Ágoston
9 °C
24 °C

Legyen ön is EP-képviselő!

2009. 04. 28. 09:21
| Módosítva: 2009. 04. 29. 15:43
Internetes hirdetésben keres jelöltet a Lisszaboni Szerződés ellen Írországban folytatott kampánnyal ismertté vált Libertas. A 2008-ban még csak civil szervezetként működő párt az EU mind a 27 tagországában el szeretne indulni a júniusi EP-választásokon, így Magyarországon is. A Libertas elnöke, Declan Ganley a közeljövőben hazánkba látogat.

„Magyarországért, a Libertas keres: (1) A 2009-es Európai Parlamenti választásokra magas képességekkel rendelkezo jelölteket. (2) Szervezeti és kommunikációs támogatásokat a Libertas magyarországi választási kampányfolyamatához.” Egy hónapja még ez a veretes magyarsággal megfogalmazott üzenet várta a Libertas weblapjának Magyarországgal foglalkozó részlegére látogatókat. A felhívást ma már a magyar látogatók is csak angolul olvashatják – az új üzenet azonban csak nyelvhelyességben tesz túl a régin, részletek továbbra sem derülnek ki belőle.

A magyar nyelvű hirdetés eltűnése valószínűleg nem a jelöltállítási folyamat előrehaladásának tudható be: a párt hazánkkal foglalkozó oldalán található e-mail címre egy hónapja küldött levelünkre még mindig nem kaptunk választ. Angolul is csak annyit tudtunk meg a párt írországi sajtóközpontjától, hogy hazánkban is szeretnének jelöltet indítani, de erről csak két-három hét múlva tudnak többet elárulni, most még folynak a tárgyalások a Libertas és a lehetséges jelöltek között. Közben az egy hónapja említett két-három hét letelt, de magyarországi jelöltje továbbra sincs a pártnak. Újbóli érdeklődésünkre a sajtóirodában csak annyit mondtak: az elmúlt hetekben komoly előrelépést értek el a jelöltekkel folytatott tárgyalásokon, és hamarosan mindenki megtudja, kit indítanak hazánkban, hiszen az EP-választásokig már csak két hónap van.

Az viszont már valószínűnek tűnik, hogy a Lisszaboni Szerződést és a brüsszeli bürokráciát kritizáló párt valószínűleg nem az ismert magyarországi euroszkeptikus szervezetekkel állapodik meg. Kovács Béla, a Jobbik külpolitikai igazgatója az Indexnek elmondta: nem kaptak megkeresést a Libertastól, és hozzátette, ha kapnának, sem lépnének szövetségre Ganley-bel.

Vén Európa

Bár nálunk kevéssé, a kontinens más országaiban jól ismert név a Libertas: a Wikipédia szerint először egy 2003-as cikkben volt olvasható, amelyben a párt alapító elnöke, az ír vállalkozó-milliomos Declan Ganley az Európát jelenleg irányító, szerinte túlközpontosított, antidemokratikus és rossz hatékonyságú brüsszeli elit ellen szólal fel. Ganley a készülő európai alkotmány ellen írott cikkben a nemzeti kormányok helyett a közvetlenül választott európai tisztségviselők mellett tör lándzsát, szerinte ugyanis a jelenlegi, a nemzeti kormányok jelöltjeiből összeállított brüsszeli bürokrácia csupán kivénhedt politikusok jól jövedelmező nyugdíjbiztosítása. Az Egyesült Államokat gyakran példaként említő cikkben Ganley valódi, a közéletet aktívan tematizáló páneurópai pártok létrehozását sürgeti, és egy ilyen, „a jelen tanulmányban a továbbiakban Libertasnak nevezett” párttól várja a „régi rendszerek felrázását”.

Az ismertséget Európa-szerte azonban nem Ganley 2003-as cikke hozta meg a Libertasnak, hanem az Írországban 2008-ban tartott népszavazás. Az Unió időközben szemétbe hajított alkotmányát pótolni hivatott Lisszaboni szerződésről szóló referendumon a Libertas szervezte és finanszírozta a szerződés elutasítására buzdító kampányt. Így a 2003-as cikkben még Európai Egyesült Államokról álmodozó Ganley euroszkeptikusnak tartott politikusként lépett a kontinens közéleti színpadára.

libertas

A vád, bár Ganley 2003-as tanulmánya fényében nehezen érthető, mégsem teljesen megalapozatlan: az ír politikus maga ugyan hangsúlyozottan az európai egységesülési folyamat híve, környezetében sok euroszkeptikus politikus van. Ilyen volt sokáig a Ganley-től időközben elfordult Václav Klaus cseh elnök, vagy a máig a Libertas-elnök bizalmasai közé tartozó Jens-Peter Bonde, a nemrég megszűnt Európai Demokrata Párt vezetője, a Dán Kommunista Párt egykori tagja is. Bonde-ot az Irish Examiner a Libertas párttá szervezésénak egyik legfontosabb alakjaként jellemzi.

A sikeres népszavazási kampány után a Libertas párttá alakult, és Ganley bejelentette, hogy pártja az EU mind a 27 tagállamában indul szeretne majd az EP-választásokon – igaz, a kampányban jelentős központi támogatásokat hozó, az Európai Néppárthoz vagy a Liberális Internacionáléhoz hasonló páneurópai szervezetté alakulás végül nem sikerült, ehhez ugyanis a 27 ország legalább egynegyedéből lett volna szükségük jelenlegi EP-képviselők támogatására.

Atlanti hátszél?

A botrányok a kampányát az átláthatóbb, új Európa ígéretére felépítő Libertast sem kímélik; 2008 májusában, a népszavazási kampány finisében az Irish Times egyenesen arra célzott, hogy az Írország önállóságát féltő, a hivatalos verzió szerint adományokból élő Libertast az Egyesült Államok támogatja. A Times cikkéből kiderül, az akkor még aprócska lobbicsoport hét alkalmazottjából öt a Rivada Networks nevű cég alkalmazottja. A Rivada pedig amerikai állami megrendelésekből él: ők szállítanak kommunikációs technológiát a hadsereg Északi Parancsnokságának, a Nemzeti Gárdának, és a szövetségi kormány három irodájának.

A népszavazási kampányok pénzügyi adatainak nyilvánosságra kerülése után már EU-s politikusok is kétségbe vonták a Libertas hátterének tisztaságát. 2008 augusztusában kiderült, hogy a Libertas többet költött a népszavazási kampányra, mint az elfogadást szorgalmazó oldal, pedig az igen-kampányt támogatta az Európai Unió, Írország kormánya és az összes ír parlamenti párt is. Declan Ganley, a párt vezetője azonban ragaszkodik hozzá, hogy a 912 ezer eurós kampányköltést adományokból finanszírozták.

2008 szeptemberében Daniel Cohn Bendit, az Európai Zöldpárt társelnöke már egyenesen az ír népszavazás, az amerikai hadsereg és a Pentagon közti közvetlen kapcsolatról beszélt, és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta. A Lisszaboni Szerződés ellenségeként az Egyesült Államokat látó elmélet hívei szerint az EU gyengítése többek között azért lenne érdeke az amerikaiaknak, mert az új európai szerződés a NATO 5. cikkelyében létrehozott védelmi szövetséghez hasonló feltétlen katonai segítségnyújtást írna elő a tagállamok között, ez pedig csökkentené a NATO jelenlegi súlyát.

John Bolton, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete pont ezeket az érveket hozta fel az angol Telegraphnak, mikor a Lisszaboni Szerződés ellen beszélt.

Ganley viszont nevetségesnek tartja a Libertas mögött az amerikaiakat sejtők vádjait, és úgy érzi, a párt pénzügyi hátterét firtató kérdésekkel a régi, antidemokratikus Európa képviselői próbálják lejáratni. Szerinte nem igaz, hogy a Libertas többet költött a kampány során, mint Lisszaboni Szerződést támogatók; az ő kalkulációi szerint pártja pontosan háromszor költött kevesebbet a kampány során.

John Negroponte, a Bush-kormányzat külügyminiszter-helyettese is tagadta, hogy a Libertas-vezér bármilyen támogatást kapott volna az Egyesült Államoktól. Gergory B. Craig, Barack Obama külpolitikai tanácsadója az EP választási kampány részének minősítette az amerikai beavatkozásról szóló spekulációt, és hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nem áll érdekében gyengíteni Európa egységét.

Európai értelemben vett parlamenti párt

A Libertas sikertelen páneurópai párttá alakulását is botrányok kísérték. Ugyan Ganleynek sikerült összegyűjtenie a kétszázezer eurós kampányfinanszírozási keret lehívásához szükséges hét európai képviselő aláírását, a Libertas európai státuszát és a támogatást a megítélés után mindössze két nappal már fel is függesztették. A képviselők közül ugyanis kettő, az észt Igor Gräzin és a bolgár Mincso Hrisztov Kuminev visszavonták támogatásukat, és azt állították, hogy sosem írtak alá a Ganley pártját támogató dokumentumot.

Válaszul a Libertas közzétette a képviselők aláírását tartalmazó dokumentumokat a Flickr fotómegosztón. A támogatásukat utólag megvonó képviselők ezután elismerték a dokumentumok hitelességét, de azzal védekeztek, hogy a Libertast támogató ívek aláírásakor nem tudták, kit támogatnak.

A Libertas további képviselők támogató aláírásával pótolta volna a két elvesztett támogatót, az Európai Parlament elnöksége azonban visszautasította a státusz újboli megadását, mivel közben lejárt a kérvény beadási határideje.

A pártelnök Ganley azonban bizakodik: „Nem fontos, elismernek-e minket európai pártként [az EP elnökségének tagjai]. A lényeg, hogy mi tudjuk: a jelenlegi elittel nem megy tovább, a jelenlegi elit antidemokratikus. Itt leszünk Brüsszelben, ha tetszik nekik, ha nem.” A pártelnök szerint 30-100 képviselői helyet sikerül majd megszerezniük a választásokon.

A Libertas eddig Írországban, Szlovákiában, Németországban, Lengyelországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Litvániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Máltán és Csehországban állított jelöltet.

Autóbérlés online

Magas minőség, kedvező árak - bérautó foglalás diszkont áron!

Nyerj SZIN bérletet!

Töltsd fel fotód egy két főre szóló 2015-ös SZIN bérletért!