Sámuel, Hajna
12 °C
23 °C

Lendvai és Kiss Péter Szekeres ellen

2009.04.01. 15:14 Módosítva: 2009-04-01 20:51:34
Szocialista informátorok dobálóznak az MSZP elnöki posztjára esélyes jelöltek neveivel, de a cél sokszor nem más, mint a hírbehozott kicsinálása. Az utódlási harc a Kiss Péter és Lendvai Ildikó vezette csoport, illetve Szekeres Imre között zajlik. Az MSZP országos elnökségének szerdai ülése után Lamperth Mónika azt mondta, három erős jelöltet lát: Kiss Pétert, Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét.

Egyelőre nem sok biztosat lehet tudni arról, kikkel képzeli el kormányát Bajnai Gordon, már csak azért sem, mert az új kormány összetétele erősen függ attól, hogy ki lesz vasárnap az MSZP elnöke. Ha Bajnai Gordon működőképes kormányt akar létrehozni, nemcsak megbízható miniszterekre, kancelláriára, de az MSZP és az MSZP-frakció, illetve az SZDSZ egyértelmű támogatására is szüksége lesz.

„Bajnai Gordonnal programja kidolgozása kapcsán több alkalommal is beszéltünk az elmúlt napokban, ám az új kormány személyi összetételéről nem volt szó. Arról viszont beszéltünk, hogy erre is sor fog kerülni vasárnap után” – mondta Veres János pénzügyminiszter kedden.

Az SZDSZ csak reménykedni tud

Korábban kiszivárgott, hogy Bajnai programjának megvalósításához a pénzügyi, a gazdasági, a szociális, az igazságügyi tárca élén tervezhet változást. Az MSZP megyei elnökeinek találkozójáról kiszivárgott értesülés szerint Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója, a Reformszövetség tagja lehet esélyes a pénzügyi tárca élére. Információink szerint más miniszteri posztokat nem feltétlenül érint a változás: a cél most a válságkezelés, így a többi területen, például az egészségügyben a megbízható szakmai működés a cél, nem érdemes, és nincs is idő belekezdeni nagy változásokba.

A szabad demokraták nem akarnak beleszólni a miniszterek kiválasztásába, de a szimbolikus posztokon azért cserékre számítanak. Noha a kormányfőjelölt csak megválasztása utánra ígért kormánynévsort mind szocialista, mind liberális források szerint a két párt döntéshozóinak ülése előtt elő kell állnia a nevekkel.

Aláírják a programot

Bár közjogi értelemben konstruktív bizalmatlansági indítványnál nincs szükség kormányprogramra, csak az új kormányfő megnevezésére, Bajnai Gordon azért csütörtökre elkészíti elképzeléseinek zanzásított verzióját. Vasárnap közzétett ultimátuma szerint ezt kell majd ellátniuk kézjegyükkel az őt támogató szocialista, illetve szabad demokrata képviselőknek.

Bajnai nem ragaszkodik ahhoz, hogy az összes képviselő aláírja a nyilatkozatot, annál is inkább, mert egy liberális képviselő, Gulyás József már deklarálta, hogy nem szavazza meg a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és a szocialisták között is akadhat olyan, aki így tesz. A szocialista frakció szombati szimpátiaszavazásán négyen is nemmel szavaztak.

Kiss, Lendvai, Szekeres

Nagy kérdés egyelőre, ki lesz a győztese az MSZP-ben zajló utódlási zűrzavarnak, amely a Kiss Péter és Lendvai Ildikó nevével fémjelzett csoport és Szekeres Imre és köre között zajlik. "Én ma három erős személyt látok, Kiss Pétert, Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét. Lehet, hogy lesz negyedik és ötödik jelölt is, mert ez egy demokratikus párt, és alulról jövő folyamat zajlik", mondta az MSZP országos elnökségének szerdai ülése után Lamperth Mónika elnökhelyettes.

Mesterházy Attila MSZP-alelnök viszont úgy nyilatkozott, hogy személyi kérdések nem merültek fel, és mindenki csak akkor tekinthető hivatalos jelöltnek, ha a kongresszusi jelölőbizottság előtt elvállalja a jelölést. A kongresszus ügyrendi bizottságát is vezető Mesterházy szerint az MSZP vezető tisztségviselői abban állapodtak meg, hogy nyílt jelölési folyamatban választják ki a pártelnök-jelölteket.

Elnök vagy miniszter?

A párt alapszervezeteiben a napokban tartanak taggyűléseket, azokon bárki bárkit jelölhet az alapszabály szerint. A jelölőbizottságot Lendvai Ildikó vezeti. A küldöttek körében készült belső felmérés szerint Kiss Péter legalább tíz százalékkal vezet népszerűségben Szekeres Imre előtt. Az Infórádió ugyanakkor azt írja, hogy a megyei elnökök korábbi szimpátiaszavazásán Szekeres Imre vezetett.

A hatékony szervezőnek tartott Kiss Péterre nagy valószínűséggel Bajnai Gordon is számít kancelláriaminiszterként, sőt információink szerint az MSZP-frakció részéről is nagy a nyomás Bajnai felé, hogy Kiss maradjon a Miniszterelnöki Hivatal élén.

A küldöttcsoportokat vezető megyei elnökök deklarálták, hogy főállású pártelnököt akarnak, így tehát Kiss nem lehetne egyszerre miniszter és MSZP-elnök. Hasonló okokból Szekeresnek is azzal kell számolnia, hogy ha ő lenne az MSZP elnöke, nem őrizhetné tovább honvédelmi tárcáját.

Kiss egy jelöltet akar

Információink szerint Kiss Péter azon az állásponton van, hogy az MSZP egyetlen jelöltet terjesszen a kongresszus elé, és ezzel is deklarálja összetartását (Mesterházy Attila szerdán azt mondta: nem feltétlenül ez a cél, de a legszerencsésebb az volna, ha egy konszenzusos jelöltet sikerülne találni, ez szolgálná a legjobban a párt érdekét). Az MSZP-n belüli érzékeny egyensúlyok miatt azonban nem zárható ki, hogy ha Szekeres jelölt lesz, akkor inkább Kiss Péter is ringbe száll pártbeli riválisa ellenében.

A jelek szerint Gyurcsány Ferenc azért póbál a Kiss–Lendvai-vonalhoz csatlakozni, mivel úgy látja, hogy velük esetleg könnyeben egyezne ki, mint az MSZP elnökhelyettesével. Többen úgy vélik, átgondolt koreográfia része volt, amikor Gyurcsány kedden nekiesett az elnökségi ülésen Szekeresnek, mondván, elege van a semmitmondó blablából, a háttérbeli fűrészelésből (és a Magyar Nemzet szerint „szar alaknak” nevezte az elnökhelyettest). Nem véletlen az sem, hogy ez a szócsata pillanatok alatt a sajtónál landolt.

Lendvai Ildikó a tegnapi elnökségi ülésen valóban azzal kezdte beszédét, hogy nem vágyik túlzottan a pártelnöki posztra. Információink szerint azonban zárszavában ez már nem szerepelt. Ha Lendvai el is vállalná, az mindenképpen világos, hogy ha a frakciót 2002 óta irányító politikus az MSZP első emberévé is emelkedik, ezt csak átmeneti időszakra teszi, az EP-választásokig.

Röpködnek a nevek

Felröppent olyan pletyka is, miszerint Gyurcsány Ferenc Molnár Csaba infrastrukturális minisztert, a Győr-Moson-Sopron megyei elnököt látná szívesen a párt élén. Erre forrásaink nem sok esélyt látnak. Sokan úgy tartják, hogy Molnár Csabában csak egy Gyurcsány-klón köszönne vissza, másrészt három nap alatt egy hirtelen előrántott jelölt mögé még egy erős emberekből álló kör sem tud konszenzust kovácsolni.

Ha mégis Molnár Csaba lenne a jelölt, ez mindenképpen Szekerest erősítené, mondták informátoraink. Az MSZP-ben egyébként össznépi sporttá vált, hogy megneveznek lehetséges elnökjelölteket, de az effajta szivárogtatások célja inkább az illető kicsinálása.

Nincs nagy esély arra sem, hogy Gyurcsány Ferenc a Táncsics Mihály Alapítvány élén vészelhetné át a következő időket. A hivatalosan kulturális célokat támogató alapítvány amúgy remek ugródeszkául szolgálhatna Gyurcsánynak, aki egyfajta kulturális és ideológiai vezetőként építhetné magát újra, és térhetne vissza.

A pártnak, a frakciónak jutó támogatások és alapítványi pénzek jelenleg összesen 2,5 milliárd forintra rúgnak. Ezek a támogatások a választási eredményektől függnek, és egy későbbi 90-100 fős frakció esetén 1,5 milliárdra csökkennének. Ebben az esetben az összes támogatás egyharmadát a Táncsics-alapítvány biztosítaná, így nem valószínű, hogy ezt az utolsó jelentős kifizetőhelyet átengednék Gyurcsány Ferencnek.

Ellenőrizték a híváslistákat

A hivatalos verzió szerint az elnökség egyes tagjai felháborodottan konstatálták, hogy a sajtó szinte percről percre követte ülésüket. Az a döntés született még a keddi tanácskozáson, hogy mindenki felírja egy lapra a nála lévő telefonok számát, és a készülékek híváslistáit lekérik a szolgáltatóktól.

Ezt a párt és kormányzati flottatelefonokkal gond nélkül meg lehet csinálni, a magánhasználatú telefonokra azonban csak a tulajdonosa kérheti. A listákat mindenki kedve szerint bemutatja, vagy nem mutatja be egy következő elnökségi ülésen, így valószínűleg sohasem derül ki, hogyan szivárogtak ki az információk.