Alkotmányellenes a távoltartásról szóló törvény

Alkotmányellenes a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény, mondta ki 2009. május 5-i határozatában az Alkotmánybíróság. Az Ab véleményét Sólyom László köztőársasági elnök kérte ki, aki beadványában nem magát a távoltartás intézményét, pusztán annak szabályozását vélte alkotmányellenesnek.

A bírák igazat adtak Sólyom Lászlónak, aki szerint a szabályozás túl tágan határozza meg mind az erőszak, mind a hozzátartozók körének fogalmát.

Az Ab határozata szerint elfogadható a távoltartás intézménye, alkalmazását szükségessé teheti az a cél, hogy megvédjék a családon belüli erőszak áldozatainak testi-lelki épségét, méltóságát. Ugyanakkor az Ab szerint a távoltartás korlátozza az érintett személyi szabadságát, mozgását, ezért e jogintézmény bevezetéséhez garanciális szabályok is szükségesek.

A törvényben az erőszak fogalma részben túl széles, részben értelmezhetetlen, és azzal nincsenek arányban a lehetséges rendőrségi, bírósági intézkedések, továbbá a hozzátartozó fogalma is lehetőséget ad visszaélésekre, ezért alkotmányellenes a távoltartásról szóló törvény, állapította meg az Ab.

"Sólyom László köztársasági elnök szerint fontos, hogy a jogalkotó sürgősen hatékony eszközöket találjon a családon belüli erőszak elleni fellépésre. Az államfő biztos benne, hogy ennek a nagyon súlyos problémának a kezelése az alkotmányosság keretein belül is megoldható, és sajnálja, hogy mindez nem sikerült decemberben az Országgyűlésnek" - nyilatkozta megkeresésünkre Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa.

Mint mondta, az államfő szerint nagyon fontos az is, hogy a jogalkalmazó szervek hatékonyan, szigorúan, kellő eréllyel, a jogszabályok által biztosított mozgásterüket maximálisan kihasználva lépjenek fel a családon belüli erőszakkal szemben. A tudomásukra jutott, illetve a gyanús eseteket késedelem nélkül, teljeskörűen vizsgálják meg, és haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Sólyom László rendkívüli fontosságúnak tartja, hogy a sértettek tisztában legyenek a lehetőségeikkel, jogaikkal, azzal, hogy kihez fordulhatnak ilyen esetben, ki védi meg őket. Különösen fontos a családban élő gyermekek, fiatalok jogainak védelme, mentális és fizikai egészségük megóvása.

Ugyancsak felelőssége van a rokonságnak, a szomszédoknak, ismerősöknek. Ne legyenek passzívak, közömbösek már egyetlen kék folt, véraláfutás láttán sem. Ha a környezet megtűri, elnézi a gyerekverést, az asszonyverést, akkor a legjobb törvénnyel is csak kevés eredményt lehet elérni, tolmácsolta Sólyom véleményét Wéber.

Az Alkotmánybíróság döntése után a törvényhozóknak jobban definiált szabályozást kell alkotniuk, hogy a távoltartás intézménye ténylegesen is hatályba léphessen.