Turistákat ellenőrizhetett a III/II-nél Kivágóné

A Magyar Nemzet közölte először, hogy a fővárosi közgyűlés új MSZP-s képviselője a Kádár-rendszerben a titkosszolgálatnak dolgozott. A mandátumáról lemondott, előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György helyére delegált Kivágó Iván Györgyné azonnal elismerte, hogy kémelhárító volt. Révész Béla, titkosszolgálatokat kutató politológus, a szegedi egyetem tanára elmagyarázta lapunknak, hogy mivel foglalkozhatott Kivágóné. Szerinte sok pontatlanság jelent meg a képviselővel kapcsolatban a sajtóban.

Kivágóné a III/II-es csoportfőnökségnél dolgozott a 70-es évektől. A Belügyminisztériumnak ez a részlege foglalkozott kémelhárítással. Rendes állásban volt a szolgálatnál, vagyis nem volt hálózati személy. Nem volt ügynök vagy titkos megbízott, hanem hivatásos BM-tiszt volt. Ettől lehetett kapcsolatban tartótisztként hálózati személyekkel, de ezzel kapcsolatos esetleges munkájáról semmit sem tudni.

A III/II-es csoportfőnökségnek több, számokkal jelzett osztálya volt. Az 1 és 4 közötti számokkal jelzett osztályok foglalkoztak a külső elhárítással, vagyis az ott dolgozók nagy része külföldön állomásozott. Az 5-ös és ennél nagyobb számot viselő csoportok dolgozói hazai terepen vették fel a harcot az ide érkező kémekkel, tudtuk meg Révész Bélától.

Turisták között vadászott kémekre

Kivágóné a 8-as csoportnál dolgozott, ennek két alosztálya volt, a 8/a és a 8/b. A 8/a foglalkozott az amnesztiát kapott, külföldről hazatért magyarokkal, ám Kivágóné a 8/b-nél volt állományban, így nem igazak azok a korábban megjelent hírek, hogy egykori emigránsokkal foglalkozott volna. A 8/b az idegenforgalmi vonalon foglalkozott elhárítással. Révész kutatásai szerint ez a csoport a magukat turistának álcázó kémeket igyekezett kiszűrni.

A 60-as évek második felében egyre több turista érkezett nyugatról Magyarországra, és ekkortól foglalkozott az elhárítás a legális fedésben érkező kémekkel. Révész szerint három munkakör valamelyikével foglalkozhatott Kivágóné: lehetett forgalomellenőr valamelyik határállomáson vagy Ferihegyen, ahol a határőrökkel együtt ellenőrizhette a beutazókat. Ez a munka leginkább abból állt, hogy az elhárítás tiltólistájával vetették össze a beutazók adatait.

Tipikus munka volt még e részlegnél a kapcsolattartás az utazási irodákkal. Itt szintén a beutazók listájának ellenőrzése volt a feladat. Lehetséges még, hogy Kivágóné a fenti helyeken dolgozó munkatársak jelentéseit rendezgette, elemezte.

Ezt a munkát most is csinálják

Az idegenforgalom figyelése tipikus tevékenysége az elhárításoknak, csinálták a nyugati országok is, és a mai napig foglalkozik ezzel a magyar titkosszolgálat is. Már a hetvenes években nyugati kiképzési struktúra nyomán, fordított szakkönyvekből oktatták erre a munkára a magyar elhárítókat. Révész szerint napjainkban a terrorfenyegetettség miatt különösen aktív ezen a területen a világ összes titkosszolgálata.

Mivel Kivágóné nem hálózati személy, hanem tiszt volt, ezért nevére keresve nem valószínű, hogy bármilyen adatot lehetne találni a titkosszolgálati iratokat őrző levéltárban. Ha valaki kutatni akarná tevékenységét, akkor inkább az idegenforgalmi elhárításra kellene rákeresnie.

Kivágóné 12 éve MSZP-s önkörmányzati képviselő a XXIII. kerületben, 10 éve alpolgármestere Soroksárnak.

"Nem kell engem meghurcolni"

Kémelhárító múltja miatt közgyűlési kinevezése ellen tiltakozott az MDF, és rosszallását fejezte ki az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője is. Kivágóné így reagált a támadásokra: „Azzal foglalkoztam, hogy a külföldiek államellenes tevékenységét megakadályozzam, de nem tettem olyat, ami miatt meg kellene hurcolni." Hozzátette még, hogy 1991 szeptemberéig, tehát még a rendszerváltás után is nemzetbiztonsági kötelékben dolgozott.

Korábban Medgyessy Péterről, az MSZP korábbi miniszterelnökéről derült ki, hogy a III/II-es csoportfőnökségnek dolgozott. Medgyessy azonban Kivágónével ellentétben titkos munkatárs volt a kémelhárításnál, és D-209 néven a 7-es csoportnál dolgozott.