Kaszinóváros vagy villapark épül a Velencei-tónál

2009.05.16. 12:54 Módosítva: 2009.05.16. 12:54
Két év múlva szálloda, kaszinó és sportközpont fogadhatják a Sukoróra érkezőket, ha az évente 5 millió látogató között egyáltalán megközelíthetik a Velencei-tó partját, legalábbis egyelőre ennyi derült ki King’s Cityről, amit a kormány áprilisban kiemelt beruházássá nyilvánított. Fa Nándor szerint az ingatlant éveken belül felparcellázzák, és villákat építenek. A helyi civilek inkább arra számítanak, hogy a kaszinó megvalósul, a többi viszont csak körítés.

Hülyegyerekes szinten hozták nyilvánosságra, hogy milyen beruházás készül Sukoróra, vélekedik Fa Nándor a Velencei-tó partjára tervezett fejlesztésről. „Itt van öcsi, higgyél a beetető meséknek, ide építünk a világon mindent, amit csak szeretnél, rengeteg munkahelyet teremtünk, hatalmas adókat fizetünk. Ehhez igazán kreténnek kell lenni, hogy valaki ezt benyalja" – fogalmazott kérdésünkre Fa Nándor, aki saját magát egyszerű magyar állampolgárként írja le, aki a Velencei-tónál élte le életét, és ma is Sukorón lakik.

A Sukoró külterületén lévő 70 hektáros ingatlanra tervezett beruházásról egyelőre valóban nem derült ki sok konkrétum a nyilvánosság számára. Annyi bizonyos, hogy egy április10-én született kormányrendelet szerint a King's City nevű projektet kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. Az is tény, hogy a Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.

Azt is lehet tudni, hogy a Fejér Megyei Ügyészség vizsgálatot indított a sukorói ingatlan ügyében, a vizsgálat egyelőre nem zárult le teljesen.

A részletek még nem nyilvánosak

Emellett körbejárt sokaknál egy számos fénymásolaton átesett, projekttervre hasonlító dokumentum, amiből az derült ki, hogy a King's City egy hétvégi központ, termálfürdő, 3000 szobás szálloda, konferenciaközpont, koncertterem, vízi park, akvárium, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, lovaglópálya és kaszinó megépítését jelenti.

A fejlesztés hátterében a Ronald S. Lauder milliárdos amerikai üzletember áll, megemlítik továbbá Joav Blum izraeli befektetőt, Fred H. Langhammert, illetve Icak Fishert.

A dokumentum tartalmaz látványterveket is, azonban a minőség miatt ezekből csak fekete foltok láthatóak, érdemi információ nem derül ki. Azt írják, hogy az első kapavágás 2009 második negyedévében várható, a kapunyitást pedig 2011. június 15-re tervezik.

A teljes beruházás költségvetése 1,1 milliárd euró, ami az aktuális árfolyam szerint csaknem 350 milliárd forint, ez magába foglalja a vételárat, az építkezést és az egyéb járulékos költségeket. A dokumentum szerint a látogatók száma évente várhatóan eléri az 5,1 millió főt.

„A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát – a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is" – részletezi a dokumentum a központ profilját.

A horvát idegenforgalom másfélszeresével számolnak

Fa Nándor azt mondta, egyelőre csak annyit lehet tudni biztosan, hogy hatalmas beruházást terveznek a tó partjára, ahova évente több mint 5 millió embert várnak, ami egyébként a teljes éves horvát idegenforgalomnak a másfélszerese.

Szerinte semmiféle beruházás nem valósul majd meg, a legprimitívebb telekspekulációt sejti a háttérben, hiszen az ingatlan állami tulajdonban van, azaz gazdátlannak tekinthető, és „bárki büntetőjogi és anyagi felelősség nélkül mondhat, tehet, aláírhat bármit, a felelősségre vonást elkerüli".

Fa Nándor kifejtette, hogy a piaci árak ismeretében ez az ingatlan legalább 7 milliárd forintot ér, de akár ennél többet is, ha kiparcellázzák és villanegyedet akarnak ide építeni. Szerinte az egymilliárd forint körüli vételár fiktív összeg, emellett amit ide hirdettek, nem valósítható meg, fizikailag nem fér rá a telekre, például 18 lyukú golfpályát nem lehet három szintre építeni.

Mindkét oldalon a végletekig eltorzított számok jelentek meg, a telekcsere alapját pedig ez szolgáltatta, így a közösség az ügyleten legalább 5-6 milliárd forintot veszít, számolt Fa Nándor.

„Ha végiggondolom, egészen keményen elönt a harag. Ilyen mértékben, ilyen aljas módon, ilyen arcátlanul becsapni a magyar társadalmat..." Fa Nándor határozottan kikérte magának, hogy a köz értékét ilyen módon elherdálják. Egyáltalán nem azokra haragszom, akik beruházóként, vagy inkább projektkereskedőként megjelennek, hiszen az, hogy egy külföldi idejön, és a tőkéje utat keres, hogy fialjon, természetes dolog, a tőke a világon mindenhol gyarapodást keres, vélekedett.

A helyi lakosok nem örülnek

Szigeth Szilvia, a sukorói civileket tömörítő Angelika Egyesület szóvivője egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy helyi lakosként mit szólnak a fejlesztéshez. „Nem örülnénk annak, amit egy ilyen létesítmény vonzana." Példaként említette, hogy nem hatja meg őket a hasonló beruházásoknak gyakran hangoztatott érv, hogy munkahelyeket teremtenek, hiszen Sukorónak jelenleg két regisztrált munkanélkülije van.

Szigeth Szilvia véleménye eltér Fa Nándorétól, bár ő is spekulációt sejt a háttérben. Szerinte valójában kaszinót építenek majd az ingatlanra, az összes többi beígért fejlesztés csak körítés, hogy meggyőzzék az embereket a beruházás szükségességéről.

A terület sajátosságairól azt mondta, amellett, hogy egy madárrezervátum közvetlen közelében van, ez az egyetlen olyan hely a Velencei-tó partján, ahol valóban lehet horgászni, ráadásul itt világversenyeket is rendeznek. Attól is tart, hogy ha építkezés kezdődik a területen, kivágják azt a véderdőt, ami az M7-es autópálya felől érkező szennyezéstől óvja a tavat és környezetét.

A pénzügyminisztérium kaszinótendert írt ki

Álláspontját alátámasztja, hogy a pénzügyminisztérium februárban koncessziós pályázatot írt ki I. kategóriájú kaszinó alapítására és működtetésére a közép-dunántúli régióban. (Budapesten és Pest megyében a szerencsejáték-törvény értelmében 2032-ig nem lehet ilyen kategóriájú kaszinót létesíteni, miután a Hajógyári-szigeten Álomsziget Entertainment Zrt. tavaly tavasszal megnyert egy hasonló pályázatot.)

Ez az adat azért érdekes, mert úgy tudjuk, hogy a sukorói ingatlant az állam, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy pilisi és egy albertirsai gyümölcsösért cserélte el egy magánszeméllyel.

Amennyiben valaki elnyeri egy kaszinó működtetésének jogát, azzal vállalja azt is, hogy a törvényben előírt koncessziós díjat az államnak megfizeti, jelen esetben ez a kötelezettség 20 évre szólna. A pályázat leadási határideje május 18., így legkésőbb akkor kiderül, mennyire komolyak a befektetői csoport kaszinóalapítási szándékai.