Összefogtak kormánypárti és ellenzéki polgármesterek
További Belföld cikkek
Négy törvénymódosító javaslatot nyújtott be közösen a parlamentnek Kósa Lajos (Debrecen fideszes polgármestere) és Botka László (Szeged MSZP-s polgármestere), a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) nevében. A gyerekek védelméről szóló törvénymódosítás benyújtói között pedig további MJVSZ tag polgármesterek is vannak, jobbról is, balról is.
A képviselők a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az adózás rendjéről, a közoktatásról, valamint az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvényeket alakítanák át.
Csak formailag új a képviselők együttműködése
A javaslatok jellemzően különböző önkormányzati ügymeneteket vizsgálnának felül. Ilyen kérdésekben nem újdonság, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai összefognak, mondta Botka László (MSZP), a szövetség társelnöke arra a kérdésünkre válaszolva, hogy minek köszönhető a kormánypárti és ellenzéki politikusok együttműködése.
Botka "fontos lépésnek" tartja, hogy az önkormányzatokat érintő kérdésekben pártállástól függetlenül képesek együttműködni a képviselők, és hozzátette, hogy ez már megszokott gyakorlatnak számít. "Logikájában nem új, de formailag az, hogy közösen nyújtjuk be a törvénymódosítási javaslatokat" - mondta a szövetség szocialista társelnöke.
A benyújtott javaslatok egyike felülvizsgálná a gyermekvédelmi szakellátás, illetve feladatellátás finanszírozását. 2009. január 1-től a megyei jogú városok önkormányzatainak is részt kell vállalnia az intézményrendszer működtetésében, de a polgármesterek szerint erre nincs pénz, és a feladatok megosztása sem tisztázott. A javaslat benyújtói között az MJVSZ 23 tagvárosának polgármestere közül 13-an ott vannak.
A másik három javaslatot a szövetség elnöke és társelnöke, Kósa és Botka ketten nyújtották be. A módosítások ismét megengednék az elektronikus ügyintézést az önkormányzati adóhatóságoknál is. Változtatnának az önkormányzati iskolák átszervezéséről szóló döntések meghozásának határidején, mert most legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtási évének március végéig lehet határozni az átszervezésről, de a javaslat ezt a tanév végére változtatná.
Meghosszabbítanák az ingatlanok kisajátítására vonatkozó hároméves tárgyalási időszakot is. A javaslat szerint legalább hat év tárgyalási időt kellene meghatározni a megvételi és a kisajátítási kérelem benyújtása között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
