése érdekében egyezkednek a szocialistákkal, csütörtöki határidőt szabtak a jelöltállításnak. Tudatosan vagy sem, de nagyjából eltalálták azt az időtartamot, ameddig komolyan lehetett venni az utódkeresést.

A két párt gondjai akkor kezdtek gyarapodni, mikor kiderült: Surányi csak a Fidesz beleegyezésével vállalja a posztot - állítja Lakkner. Jóllehet ez teljesen irreális a magyar politika viszonyait ismerve, ám ha egy pártpolitikán kívüli szereplőt hívnak a politikai cselekvők közé, akkor vele másféle racionalitás is megjelenik a színen. A Fidesznek esze ágában sem volt támogatni egy olyan konstrukciót, amely az előrehozott választást hivatott megakadályozni akkor, amikor a Fidesz simán megnyerné azt.

Surányi csütörtökön jelentette be, hogy nem lesz miniszterelnök. Épp amikor az SZDSZ határideje lejárt, de a liberális párt tovább tárgyalt. A csütörtök a miniszterelnök-jelöltek részben a politika, részben a sajtó által keltett kavalkádja jegyében telt, amit pénteken a politikailag teljesen ismeretlen Electrolux-vezér jelölése követett az MSZP részéről.

Ezt követően dühödtek fel a liberálisok annyira, hogy pénteken Bokros Lajost jelölték kormányfőnek. Ő az egyetlen olyan gazdasági és politikai kaliberű jelölt, akiről tudható volt, hogy vállalja, s akire mutatva a liberálisok megmagyarázhatták, miért ülnek csütörtök után is a tárgyalóasztalnál. A hírek szerint a párt elnöke és kampányfőnöke elutasította a jelölését, ahogy ezt tette a Gyurcsány támogatásával az Európa Tanács főtitkári posztjára pályázó Eörsi Mátyás is. A játszma lényegében Bokros vagy előrehozott választás képletre szűkült, korábban ugyanis axiómaként fogalmazódott meg, hogy az MSZP nem akarja Bokrost.

Ez volt az a pont, amikor a szocialisták rádöbbentek: Gyurcsány kezéből kicsúszott a folyamat irányítása, hatalomtechnikában és taktikában is kudarcot vallott. Szombaton, egy héttel azt követően, hogy elmondta kongresszusi beszédét, maratoni ülést tartott az MSZP elnöksége, majd a megyei pártelnökök értekezlete. Gyurcsány bedobta a törölközőt: a pártelnökségről is lemondott, érzékelve, hogy saját szövetségesei is elhagyják, megérezve a változó szélirányt.

A szombat másik fordulatát Bokros Lajos produkálta, aki sértőnek nevezte az SZDSZ miniszterelnökségre vonatkozó ajánlatát. Holott, mint kiderült, ő maga hatalmazta fel a liberálisokat, hogy vigyék be a nevét az MSZP-vel folytatott tárgyalásra. Ez Bokros második önellentmondása rövid időn belül, ugyanis még mindig nem oldódott meg az a rejtély, hogy az MDF jelenlegi európai parlamenti listavezetője tagja volt-e az MSZP-nek, ahogy azt egy 1996-os interjúban mondta, vagy nem, ahogy 2009-ben állítja.

Az SZDSZ-nek így nem maradt ideje örülni annak, hogy egy Gyurcsány nélküli MSZP-vel jobban eladható az alku. A végső határidő és a végső jelölt visszalépése után az SZDSZ továbbra is a tárgyalóasztalnál maradt. Az MSZP vasárnap egy minden mindegy típusú döntést hozott, amikor a frakció „szimpátia-szavazáson" Bajnai Gordon fejlesztési minisztert ajánlotta miniszterelnöknek, akit kétfordulós keserű vita után az SZDSZ vezetése és frakciója támogatott.

Így végül a távozó miniszterelnökkel és a liberális frakcióvezetővel (a sajtóban megjelent, hogy Bajnai ajánlotta 2004-ben Kókát maga helyett a gazdasági miniszteri székbe Gyurcsánynak) jó kapcsolatokat ápoló Bajnai lehet az új kormányfő. Ez Gyurcsánynak kedvező kimenet lehetett volna, ha közben nem megy rá másik széke is a váltásra. Az SZDSZ-nek előnyös lehet, hogy Gyurcsány felügyelete nélkül kapja meg a szeptemberben megcélzott szakértői kormányt, és Bajnai programja is az SZDSZ-éhez hasonló, de a párt kétszer is következetlen volt a folyamat során.

A liberálisok belső megosztottsága fokozódhat, az MSZP-t pedig valamiféle kollektív vezetés menedzselheti, miközben a pártot eluralta a letargia. Fodor Gábor hétfőre virradó éjjel arról beszélt, hogy döntően külső szakértők alkotnák a kormányt, ami azt jelentheti, hogy néhány szocialista kormánytag a helyén maradhat. A nyilván szintén külső szakértőnek számító Bajnainak egészen különleges produkciót kell nyújtania ahhoz, hogy bebizonyítsa: nem kizárólag az MSZP és az SZDSZ időnyerési szándéka motiválta miniszterelnök-jelöltté emelését.