Részeg volt a rendőrre támadó nő

Hivatalos személy elleni erőszak miatt nem jogerősen két év próbaidőre felfüggesztett hat hónapos börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásában azt a nőt, aki a keddi Kossuth tér környéki demonstráción tettleges fellépésével akadályozta a rendőrök intézkedését.

Az ötórás tárgyaláson hozott ítélet szerint a vádlott ittasan, ismerőseivel vett részt a demonstráción délután. Amikor a rendőrök észlelték, hogy egyesek megpróbálják a kordont szétbontani, megkezdték az intézkedést, a hangadók kiemelését. Ekkor lépett elő a vádlott és egy rendőr elé került, akit szidalmazott, majd megragadta a rendőr tonfát tartó kezét, amit a rendőr speciális fogással tudott kiszabadítani.

A bíróság szerint ezzel a magatartással megvalósult a hivatalos személy elleni erőszak. Ezt támasztja alá a nő kihallgatáskor tett vallomása, a rendőrök tanúvallomásai és a rendőrök által készített videofelvétel is, amelyet a tárgyaláson többször levetítettek.

Már nem emlékszik, pontosan mi történt

Vallomásában a nő elmondta: ismerőseivel vett részt a demonstráción, amikor észrevették, hogy a tüntetők egy része bontani kezdte a kordont. A nő észlelte, hogy ismerősét tőle nem messze a rendőrök a tömegből kiragadják, és a rendőrsorfal mögé rántják. Mint mondta: ő csak annyit akart megtudni az előtte álló rendőrtől, hogy miért teszik ezt a barátjával, de azt tagadta, hogy támadólag lépett volna fel, ütött, vagy rúgott volna. Kihallgatásakor tett vallomásában azt elismerte, hogy megfogta a rendőr karját, a tárgyaláson azonban azt állította, hogy már nem emlékszik, mi történt pontosan.

A bíróság meghallgatott három rendőrt is - a vád tanúit - , köztük azt a rendőrt, akinek a karját a nő megfogta. A három férfi arról számolt be, hogy a kordon előtti részt akarták "megtisztítani", miután látták, hogy a kordont bontani kezdték. Ekkor lettek figyelmesek egy kalapot viselő idős férfira és egy másik rendbontóra is.

Állítólag rúgott is

Eredetileg őket akarták kiemelni, amikor a vádlott az egyik rendőr elé állt, és hangos kiabálás közepette megragadta az alkarját. Vallomásuk szerint ezzel az incidenssel a nő megakadályozta azt, hogy elfogják a kalapos férfit, aki a nővel szembeni intézkedés közben eltűnt a tömegben. Két rendőr azt mondta: a nő rúgott is az egyik rendőr felé, de a harmadik társuk ezt nem erősítette meg, mert épp takarásban volt.

Vádbeszédében az ügyész elmondta: több fórumon is panasszal lehet élni a rendőri intézkedés ellen, de azt erőszakkal akadályozni nem lehet. A fiatal, érettségivel rendelkező nőnek tudnia kellett, hogy a rendőrök hivatalosan intézkednek, amikor kiemelik a rendbontókat, mégis tettlegesen lépett fel.

A vádlott ügyvédje szerint a rendőrök vallomásai több helyen ellentmondásosak, vagy életszerűtlen szituációt valósnak akarnak feltüntetni. A felvételen csak hadonászás és "ösztönös kézfeltartás" látszik, de az nem, hogy a nő megérintené a rendőrt, ezért ezt nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, ahogy a rúgást sem - mondta. Az ügyvéd ezután védence felmentését kérte.

A nő az utolsó szó jogán elmondta: nem követte el a bűncselekményt és nem érzi magát bűnösnek.

Nem számít, ha valaki filigrán

Az ítélet indoklása szerint a nő magatartásával megvalósította a bűncselekményt. A bíró kiemelte: a rendőrök hivatalos személyek, és emiatt fokozott védelemben részesülnek. Az sem számít, hogy a támadó testi adottságai milyenek; jelen esetben egy filigrán fiatal nőről van szó.

A bíróság enyhítő körülményként értékelte a nő büntetlen előéletét, azt, hogy ténybeli beismerő vallomást tett, súlyosbító körülményként az ittas állapotát tette elkövetésekor, valamint azt, hogy az utóbbi időkben megszaporodott a hasonló ügyek száma.

A vádlott őrizetét a bíróság megszüntette és a nőt szabadlábra helyezte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védelem azonban fellebbezett, tehát az ítélet nem jogerős.