Gyöngyi
9 °C
9 °C

Felforgatnák a politikai elitet a törpepártok

2009.04.02. 09:20 Módosítva: 2009-04-02 12:46:59
Az európai parlamenti választásokon féltucatnyi, ma parlamenten kívüli pártnak nyílik reális esélye arra, hogy az 5 százalékos küszöböt átlépve képviselőt küldjön Brüsszelbe, vagy legalább észrevétesse magát. A bejutásra legesélyesebb kis pártok közt éppúgy megtaláljuk a politikai küzdőtér levitézlett, régi harcosait, mint a politikába most először belekóstoló jelölteket.

Reális esély nyílt rá, hogy új pártok jelenjenek meg a szigorú parlamenti bejutási küszöb miatt szűkre szabott magyar politikai elitben. Az európai parlamenti választások tisztán listás lebonyolítása a kis pártoknak kedvez. Ahogy az is, hogy a szavazóknak nem a kormányról kell dönteniük, így nyugodtabban vállalják annak a lehetőségét, hogy az általuk támogatott párt kiesésével az ő szavazatuk is elveszhet. Az Európai Parlamentben jelenleg a rendszerváltás óta megszokott, négy parlamenti párt van ott (a Fidesszel közös listán bejutott KDNP-től most eltekintünk), így egy, az EP-választásokon sikeresen szereplő kis párt egyúttal bejutna a politikai elitbe is.

A legutóbbi, 2004-es EP-választásokon induló négy kis párt közül három most is indul, míg az akkor 0,66%-ot elérő Magyar Nemzeti Szövetségnek nem sikerült nyomára bukkanunk. A most áttekintendő nyolc formáció anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért a magabiztos nyilatkozatok ellenére legtöbben megelégednének egy 2-3%-os eredménnyel is.

Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik)

A nyolcak közül a bejutásra a magát nemzeti radikálisnak mondó pártnak van a legnagyobb esélye. A Jobbik népszerűsége az MDF-ével és az SZDSZ-ével vetekszik, miközben volt MIÉP-es és kisgazda funkcionáriusok tucatjával igazoltak át a pártba.

Szegedi Csanád, a Jobbik országos elnökhelyettese
Szegedi Csanád, a Jobbik országos elnökhelyettese

Már tavaly szeptemberben bejelentették, hogy az EP-választáson listavezetőjük Morvai Krisztina jogász, bár ő így sem lesz a párt tagja. A lista második helyén az euroszkeptikus nézeteiről ismert alelnök, Balczó Zoltán áll. A lista fennmaradó részéről még tárgyalások folynak, Novák Előd szóvivő további, párton kívüli húzónevek megjelenését sem tartja lehetetlennek. „De kérdéses az, hogy ki áll ki mellettünk és mit tudunk adni cserébe. A 3. helytől hátra nincsen reális esély a bejutásra” – mondta. Novák várakozásai egyébként visszafogottak: „Egyelőre Morvaiért szurkolunk, egy fő bejuttatása is szép siker lenne”.

A párt programjában két alapvető kérdésre válaszol igennel: Úgy vélik, létezik reális alternatívája a jelenlegi berendezkedésű Európai Uniónak és lehetséges határozottabban képviselni nemzeti érdekeinket, mint ahogyan azt a parlamenti pártok teszik. A Jobbik álláspontja szerint az EU-ban csökken a tagállamok szuverenitása, ezért inkább a Nemzetek Európája koncepció mentén egy gazdasági kapcsolatokra épülő, de az önrendelkezésről csak a legszügségesebb esetben lemondó jövőt képzelnek el. A párt az Európai Parlamentben sem csak a Magyar Köztársaság állampolgárainak, hanem a határokon túl élő magyarok az érdekében is fel kíván lépni.

A nyolc vizsgált kis párt közül a Jobbik anyagi helyzete a legizmosabb, ők ötvenmillió forint körüli költségvetést terveznek a kampányra, lesznek óriásplakátok, várhatóak rádió- és tévéhirdetések is, valamint ezután is kihasználják elhivatott aktivistahálózatuk előnyeit a szórólapozásban és a matricázásban.

Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)

Csurka István nemrég újraválasztatta magát a MIÉP élén, de az EP-listát nem ő, hanem Sütő Gábor volt nagykövet vezeti. A szélsőjobboldali párt elöregedett, szervezete és támogatói javát elszipkázta már a Jobbik. 2004-ben 2,4%-ot hoztak, Bravúr lenne, ha ezt idén felülmúlnák.

A MIÉP listavezetőjétől a Jobbiknál is súlyosabban euroszkeptikus, néhol antiszemita megnyilvánulásokkal tarkított kampány várható. Programról nem tudni. Csurka közlése szerint szerény összegből, aktivistáik „embertől emberig”-kampányára és a Magyar Fórumra alapozva korteskednek majd.

Csurka István, a MIÉP elnöke
Csurka István, a MIÉP elnöke

Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt)

Thürmer Gyuláék 2004-ben 1,8%-ot értek el, azóta viszont a párt kettészakadása annyira lecsökkentette támogatói számát, hogy a 2006-os országgyűlési választáson az állami támogatásra jogosító 1%-ot sem érték el. A Munkáspárt ezen úgy kíván változtatni, hogy harcba küldi a kommunisták legfiatalabb generációját: a listavezető Thürmer neve mögött meglepően sok egyetemista áll a listán.

„Többségében az ő megismertetésük a feladat” – mondja Vajda János, a párt alelnöke, és igaza van: a küszöb teljesítése nagy meglepetés lenne. A Munkáspárt ezért a belpolitikát is be fogja vonni a kampányba, hátha sikerül felhívnia magára a figyelmet.

Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke
Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke

Programról még itt sem hallani, de a párt szórólapjainak üzenete kísértetiesen emlékeztet a Jobbik vagy a MIÉP uniófelfogására, kiábrándultság és markánsabb nemzeti képviselet a két kulcsszó. A kampányra várhatóan „néhány milliójuk” lesz, ebből utcai rendezvényeket és nagyüzemek előtti szórólaposztogatásokat kívánnak megvalósítani.

Centrum Párt – Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Centrum- MSZDP)

A korábbi évek belpolitikai feszültségei megteremtették a lehetőségét annak, hogy a MSZDP a szocialista párt zsebpártjánál némiképp szabadabb szerepet kapjon. Utolsó önálló megmérettetésük a 2004-es EP-választás volt, itt minimális (0,4%) mennyiségű szavazatot szereztek. Most várhatóan a harmadik erő kísérletével egyszer már leszerepelt Centrummal állítanak közös listát, bár ennek összetételéről még nem tudni.

Ha a két párt elő tud állni egy hiteles és ismert személyiséggel, akár még esélyük is lehet, de a mostani választás valószínűleg egy hosszabb távú együttműködés gyermekbetegségeinek leküzdésére lesz elég.

Kupa Mihály, a Centrum párt volt elnöke és Pászti Ágnes
Kupa Mihály, a Centrum párt volt elnöke és Pászti Ágnes

Kidolgozott programra nem, enyhe baloldali retorikára és minimális kampányra számíthatunk tőlük. Mint Pászti Ágnes elnök elmondta, „keveset tudunk és keveset szándékozunk költeni”. A vezérgondolat itt is az, hogy „magyarok vagyunk és a magyarok érdekeit kell szem előtt tartani”.

Közös listát állítanak a humanisták és az LMP

Elindul az EP választáson a február végén mozgalomból párttá alakult Lehet Más a Politika és a ferencvárosi időközi választáson valamennyire a nagyközönségnek is feltűnt Humanista Párt is. A két szerveződés a korábbi várakozásoknak megfelelően közös listát állított, ezen nemcsak fiatal politikusok találhatók, hanem neves színészek, zenészek is csatlakoztak az LMP+HP kampányához.

A közös listát SzabóTímea vezeti, aki korábban a Harvard Egyetem jogi karának kutatásvezetőjeként az ENSZ számára is dolgozott, 2001. szeptember 11. után részt vett az afgán konfliktus rendezése ügyében indított kutatásban, majd az amerikai bombázások befejeztével Afganisztánba költözött, és Kabulban a Harvard megbízásából az ENSZ afganisztáni missziójával dolgozott. 2003-ban hazaköltözött, közel négy évig a Magyar Helsinki Bizottság tagja volt és koordinálta a Menekült Programot.

A második helyen Ivády Gábor, Ivád polgármestere, a harmadikon Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke áll, aki a ferencvárosi időközi választásokon a szavazatok 3,9 százalékát szerezte meg. Az összesen 24 főt tartalmazó közös listán civil szervezetek képviselői és művészek is feltűnnek. A tizenhatodik helyen szerepel Kürti “Kükü” Gábor, a Critical Mass demonstrációk egyik szervezője, a tizenhetedik Lovasi András, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag együttesek frontembere, a huszadik Kardos-Horváth János, a Kaukázus együttes frontembere, a 21-22. helyen pedig Cserhalmi György Kossuth-díjas és Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színművészek neve is olvasható.

Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke
Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke

A két párt közös sajtótájékoztatóján Szabó Tímea elmondta, az LMP+HP jelöltjei tenni akarnak egy tisztább, szebb Magyarországért, egy fenntartható Európáért, nem pedig nyugdíjas állásként vagy jutalomként tekintenek a feladatra. A vezető politikai pártok hozzáállásával ellentétes szemléletük tapasztalható a kampányfinanszírozásról alkotott véleményükből is. Schiffer András, az LMP szóvivője felszólította a pártok elnökségét, hogy EP kampányukra ne költsenek 50 millió forintnál többet. A Lehet Más a Politika és a Humanista Párt szövetsége várhatóan internetközpontú, kreatív, olcsó gerillakampányt folytat majd, amelynek anyagi hátterét szimpatizánsaik anyagi és természetbeni hozzájárulásaiból tervezik fedezni.

Indul a Zöld Baloldal, önerőből jutna be a Roma Összefogás

Tamás Gáspár Miklós vezetésével indul az EP-választásokon az Európai Feminista Kezdeményezés egy másmilyen Európáért, a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Zöld Demokraták és a Fiatal Baloldali Unió szövetségéből létrejött Zöld Baloldal. A szervezet gondolatvilága az egyenlőség és a béke eszméje köré csoportosul - mondta a listavezető az MTI-nek, az első jegyében egyenlő elbánást követelnek minden állampolgárnak, de az egyes államoknak is. A béke eszméjéhez kapcsolódó céljuk a NATO feloszlatása, illetve Magyarország kiléptetése a szervezetből. A magyar katonákat hazahívnák a külföldi missziókból, valamint támogatnák, hogy Európa váljon atomfegyvermentes övezetté.

Önálló listát állít az MCF Roma Összefogás Párt is, de azt egyelőre nem tudni, hogy kik szerepelnek majd rajta. Kozák János, a párt elnökhelyettese szerint "a cigányság felemelkedéséhez és valós társadalmi integrációjához az összefogás az egyetlen út, ezért megmérettetik magukat az EP-választáson." Céljuk továbbá, hogy megakadályozzák a Jobbik Európai Parlamentbe jutását. A párt a 2006-os parlamenti választások során az első cigány szerveződés volt, amely országos listát tudott állítani országgyűlési választáson. Tervezik a jövő évi parlamenti és önkormányzati választásokon való indulást is. Kozák úgy látja, hogy meg kell állítani a rendszerváltozás óta tartó folyamatokat, gátat kell vetni a gyűlöletkeltésnek, a cigányellenességnek és meg kell akadályozni, hogy látszatintézkedésekkel odázzák el a cigányság életkörülményeinek javítását.

Aktivizálja tagjait az FKGP

A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is elindulna a 2009-es EP választáson, ezért aktivitásra ösztönzi jelenlegi és volt tagjait - közölték az FKGP térségi vezetői Nyíregyházán. A pártnak összesen 16 megyében van alapszervezete, ezek kapcsolatban állnak a pártközponttal, mindössze Heves, Komárom-Esztergom és Tolna megyében nincsenek jelen. Az esetleges listát Varga István, a párt megyei elnöke szerint Szepessy Zsolt, Monok polgármestere vezethetné, de végleges döntés még nem született, viszont az országos elnökség támogatja a nyíregyházi kötődésű politikus jelölését. A listaállítás csak akkor lehetséges, ha 16 megyében össze tudnak gyűjteni összesen 20 ezer ajánlást.

A választási listaállítás alapfeltétele, hogy az adott párt jogerősen be legyen jegyezve, és legalább 20 ezer választópolgára aláírással hitelesített ajánlását be tudja mutatni. A választó csak egy listát ajánlhat, ezért pénzt vagy bármilyen előnyt nem ajánlhatnak neki és nem is fogadhatja el, hiszen az ajánlás önkéntes. Érvénytelen az ajánlás, ha a választópolgár több listát is megjelöl vagy egy listát többször alkalommal. Az ajánlás nem vonható vissza.

Tilos ajánlószelvényeket gyűjteni munkavégzés közben, fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Kettejüknek sikerülhet

Összességében tehát reális esélye a bejutásra a radikális jobboldali Jobbiknak van. Meglepetést okozhat az LMP és a humanisták közös listája az persze kérdéses, hogy a két párt valóban erősíti-e egymást, vagy csak az LMP baloldali irányultságát teszi-e markánsabbá. A MIÉP és a Munkáspárt a túlélésért küzd, a Centrum-MSZDP pedig mintha maga sem venné komolyan, hogy van keresnivalója.

De annak is nagy az esélye, hogy minden marad a régiben, ahogy annak is, hogy a pártpaletta bővülés helyett beszűkül, azaz még az MDF illetve az SZDSZ is elbukik.

Török Gábor: Csak a Jobbik juthat túl a rajtvonalon

Török Gábor (a Vision Consulting vezetője, politikai elemző):

Elöljáróban érdemes rögzíteni, hogy Magyarországon az EP-választás a legkényelmesebb pálya a parlamenten kívüli erők számára. Itt nem kell az anyagi és humán forráshiányos pártoknak egyéni jelöltek állításával bíbelődniük, elegendő országosan 20 ezer aláírás ahhoz, hogy egy párt legalább a rajtvonalra felállhasson. Azt hiszem azonban, hogy a Jobbik kivételével a többi parlamenten kívül kis párt számára egyben ez az a maximum, amit reális célként megfogalmazhatnak a júniusi erőpróbával kapcsolatban. Ott lehet lenni a startnál, be lehet kapcsolódni a különböző kampányvitákba, el lehet érni, hogy egy kis reflektorfény essen azokra is, akik egyébként legfeljebb saját honlapjukra feltett közleményekkel juthatnak el a nyilvánossághoz. A sokat emlegetett "pénz, pénz, pénz" mellett megítélésem szerint két dolog kell leginkább ahhoz, hogy egy párt a siker reményével vághasson neki egy választásnak: egy jelentősebb szavazói csoport számára értelmezhető és fontosnak tartott üzenet, valamint olyan politikusok, akik legalább középfokon értik a politika nyelvét és logikáját.

Ha megnézzük a pályázók listáját, jól látszik, hogy különösen ez utóbbi hiányzik fájdalmasan a küszöb alattiaknál. Szavazói rezonálásra alkalmas témája a Jobbiknak, az LMP-nek, sőt még a kisgazdáknak és a Munkáspártnak is van, a cigányellenesség, a posztmaterializmus, a vidék problémái és a kékgallérosok képviselete egyaránt olyan ügyek, amelyeknek elméletileg lehetne öt százalék feletti bázisa. Politikai érzékkel rendelkező vezetők nélkül azonban mindez keveset ér, nem véletlen, hogy a környező országokban eredményes "új" pártokat sem amúgy szimpatikus műkedvelő civilek, önjelölt amatőrök, népszerű celebek, a vállalatvezetésben sikeres menedzserek vagy már máshol is megbukott hivatásos politikusok vitték sikerre, hanem olyanok, akik már más politikai szerepben is bizonyítottak. Ha tehát ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, úgy látom, hogy egyedül a MIÉP-nél lényegesen népszerűbb témát választó, a politikai érzék és tehetség szempontjából tapasztalataim szerint a többieknél sokkal jobban álló Jobbiknak van esélye arra, hogy a küszöb környékén végezzen, a többiek számára a nullától különböző első számjegy elérése is komoly eredmény lenne.