Mégis épül a csepeli olimpia színhelye?

Hosszú csönd után váratlanul újra felbukkant a csepeli Manhatten néven évekkel ezelőtt ismertetett, majd nyomtalanul eltűnt terv. A Csepel-sziget észak-keleti sarkából egy jelentős részt, 82 hektárt 2006-ban adott el a csepeli, szocialista többségű önkormányzat nettó 9,9 milliárdért a spanyol tulajdonú Fadesa ingatlanfejlesztőnek.

A cég felhőkarcolós, olimpiai falvas, ötös metrós, hidakkal jól ellátott álomváros látványterveivel szórta meg a médiát, majd annak rendje és módja szerint nem történt semmi. A tervek elfelejtődtek, csak a főváros háborgott, hogy a parkosításra szánt területeket is eladták, de végül az ügy elült.

Az MTI ezek után a héten minden magyarázat nélkül lehozott egy látványtervet, ami olyan hatást váltott ki bennünk, mintha váratlanul a fél éve lefújt kormányzati negyed remek építészeti megoldásaiból dobtak volna be egy sorozatot.

Kérdéseinkkel elsőként magát a beruházót, a közben már csődvédelem alatt tevékenykedő Fadesát kerestük meg. A projekt kezdetét, pénzügyi és jogi hátterét firtató kérdéseinkre a hazai leányvállalat vezetője, José Luis Moreno ugyanolyan semmitmondóan válaszolt, mint mikor a Király utcát tönkretevő szellemházukról érdeklődtünk. A cég a tárgyalások korai szakaszában van, semmilyen konkrétummal nem szolgálhatnak, írták.

Ezek után húztuk közelebb a telefonkészüléket. Érdeklődésünk nem csak a konkrétumok elől kitérő, amúgy nemzetközi pénzügyi problémák alá temetett cégnek szólt. A szóban forgó terület is izgalmasabb volt, mint, mondjuk egy áron alul átjátszott hatodik kerületi telek. A csepeli Manhattan területe ugyanis a fővárosnak a centrumhoz legközelebb eső, legnagyobb beépítetlen területe.

A 210 hektáros, jó fekvésű, vízparti zóna fejlesztése hosszú idő óta napirenden van, de az ügyért senki sem tett semmit. A történet szokványosan folytatódott: a csepeli önkormányzat váratlanul úgy döntött, hogy a terület egy részét eladja. Történetesen azt a részt is, amelyre a fővárosnak lett volna elővásárlási joga. Budapest hiába szeretett volna városligetnyi parkot építeni, nem tehette, a beruházó viszont nem kapott engedélyeket, a budapesti Manhattan-terv pedig nemhogy nem robbant, de egy pukkanás sem lett belőle.

Egészen mostanáig, amikor a nemzeti hírügynökség előrukkolt a futurisztikus felhőkarcolókat, üveg és beton Stonehenge-et formázó negyedeket és hatalmas ischlereket felvillantó képekkel.

Olimpia Csepelen

Megkerestük ingatlanügyekben beágyazott informátorunkat, aki elmondta, hogy a terv egyáltalán nem állt le, az utóbbi másfél évben folyamatosak voltak a tárgyalások a főváros, Csepel és a Fadesa közt. A legnehezebb feladat az volt, hogy összehangolják a főváros parkosításra, olimpiai falura és infrastrukturális beruházásokra vonatkozó terveit, Csepel városfejlesztési elképzeléseit és a Fadesa befektetői érdekeit.

A fentieket megerősítette Beleznay Éva, Budapest főépítésze is. „Vége felé vagyunk a tárgyalási folyamatnak. Az év második felében a
Fadesa területre vonatkozó városrendezési tervek jóváhagyásra kerülhetnek” – mondta a főépítész, és megjegyezte, hogy május végén, június elején szeretnék lezárni a terveket:

„A terület fejlesztését szabályozó fővárosi szabályozási keretterv és a kerületi szabályozási terv a szükséges egyeztetéseket követően kerülhet a Fővárosi Közgyűlés és a Csepeli Önkormányzat testülete elé. Közös munkával olyan tervet sikerült előkészítenünk, amely mind a fővárosi, mind a kerületi, mind a fejlesztői érdekeknek megfelel.”

Csepel és a főváros vitája a tervek szerint meglepő felajánlással oldódik meg. A Fadesa ingyen visszaadja a megvásárolt 82 hektár egy részét, hogy Budapest közparkot alakíthasson ki. A zöldterület teljes mérete harminc hektár lenne, amely
a Margitsziget és a Városliget mellett Budapest új nagy parkjává válhat, mondta Beleznay.

Ezen a területen létesülne az észak-csepeli sport- és rendezvényközpont, ahol nemcsak a kikapcsolódni és mozogni vágyók találják majd meg a számításaikat, hanem a világ élsportolói is. Itt rendezik meg ugyanis a 2020-as olimpiai játékokat, már ha minden úgy megy, ahogy a fővárosi közgyűlés tervezi. A képviselők ugyanis ezt a helyet jelölték ki a 2011-ben beadandó pályázat célterületeként.

Manhattan felhőkarcolók nélkül?

Reálisnak tartja a főváros a projektet annak ismeretében, hogy a beruházó csődvédelem alatt áll, és többen perelik például a Király utcában épített lakóházának alacsony színvonala miatt? – tettük fel a kérdést. Beleznay úgy tudja, a Fadesa a kisebb projektjeit leállítja, hogy erőforrásait erre az európai viszonylatban is jelentős projektre koncentrálhassa.

A Fadesát egy még csak tervezett szerződés kötelezi majd arra, hogy a magáncélú beruházások mellett részt vállaljon közösségi fejlesztésekben is. A sziget mindkét oldalára hidakat terveznek, új HÉV-megállókat építenek ki, és óvodák, iskolák építése is szükséges lesz.

Értesüléseink szerint a szerződés ezen pontjai a terület eladása esetén is állnak, azaz ha a Fadesa megszabadulna a csepeli 82 hektárjától, akkor az új tulajdonosra hárulnak ezek a kötelezettségek.

A tervben azonban nem a pénz az egyetlen bizonytalansági tényező. Nem lehet tudni azt sem, megépíthetnék-e a felhőkarcolókat, amelyekkel a főváros egyáltalán nem túl engedékeny. Fegyverneky Sándor országos főépítész úgy tudja, hogy nincs napirenden ezeknek a rigorózus szabályoknak a lazítása.