Kifinomult módszerekkel hajtanak az EU-pénzekre a bűnözők

Egyre kifinomultabb eszközökkel próbálnak jogszerűtlenül nagy összegű európai uniós támogatásokhoz jutni a magyarországi bűnözői csoportok, olvasható az NBH 2008-as tevékenységéről készült évkönyvben. Az NBH elemzése szerint az uniós támogatások szabálytalan módon történő megszerzésének több módszere is létezik. A tapasztalatok szerint leggyakrabban a pályázatíró, tanácsadó cégek keresik meg a pályázókat azzal, hogy kapcsolataik révén garantálni tudják az általuk megírt pályázatokat pozitív elbírálását, ezért pedig "sikerdíjat" kérnek.

Inkább regionális szinten fordul elő, hogy a pályázat pozitív elbírálásában érdekeltek közvetlenül megkeresik a bírálókat, és nyomást gyakorolnak rájuk azzal, hogy ha nem a megfelelő pontszámot, értékelést adják a projektre, akkor munkaviszonyukat, megbízási szerződésüket megszüntetik.

Az is visszaélésre teremt alkalmat, ha a pályázók a szükségesnél több pénzt pályáznak és nyernek meg, majd a "maradványt" a projekttulajdonosi kör különböző könyvelési technikákkal kivonja, és saját célra hasznosítja.

Egyes esetekben a közbeszerzési eljárási folyamatba olyan jogi képviselőket vonnak be, akik magas színvonalú szakmai ismereteikkel visszaélve különböző, lényegtelennek mondható formai és tartalmi okokra hivatkozva képesek a konkurens vállalkozókat - látszólag szabályos eljárás keretében - az adott pályázati procedúrából kiszorítani.

Az NBH tapasztalatai szerint az uniós tendereknél is alkalmazzák a közbeszerzési eljárás színlelt lefolytatását. Előfordul az is, hogy előre egyeztetett módon, illetve előre egyeztetett cégekkel, személyekkel állapodnak meg álajánlatok készítéséről és benyújtásáról annak érdekében, hogy az előre kiválasztott nyertes cégen kívül valamennyi versenytársat ki lehessen zárni a folyamatból, látszólag jogosan.

A hivatal szerint ezenfelül számos esetben megsértették a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtottak be, vagy nem elszámolható költségeket próbáltak meg elfogadtatni. A pályázati támogatások jogszerűtlen megszerzésére tett kísérletek a jelentős volumen és a növekvő konkurencia miatt valószínűleg emelkedő számot mutatnak, és valószínűleg egyre szervezettebb keretek között folyik majd, áll az NBH elemzésében.

Az uniós támogatások odaítélésének és elköltésének szabályosságát egymásra épülő, egymást is ellenőrző, garanciákkal körülbástyázott rendszerek felügyelik, emiatt a visszaélések legnagyobb része kizárható, közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az uniós tagországoknak – így Magyarországnak is – érdeke, hogy maguk tárják föl az esetleges visszásságokat, hiszen ha maga a tagállam fedezi fel és jelenti a szabálytalanságot, akkor lehetősége van arra, hogy a pénzt visszaszerezve, a szabálytalanul felhasznált összegeket más célokra használja fel.

Az uniós programok ellenőrzésének első szűrőjét a támogatások utólagos kifizetése jelenti, melyet a csak szabályszerűen végrehajtott és rendszeres beszámolással alátámasztott beruházás érdemelhet ki. A második szinten minden Közreműködő Szervezetnél működik belső ellenőrzés, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorúan felügyeli magukat a pályázató szervezeteket, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig legalább a projektek 5 százalékát ellenőrzi, és erről beszámol az Európai Bizottságnak. Az ellenőrzési rendszer csúcsán az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék áll.

Amennyiben tudomásunkra jut, hogy mégis visszaélés fordult elő, az Ügynökség szigorúan eljár a további uniós források védelme érdekében, közölte az NFÜ. Az elmúlt években 425 esetben kaptak bejelentést, melyben visszaélések gyanújára hívták fel figyelmet. Nagyszámú ügyet jelenleg is vizsgálnak, több mint 200 esetben a kivizsgálás után kiderült, hogy nem történt szabálytalanság. Száznál több esetben az NFÜ saját hatáskörben járt el, és több tucatnyi azon ügyek száma, melyeket továbbítottak közigazgatási vagy bírósági eljárásra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!