Huba
17 °C
33 °C

Korlátozta a véleménynyilvánítást a magyar állam

2009.04.14. 18:34
Beadvánnyal fordult a Társaság a Szabadságjogokért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához 2005-ben, miután Magyarországon elvesztette az Alkotmánybíróság ellen indított perét. Egy országgyűlési képviselő indítványát akarták megsimerni, álláspontjuk szerint a kért adatok nyilvánosak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nekik adott igazat, kimondta, hogy a magyar állam korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága keddi döntésében elmarasztalta a Magyar Köztársaságot. Kimondta, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát.

Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) fogalmazott meg beadványt, miután 2004-ben (a polgári körök korrdinátoraként ismerté vált) Hende Csaba országgyűlési képviselő a kábítószerrel való visszaélés egyes Btk-szabályainak megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

A TASZ társadalmi vitát akart kezdeményezni a témában, ezért meg akarta ismerni a képviselő indítványát, az Alkotmánybíróság azonban ezt nem tette lehetővé. Arra hivatkoztak, hogy a képviselő hozzájárulása nélkül a dokumentumot nem lehet nyilvánosságra hozni.

A TASZ pert indított az Alkotmánybíróság ellen, álláspontjuk szerint a kért indítvány nyilvános adat. A pert Magyarországon elveszítették, ezután fordultak 2005-ben az Európai Emberi Jogi Bírósághoz. „Az Egyezmény 10. cikke alapján mindenkinek joga van az információk, eszmék megismerésére és közlésére országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv indokolatlanul beavatkozna" - írja a TASZ keddi közleményében.

A strasbourgi bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve „végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet". A bíróság megállapította, hogy az Alkotmánybíróság „információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében" - tájékoztatott a jogvédő szervezet.

A bíróság szerint ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem szükséges egy demokratikus társadalomban, mert az olyan akadályokat állítana társadalmi kérdésekben az újságírók és civil szervezetek elé, amelyek meggátolnák őket abban, hogy megalapozott véleményt formálhassanak.

„A határozatban a strasbourgi bíróság történetében először mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A TASZ a bíróság döntését mind az információszabadság, mind a közszereplők személyes adatai, mind az Európai Emberi Jogi Bíróság jogértelmezése szempontjából történelmi jelentőségűnek tartja."