Négymilliárdért őrzik a védett személyeket
További Belföld cikkek
- Százharminc új járművel készül az ünnepekre a Magyar Posta
- Ironikus megjegyzéssel tesz eleget a brüsszeli elvárásnak a nemi esélyegyenlőségi törvény
- Vitézy Dávid az utolsó metró után bezáratná a budapesti aluljárókat
- Varju László szerint a Fidesz börtönben látná, újratárgyalták az ügyét
- Összecsapott Kövér László és Gyurcsány Ferenc, több mint tízmillió forintos büntetés lett a vége
A Szabadság Kör tavaly augusztusban kért tájékoztatást Draskovics Tibortól az őszödi beszéd után időszak állami vezetőket érintő biztonsági intézkedéseinek költségeiről. A Fidesz közeli szervezet többek között arra volt kíváncsi, hogy 2006. szeptember 17-ét követően mennyibe került az állami tisztségviselők védelme, mekkora összeget emésztett fel a kordonok többszöri felállítása, illetve, hogy mennyit kaptak a besegítésre szerződtetett biztonsági cégek. Az igazságügyi és rendészeti miniszter akkor gyors választ ígért, sőt azt állította, hogy a kör vezetője, Balog Zoltán majd „kap egy listát 6826 olyan cégről, amelyek szerződtek a rendőrséggel".
Több hónapnyi várakozás után, decemberben a szervezet bírósághoz fordult, hogy kötelezze a minisztériumot, valamint további alperesekként az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Köztársasági Őrezredet a közérdekű adatok kiadására.
Az IRM és a rendőrség a per során számos jogi eszközzel próbált kibújni a válaszadás alól. Képviselőik többnyire azt is állították, hogy nincs pontos adat a kiemelten védett személyek őrzésének költségeiről.
Az ORFK jogi osztálya még a napokban is azt közölte egy, a Fővárosi Bíróságra beadott iratban, hogy az alperesekkel, a minisztériummal, az ORFK-val és az őrezreddel szemben akkor sem lehetett volna jogellenességet megállapítani, „ha a kérelemre adott érdemi válasz helyett arról tájékoztatják a felpereseket, hogy a kért adatokkal nem rendelkeznek". Az őrezred azonban „a felperesek iránti tisztelettől vezérelve" mégis „intézkedett a kérdések megválaszolása iránt". A rendőrség levele szerint már novemberben. Ám ezeket az adatokat sem az ORFK, sem a Draskovics-minisztérium nem volt hajlandó továbbadni.
A most becsatolt november 25.-i keltezésű tájékoztatás szerint a Köztársasági Őrezred 2006 óta a költségvetéstől kapott évi 8 milliárd forintot meghaladó keretének nagyjából a felét költi személyvédelemre. 2006-ban 4,163 milliárd, 2007-ben 3, 677 milliárd, 2008 első félévében pedig 2,223 milliárd forintot.
A tájékoztatásból nem derül ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közszerepléseinek biztosítása a keret mekkora részét emésztette fel. A Dobozi József dandártábornok által szignált levél szerint az összegek „a szakfeladat egészének ellátása során felhasznált költségvetési kereteket jelölik", személyenkénti bontása nem áll módjukban. Ezért beleértendő a köztársasági elnök és a többi három kiemelten védett állami vezető, az alkalmi védelmet kérők, valamint a Magyarországra látogató külföldi politikusok, tisztségviselők biztosítása is.
A per során eddig mindhárom alperes azt állította, hogy számára nem jelentett külön költséget a Parlament köré vont kordon többszöri felállítása és többszöri elbontása.
A hivatalos tájékoztatás szerint az őrezred nem vette igénybe az In-kal Security szolgáltatásait személyvédelemre, ilyen feladatokért nem is fizetett. Szoros együttműködésre viszont többször is sor került, amikor a védett személyek rendezvényeinek szervezői szerződtették a biztonsági cégeket. 2006 óta az állami testőröknek az In-kal mellett a Valton Security és Bank Biztonság Bizalom Zrt.-vel kellett együtt dolgozni.
Hasonlóan nyilatkozott egy korábbi levelében Draskovics Tibor is, aki még azt is elárulta, hogy az In-kallal a rendőrség sem kötött szerződést, sőt neve még az objektumvédelemre alkalmazott cégek között sem szerepel. A miniszter szerint erre a célra húsz céggel jött létre különböző feladatokra megállapodás, ami évente 620 millió forintba kerül.