Erősen negatív viszony a cigánysághoz

2009.05.03. 18:37
A magyar lakosság többsége szerint a cigányok gondjai abból fakadnak, hogy nem dolgoznak, és a megkérdezettek háromnegyede elutasítja a pozitív diszkriminációt.

A társadalom továbbra is erősen negatívan viszonyul a cigánysághoz; a cigányok és nem cigányok viszonyának javítását elsősorban a cigányságtól, illetve a kormánytól várják - olvasható a Progresszív Intézet által a Publicus Intézettől megrendelt közvélemény-kutatásban.

Növekvő arány

A dokumentum szerint 2008 októberéhez képest 2009 áprilisára 81 százalékról 82 százalékra nőtt az "erőszakos asszimiláció" támogatóinak aránya, vagyis akik szerint a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a nem cigányok.

Tavaly októberhez képest szintén nőtt azok aránya, 82-ről 84 százalékra, akik szerint a cigányok gondjai megoldódnának, ha elkezdenének dolgozni.

A Publicus Intézet szerint ez az adat arra világít rá, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint a cigányok nem szeretnek dolgozni, és ez a legfőbb oka hátrányos helyzetüknek is.

Ezt a problémát egy másik kérdés segítségével is vizsgálta az intézet, miszerint a cigányok gondjai végre megoldódnának, ha kapnának munkát. Ekkor már csak 65 százalék gondolja úgy, hogy nem a munka hiánya a probléma a cigányok hátrányos helyzetét illetően.

A megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy vannak olyan bűncselekmények, amelyeket leginkább cigányok követnek el, ezért a büntetőjogban külön szabályokat kellene alkalmazni rájuk.

Nem támogatják a pozitív diszkriminációt

A Publicus Intézet szerint az erre a kérdésre válaszolók lényegében azon az állásponton vannak, hogy létezik "cigánybűnözés".

A megkérdezettek 74 százaléka elutasítja azt a gondolatot is, amely szerint a roma kisebbség helyzetén pozitív diszkriminációval lehetne segíteni.

A kutatás összegzése szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy gondolja, hogy ő személy szerint nem tudna tenni a rossz viszony javulásáért.

Az intézet összegzése szerint az egyéni felelősség kérdésének lényegében mindennemű hárítását igazolja az is, hogy a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy ki tudna javítani a cigányok és nem cigányok viszonyán, első helyen magukat a cigányokat jelölik meg, majd mindjárt ezután a kormányt.

A dokumentumban arra is felhívták a figyelmet, hogy a nem cigányok az egyén szintjén nem érzik felelősségüknek vagy kompetenciájuknak a rossz viszony javítását, az egyes cigány emberektől ezt elvárják.

A kérdőíves vizsgálatot március 23. és április 7. között készítette a Publicus Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 ember személyes megkérdezésével.