Vilhelmina
11 °C
20 °C

Legyen ön is EP-képviselő!

2009. 04. 28. 09:21
| Módosítva: 2009. 04. 29. 15:43
Internetes hirdetésben keres jelöltet a Lisszaboni Szerződés ellen Írországban folytatott kampánnyal ismertté vált Libertas. A 2008-ban még csak civil szervezetként működő párt az EU mind a 27 tagországában el szeretne indulni a júniusi EP-választásokon, így Magyarországon is. A Libertas elnöke, Declan Ganley a közeljövőben hazánkba látogat.

„Magyarországért, a Libertas keres: (1) A 2009-es Európai Parlamenti választásokra magas képességekkel rendelkezo jelölteket. (2) Szervezeti és kommunikációs támogatásokat a Libertas magyarországi választási kampányfolyamatához.” Egy hónapja még ez a veretes magyarsággal megfogalmazott üzenet várta a Libertas weblapjának Magyarországgal foglalkozó részlegére látogatókat. A felhívást ma már a magyar látogatók is csak angolul olvashatják – az új üzenet azonban csak nyelvhelyességben tesz túl a régin, részletek továbbra sem derülnek ki belőle.

A magyar nyelvű hirdetés eltűnése valószínűleg nem a jelöltállítási folyamat előrehaladásának tudható be: a párt hazánkkal foglalkozó oldalán található e-mail címre egy hónapja küldött levelünkre még mindig nem kaptunk választ. Angolul is csak annyit tudtunk meg a párt írországi sajtóközpontjától, hogy hazánkban is szeretnének jelöltet indítani, de erről csak két-három hét múlva tudnak többet elárulni, most még folynak a tárgyalások a Libertas és a lehetséges jelöltek között. Közben az egy hónapja említett két-három hét letelt, de magyarországi jelöltje továbbra sincs a pártnak. Újbóli érdeklődésünkre a sajtóirodában csak annyit mondtak: az elmúlt hetekben komoly előrelépést értek el a jelöltekkel folytatott tárgyalásokon, és hamarosan mindenki megtudja, kit indítanak hazánkban, hiszen az EP-választásokig már csak két hónap van.

Az viszont már valószínűnek tűnik, hogy a Lisszaboni Szerződést és a brüsszeli bürokráciát kritizáló párt valószínűleg nem az ismert magyarországi euroszkeptikus szervezetekkel állapodik meg. Kovács Béla, a Jobbik külpolitikai igazgatója az Indexnek elmondta: nem kaptak megkeresést a Libertastól, és hozzátette, ha kapnának, sem lépnének szövetségre Ganley-bel.

Vén Európa

Bár nálunk kevéssé, a kontinens más országaiban jól ismert név a Libertas: a Wikipédia szerint először egy 2003-as cikkben volt olvasható, amelyben a párt alapító elnöke, az ír vállalkozó-milliomos Declan Ganley az Európát jelenleg irányító, szerinte túlközpontosított, antidemokratikus és rossz hatékonyságú brüsszeli elit ellen szólal fel. Ganley a készülő európai alkotmány ellen írott cikkben a nemzeti kormányok helyett a közvetlenül választott európai tisztségviselők mellett tör lándzsát, szerinte ugyanis a jelenlegi, a nemzeti kormányok jelöltjeiből összeállított brüsszeli bürokrácia csupán kivénhedt politikusok jól jövedelmező nyugdíjbiztosítása. Az Egyesült Államokat gyakran példaként említő cikkben Ganley valódi, a közéletet aktívan tematizáló páneurópai pártok létrehozását sürgeti, és egy ilyen, „a jelen tanulmányban a továbbiakban Libertasnak nevezett” párttól várja a „régi rendszerek felrázását”.

Az ismertséget Európa-szerte azonban nem Ganley 2003-as cikke hozta meg a Libertasnak, hanem az Írországban 2008-ban tartott népszavazás. Az Unió időközben szemétbe hajított alkotmányát pótolni hivatott Lisszaboni szerződésről szóló referendumon a Libertas szervezte és finanszírozta a szerződés elutasítására buzdító kampányt. Így a 2003-as cikkben még Európai Egyesült Államokról álmodozó Ganley euroszkeptikusnak tartott politikusként lépett a kontinens közéleti színpadára.

libertas

A vád, bár Ganley 2003-as tanulmánya fényében nehezen érthető, mégsem teljesen megalapozatlan: az ír politikus maga ugyan hangsúlyozottan az európai egységesülési folyamat híve, környezetében sok euroszkeptikus politikus van. Ilyen volt sokáig a Ganley-től időközben elfordult Václav Klaus cseh elnök, vagy a máig a Libertas-elnök bizalmasai közé tartozó Jens-Peter Bonde, a nemrég megszűnt Európai Demokrata Párt vezetője, a Dán Kommunista Párt egykori tagja is. Bonde-ot az Irish Examiner a Libertas párttá szervezésénak egyik legfontosabb alakjaként jellemzi.

A sikeres népszavazási kampány után a Libertas párttá alakult, és Ganley bejelentette, hogy pártja az EU mind a 27 tagállamában indul szeretne majd az EP-választásokon – igaz, a kampányban jelentős központi támogatásokat hozó, az Európai Néppárthoz vagy a Liberális Internacionáléhoz hasonló páneurópai szervezetté alakulás végül nem sikerült, ehhez ugyanis a 27 ország legalább egynegyedéből lett volna szükségük jelenlegi EP-képviselők támogatására.

Atlanti hátszél?

A botrányok a kampányát az átláthatóbb, új Európa ígéretére felépítő Libertast sem kímélik; 2008 májusában, a népszavazási kampány finisében az Irish Times egyenesen arra célzott, hogy az Írország önállóságát féltő, a hivatalos verzió szerint adományokból élő Libertast az Egyesült Államok támogatja. A Times cikkéből kiderül, az akkor még aprócska lobbicsoport hét alkalmazottjából öt a Rivada Networks nevű cég alkalmazottja. A Rivada pedig amerikai állami megrendelésekből él: ők szállítanak kommunikációs technológiát a hadsereg Északi Parancsnokságának, a Nemzeti Gárdának, és a szövetségi kormány három irodájának.

A népszavazási kampányok pénzügyi adatainak nyilvánosságra kerülése után már EU-s politikusok is kétségbe vonták a Libertas hátterének tisztaságát. 2008 augusztusában kiderült, hogy a Libertas többet költött a népszavazási kampányra, mint az elfogadást szorgalmazó oldal, pedig az igen-kampányt támogatta az Európai Unió, Írország kormánya és az összes ír parlamenti párt is. Declan Ganley, a párt vezetője azonban ragaszkodik hozzá, hogy a 912 ezer eurós kampányköltést adományokból finanszírozták.

2008 szeptemberében Daniel Cohn Bendit, az Európai Zöldpárt társelnöke már egyenesen az ír népszavazás, az amerikai hadsereg és a Pentagon közti közvetlen kapcsolatról beszélt, és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta. A Lisszaboni Szerződés ellenségeként az Egyesült Államokat látó elmélet hívei szerint az EU gyengítése többek között azért lenne érdeke az amerikaiaknak, mert az új európai szerződés a NATO 5. cikkelyében létrehozott védelmi szövetséghez hasonló feltétlen katonai segítségnyújtást írna elő a tagállamok között, ez pedig csökkentené a NATO jelenlegi súlyát.

John Bolton, az Egyesült Államok korábbi ENSZ-nagykövete pont ezeket az érveket hozta fel az angol Telegraphnak, mikor a Lisszaboni Szerződés ellen beszélt.

Ganley viszont nevetségesnek tartja a Libertas mögött az amerikaiakat sejtők vádjait, és úgy érzi, a párt pénzügyi hátterét firtató kérdésekkel a régi, antidemokratikus Európa képviselői próbálják lejáratni. Szerinte nem igaz, hogy a Libertas többet költött a kampány során, mint Lisszaboni Szerződést támogatók; az ő kalkulációi szerint pártja pontosan háromszor költött kevesebbet a kampány során.

John Negroponte, a Bush-kormányzat külügyminiszter-helyettese is tagadta, hogy a Libertas-vezér bármilyen támogatást kapott volna az Egyesült Államoktól. Gergory B. Craig, Barack Obama külpolitikai tanácsadója az EP választási kampány részének minősítette az amerikai beavatkozásról szóló spekulációt, és hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nem áll érdekében gyengíteni Európa egységét.

Európai értelemben vett parlamenti párt

A Libertas sikertelen páneurópai párttá alakulását is botrányok kísérték. Ugyan Ganleynek sikerült összegyűjtenie a kétszázezer eurós kampányfinanszírozási keret lehívásához szükséges hét európai képviselő aláírását, a Libertas európai státuszát és a támogatást a megítélés után mindössze két nappal már fel is függesztették. A képviselők közül ugyanis kettő, az észt Igor Gräzin és a bolgár Mincso Hrisztov Kuminev visszavonták támogatásukat, és azt állították, hogy sosem írtak alá a Ganley pártját támogató dokumentumot.

Válaszul a Libertas közzétette a képviselők aláírását tartalmazó dokumentumokat a Flickr fotómegosztón. A támogatásukat utólag megvonó képviselők ezután elismerték a dokumentumok hitelességét, de azzal védekeztek, hogy a Libertast támogató ívek aláírásakor nem tudták, kit támogatnak.

A Libertas további képviselők támogató aláírásával pótolta volna a két elvesztett támogatót, az Európai Parlament elnöksége azonban visszautasította a státusz újboli megadását, mivel közben lejárt a kérvény beadási határideje.

A pártelnök Ganley azonban bizakodik: „Nem fontos, elismernek-e minket európai pártként [az EP elnökségének tagjai]. A lényeg, hogy mi tudjuk: a jelenlegi elittel nem megy tovább, a jelenlegi elit antidemokratikus. Itt leszünk Brüsszelben, ha tetszik nekik, ha nem.” A pártelnök szerint 30-100 képviselői helyet sikerül majd megszerezniük a választásokon.

A Libertas eddig Írországban, Szlovákiában, Németországban, Lengyelországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Litvániában, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Máltán és Csehországban állított jelöltet.

Van kedvenc légitársasága?

Értékelje repülős utazását, írja meg véleményét! Értékes díjakat sorsolunk!

Városlátogatás külföldön

Indulhat a felfedezés! 8900 Ft / apartman / éjtől