Jácint
15 °C
31 °C

Én, Feri és a nők

2009.04.01. 15:28 Módosítva: 2009-04-01 16:54:37
Laza, fesztelen, közvetlen - sokan így ismerték meg pályája felívelésének elején a most már távozófélben lévő miniszterelnököt. Sorozatunk újabb darabjában újságírói visszaemlékezéseket gyűjtöttünk egybe Gyurcsány Ferenc fénykoráról.
13

Amikor még Gyurcsány Ferencnek a színe is látszott, nemcsak a fonákja, amikor még csak egy végre nem hajtott programja volt, akkor még volt értelme vele miről beszélni. Ezek voltak azok az idők, amikor a miniszterelnök még szárnyalt, és asszonyok százezrei hallgatták őt szerelmesen, miközben az MSZP feltört mint a talajvíz. Ekkor még az újságírókkal is szóba állt a Parlament folyosóin.

Kellőképpen laza volt

Az Index nagy jobbratolódása előtt jó pár évvel, még a lendületes és friss Ferenc kedvelte a lapot is, az újságíróknak előre köszönt, sőt egyszer még egy velvetes kollégával is rázott a Kuplungban. Amikor még nem kellett kordon, három nagyképű píáros, nyolc biztonsági ember a kormányfő társaságához, sokkal szabadabban szárnyalt a szellem, nemcsak újságírókkal italozott, de rajongói klubjában, az Amőba születésnapján is fesztelenül tombolázott a baloldali fordulatban és amőbás klubhálózatban reménykedő külvárosi fiatalokkal.

Bogád kolléga az estére így emlékezik: "Gyurcsány első miniszterelnöksége idején még kellőképpen laza volt. Amikor például friss kormányfőként a szocialista csapatjátékosokkal találkozott, szenvedélyesen ígérte, hogy átalakítja majd a pártfinanszírozást, hogy "ne kelljen lopnunk". Az Amőba alapítvány rendezvényének végén Gyurcsány vodkázott és nagyon kedélyes volt rajongóival, autogramokat osztott, fényképezkedett híveivel."

Persze a kolléga ekkoriban az Amőba pontgyűjtő játék Csepeli Sasok csapatának 0 pontos játékosa volt. Pedig a szakmában rutinos rókaként még azzal a Gyurcsánnyal is találkozott, akiről még alig valaki gondolta Apró Piroskán kívül, hogy miniszterelnök lesz. Át is adnánk ismét a szót Bogád úrnak, aki így emlékszik vissza:

"A leköszönő miniszterelnökkel először sportminiszter-jelöltként sikerült találkozni egy sajtótájékoztatón. Ez volt első ilyen eseménye és kádhoz való köveket mutogatott, illetve cégeinek egyéb termékeit. Akkor azt mondta, hogy esze ágában sincs az MSZP elnökének szegődni. Pedig már akkor rebesgették, hogy komolyabb politikai karrierre készül. Azt is tagadta, hogy Medgyessy Péter kampányának finanszírozásában közreműködött volna. Annyit elárult, néhány vacsorával és tanáccsal segítette későbbi elődjét."

Dörögtette hangját

Lám ebből a történetből is látszik - utólag persze -, hogy a szerényen válaszolgató politikus mondandóját százzal kell megszorozni, és akkor közelebb kerülünk a valósághoz. Ahogy a buzgó politikus beszédének ippeg a századát kell komolyan venni. Erre akkor jöttem rá Gyurcsány esetében, amikor Bogád kollégával az első miniszterelnöki interjúmat készítettük Ferenccel. Akkor ment az első 100 lépés program, Ferenc szerint tisztességesen, ám a valóság azt mutatta, igen töredékes volt a megvalósulás.

I: Beszéljünk egy kicsit az euróról. Az egész világ a magyar költségvetési hiány miatt aggódik...

GYF: [Dörögteti a hangját.] Ne túlozzon kolléga!

I: Mindenestre sokan aggódnak a hiány miatt. A kormány belátja, hogy súlyos a helyzet, vagy bízik abban, hogy sikerülni fog az euró 2010-es bevezetése?

GYF: A kormány nem bízik, hanem cselekszik.

Értik, akkor még lehetett Ferenccel ilyen dolgokról csevegni! A túlmozgásos Ferenc ráadásul túl volt az MSZP talpraállításán, és tényleg elemében volt, illetve akkor mutatkozott meg, hogy az őskommunistáknál sokkal életszerűbben tud beszélgetni az újságírókkal. Életszerűségre remek példa Bogád kolléga és Gyurcsány találkozása egy vidéki rockfesztiválon:

"A még nem fáradt Gyurcsányban az volt a jó, hogy képes volt előre köszönni, tehát a 2006-os választások előtt nem sikerült sosem előbb ráköszönni a parlamenti folyosón, mint ahogy ő köszönt volna. Ennek egy remek példája volt, amikor Gyurvcsáény ellátogatott a mezőtúri Wan2 fesztiválra, ahol sörrökkel és cigarettával a kézben bóklásztam, kábé követve Gyurcsányt és a fotósókat, majd amikor a kormányfő meglátott rögvest odasietett hozzám, kezet fogott és a fesztivál hangulatáról érdekléődőtt. "Jól látom, jó a buli?" - Ááá, én csak a fórum miatt jöttem, reagáltam. Egyik kollégám, aki fotozótt, nálam hagyta a sörét, így alig bírtam kezet nyújtani, mert a hónom alatt egy, a kezemben pedig egy sör és egy cigaretta volt."

Tegez, majd magáz

Igazán közel hozzá azonban csak az MSZP hétvégi rendezvényein lehetett kerülni, Bogád és Bohus kolléga ma már legendás két napot töltött vele és a párt vezetésével Tapolcán, Bogád kolléga így emlékezik vissza:

"Először Tapolcán sikerült az akkor majdnem menesztett sportminiszterrel kötetlenül beszélgetni. Akkor kerültek napvilágra az állam számára rendkívül előnytelen ingatlanüzletei, és a szocialista frakcióharag kis híján elsodorta Gyurcsányt. De akkor még Horn Gyula is melléje állt, és a bukás elmaradt. Ezután Gyurcsány levette a nyakkendőjét és szocialista potentátokkal kezdett italozásba, konkrétan pezsgőzésbe."

A program azért maradt emlékezetes, mert Bohus kolléga visszautasította Gyurcsány sörmeghívását, mondván: "Nem fogadhatjuk el, mert tudja, van, akinek pénze van, és van, akinek meg tisztessége". Sajnos az est végére már egy másik kollégának tulajdonította a hozzánk hasonlóan leittasodó Gyurcsány a mondatot, és onnantól napjainkig a korábbi tegezésről áttért magázódásra.

Egyszer 2007-ben az akkor még népszabadságos, ma indexes Nagy "Bigi" György és Nyusztay Máté kolléga vele és Kókával beszélgetett. Bigi úr az MSZP-s belső csatákkal kínozta Ferencet, aki ettől felettébb kínosan érezte magát, majd mikor a kolléga Kóka lemondásának dátumáról érdeklődött, Ferenc keményen odaszólt: "Na, látja, ilyeneket kell kérdezni egy újságírónak!" Ferenc tehát nemcsak vette, de értette is a lapot, a beszélgetés végén például pontos tanácsokkal látta el a népszabis kollégákat, hogy az interjú alá hogyan szerkesszék majd be a - ki tudja hányadik? - koalíciós szerződésről készült cikket.