Nándor
7 °C
23 °C

Még nem rántják le a leplet a kaszinóvárosról

2009.05.24. 08:52 Módosítva: 2009-05-24 08:52:21
A kormány áprilisban kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Sukoróra tervezett King’s Cityt. A gazdasági minisztérium és a helyi polgármester sokat vár a projekttől, munkahelyteremtésben bíznak. A pénzügyminisztérium is komoly beruházásnak tartja, erre építve írtak ki kaszinótendert. A Fejér megyei közgyűlés spekulációtól tart, Alkotmánybírósághoz fordultak, az ügyészség pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával büntetőeljárást kezdeményezett. Azt viszont még nem senki nem árulta el, pontosan mi épülhet a Velencei-tó partjára.

Hétfőn zárult le a Pénzügyminisztérium (PM) első kategóriás kaszinó alapítására és működtetésére kiírt koncessziós pályázatának leadási határideje. A felhívás értelmében a Közép-Dunántúl régió adhat majd otthont 20 évig egy új kaszinónak, ha a nyertes meg tudja kötni végül a koncessziós szerződést a magyar állammal.

Egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra, hogy hány pályázati anyag érkezett, a törvény értelmében ezt csak a határidő lejárta után 90 nappal közölhetik, akkor azonban kiderül az is, ki a pályázat nyertese, közölte kérdésünkre a PM sajtóosztálya.

A tárca február 10-én írta ki a koncessziós pályázatot, fél évvel azután, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel. A magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található.

A pilisi ingatlanról tudni kell azt is, hogy ezen a telken áthalad majd az M4-es autópálya, melynek építési engedélye 2007 januárjában lett jogerős, közölte kérdésünkre Száraz Gábor, az MNV kommunikációs irodavezetője. A csereszerződésről azt is elmondta, hogy előkészítése két hónapig tartott, amit okirattal is tudnak igazolni, az ingatlancsere pedig értékkülönbözet megfizetésével zajlott.

A sukorói 70 hektáros területet 1,1 milliárd forintra, míg a cserébe bevont két másik ingatlant együtt csaknem 800 millió forintra értékelte az a független értékbecslő, akit az MNV fél évvel korábban közbeszerzési eljárással választott ki.

Állami tulajdonú ingatlan lehet a kaszinókoncesszió nyertese

A csereszerződés 2008. július 30-i aláírása, illetve a PM koncessziós pályázata kiírásának időpontjai között nem véletlen az összefüggés. Mivel a koncessziós pályáztatások költségesek, a PM csak akkor ír ki új pályázatot, jelen esetben játékkaszinó alapítására, ha komoly érdeklődő jelenik meg, és van esély a beruházás megvalósulására, közölte a PM sajtóosztálya. Ilyen esetekben nem is feltétlenül csak egy jelentkező ad be pályázatot.

A sukorói ingatlan ugyanakkor még nem szállt át a csereügyletben résztvevő magánszemélyre, a tulajdonos jelenleg a magyar állam, a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja (a tulajdonjog földhivatali bejegyzése tavaly december óta fel van függesztve).

A Fejér Megyei Főügyészség (FMF) az ügyben törvényességi vizsgálatot végzett, és a feltárt adatok alapján további vizsgálatot kezdeményezett a Pest Megyei Főügyészségnél. A vizsgálati jelentést eljutatták a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményeztek. Ezek mellett a székesfehérvári ügyészség nyomozást indított közokirat-hamisítás gyanújával.

Az ügyészség négy óvást nyújtott be

Az FMF az MNV és egy magánszemély közti ingatlancsere ügyében indított vizsgálatot, melynek eredményeként négy óvást nyújtott be, közölte kérdésünkre Várhomokiné Rabi Noémi ügyészségi szóvivő.

Az MNV telekátalakítási eljárást kezdeményezett, hogy a Velencei-tó partján kialakítsanak egy olyan sávot, ami később is állami tulajdon marad, azaz kimarad a csereügyletből. Az ügyben a gárdonyi jegyző járt el építésügyi hatóságként, azonban nem vonta be az illetékes természet- és tájvédelmi szakhatóságot (Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - KKTVF). A gárdonyi jegyző szerintük szintén jogszabályt sértett, mikor a parti sáv megállapításában is döntést hozott.

A Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az ügyészség szerint szintén nem jogszerűen járt el, amikor a parti sávot nem az arra hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján vette nyilvántartásba. Vizsgálat indult a KKTVF-nél is, itt a parti sáv megállapításáról szóló határozat ellen nyújtott be óvást az ügyészség, mert az az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre nem volt alkalmas.

A tervek szerint ezen a területen épül fel a King’s City
A tervek szerint ezen a területen épül fel a King’s City

A főügyészség tehát indítványozta a jogszabálysértő határozatok hatályon kívül helyezését, és új eljárások indítását. Az érintett hatóságok ezt megtették, az új eljárások folyamatban vannak. Amint a jogerős határozatok megszületnek, és megtörténik a földhivatalnál a parti sávot érintő változások bejegyzése, szintén a földhivatal hatásköre lesz eldönteni, hogy a csereszerződésben foglalt tulajdonjogok változása nyilvántartásba vehető-e.

A főügyészség óvással élt egy, a csereügylettel összefüggő és a sukorói önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan eladásának ügyében is. Ebben az esetben az adásvételi szerződésben alaki hiányosságokat találtak, így azt alkalmatlannak tartják arra, hogy az alapján jegyezzék be a tulajdonjog változását. A földhivatal ezt elfogadta, a bejegyzési kérelmet elutasította.

Kiemelt beruházás, gyorsított engedélyezés

A fejlesztés így feltehetően az eljárások lezárultig akadozik, bár a kormány egy április 10-én született rendeletében kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította. (A Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.)

Ennek lényege, hogy leegyszerűsítik a projektek előkészítésének menetét, valamint felgyorsítják az engedélyezési eljárásokat, hogy könnyebb legyen a hazai beruházók helyzete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűbbek a területrendezési és településrendezési eljárások, az engedélyezésekkor hatékonyabb az együttműködés az érintett szakhatóságok között, illetve felgyorsulhat az építési engedély megszerzése.

A gazdasági tárca terjesztette be a javaslatot

„A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) azért terjesztette a kormány elé a King's City projekt kiemelt üggyé minősítését, mert az gazdasági szempontból fontos, komoly munkahelyteremtő hatással járó fejlesztési terv" – közölte kérdésünkre Rácz Krisztina, a tárca kommunikációs főosztályának vezetője.

A döntés körülményeiről a rendeletet beterjesztő NFGM azt mondta, hogy „stabil, megfelelő pénzügyi háttérrel és komoly nemzetközi referenciákkal rendelkező beruházói kör egy projektleírást nyújtott be, amely ismerteti a projektet és a fontosabb üzleti adatokat, számokat".

Rácz Krisztina arról tájékoztatott - más, a beruházásról nyilatkozó állami vezetőkkel összhangban -, hogy a beruházás csaknem 2000-2500 ember részére teremthet új munkahelyet. Szerinte a tervezett szórakoztató és vendéglátó létesítmények befogadóképessége, a várható érdeklődés és turistaforgalom miatt valóban indokolt lehet ilyen mértékű munkavállalói tömeg alkalmazása. A beruházástól azt várják, hogy javuljon a foglalkoztatottság a gárdonyi és az azt körülvevő kistérségekben.

Sukoró polgármestere fogadókész

A kormány mellett Molnár Gábor, Sukoró polgármestere is nyitottnak tűnik a fejlesztésre. Azt mondta, Moszkvától Lisszabonig nincs olyan polgármester, aki ne tárgyalna a világ legbefolyásosabb fejlesztőjével. Felsorolta Ronald S. Lauder, Joav Blum, illetve Fred H. Langhammer nevét.

Molnár Gábor azt mondta, hogy a befektetői csoport június végére konkrét tervet ígért, addig azonban nem tud bővebben nyilatkozni a témában, mert ő sem ismeri a részleteket. Annyit azért elmondott, hogy a tervek ismeretében meg kell vizsgálni, sérül-e bárkinek az érdeke, illetve hogy szükség van-e a rendezési terv módosítására.

A polgármester február közepén ennél részletesebben fejtette ki véleményét Sukoró hivatalos honlapján. Molnár itt arról ír, hogy a 70 hektáros ingatlan földcserével és értékegyeztetéses kifizetéssel egy izraeli üzletember tulajdonába került. A beruházó, mivel a területen fejlesztést tervez, felvette a kapcsolatot az önkormányzattal és a képviselőtestülettel, hogy a fejlesztés irányairól egyeztessen.

A polgármester szerint, ha megvalósul a beruházás, „napi szinten is több milliós nagyságrendű bevételekre lehet számítani", így reálisnak tartja a helyi adók rendszerének újragondolását.

Ellentétek a megye és a település között

Molnár Gábor emellett bírálja Balsay Istvánt, a Fejér megyei közgyűlés alelnökét, aki szerinte szélsőjobboldali aktivistákat is mozgósított a beruházás elleni tiltakozásokhoz. A két politikus közti ellentét oka nyilvánvaló, míg Sukoró polgármestere fogadókész a beruházásra, Balsay István határozottan elutasítja azt, mivel a háttérben spekulációt sejt, illetve a projekt megvalósulását károsnak tartja a környezetre.

A fideszes Balsay István - pártja véleményével összhangban - úgy látja, hogy az eddigi vizsgálatok és az ügyészség megállapításai alapján a kormány, az MNV és Sukoró polgármestere szerevezetten úgy formálták a terület szerkezeti tervét, hogy közben nem vették figyelembe a környezet, illetve a víz védelmét.

Kifejtette, hogy a 70 hektáros ingatlan magterület, azaz a kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő ökoszisztéma közvetlen megóvását szolgálja, így fokozottan védett természeti terület. Emellett Sukoró az országosan védett tájképi környezet része, illetve Pákozddal és a Velencei-hegységgel együtt Natura 2000 védelem alá esik. Megjegyezte azt is, hogy a terület közvetlen közelében madárrezervátum található.

A Fejér megyei közgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy az önkormányzat nem járul hozzá ahhoz, hogy a sukorói rendezési tervet úgy módosítsák, hogy a terület 30-40 százalékosan beépíthető legyen, azaz megvalósuljon egy fedett város.

Választ várnak kormánytól, állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól

A jobboldali többségű Fejér megyei közgyűlés el is fogadott egy április 30-án beterjesztett határozati javaslatot, melyben azt kifogásolja, hogy a kormány úgy nyilvánította a King's Cityt kiemelt jelentőségű beruházássá, hogy a döntéshozatalba nem vonta be a megyei önkormányzatot. Ezért felszólították a kormányt, hogy 30 napon belül indokolja meg, hogy a megyei önkormányzat miért nem gyakorolhatta az Alkotmányban és a jogalkotásról szóló törvényben foglalt jogait, illetve hogy mi alapján született meg a projekt kiemelt beruházásról szóló kormányrendelet.

Tájékoztatást kértek arról is, hogy a kormány miért támogat Sukorón olyan terület-felhasználást, ami ellentétes az Alkotmánybíróság egy határozatával (3/1997 I.22.). Ez azt mondja ki, hogy a települési rendezési tervek nem jelentik mechanikusan a megyei rendezési tervet, azaz Sukoró rendezési tervének kialakításakor figyelembe kell venni a megye szempontjait.

Bajnai gazdasági miniszterként a beépítést támogatta

Bajnai Gordon miniszterelnök, egy 2008. december 31-én, akkor még gazdasági miniszterként írt levelében egyébként pont amellett érvelt, hogy a megyei rendezési terv úgy készüljön, hogy lehetővé tegye a 70 hektáros ingatlan beépíthetőségét. Azt írta, hogy a megyei önkormányzat elvben nemet mondhat erre, de ebben az esetben számolnia kell a következményekkel, így például egy esetleges kártalanítás kifizetésével.

Balsay István azt mondta, hogy a megyei önkormányzat Alkotmánybírósághoz fordult, mert a projekt egyelőre csak ígéret, nem rendezett az ingatlan tulajdonjoga, nincsenek még engedélyezett tervek, így ha a testületnek olyan értelmű állásfoglalása születik, az megakadályozhatja a King's City megvalósulását kártérítés fizetése nélkül.

Azt mondta, hogy az állam nem járulhat hozzá ahhoz, hogy egy olcsón megszerzett földterület felértékelésével, majd többszörös áron való továbbadásával tönkremenjen a Velencei-tó és környéke.

A zöldombudsman is vizsgálódik

Hasonlóan vélekednek a helyi lakosok is, a sukorói civileket tömörítő Angelika Egyesület még március végén fordult Fülöp Andráshoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához, hogy indítson vizsgálatot a beruházás ügyében. Az ombudsmani hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vizsgálat elindult, még tart, eredményeket egyelőre azonban nem közölnek.

Fa Nándor, aki szintén sukorói lakos, úgy véli, semmiféle beruházás nem valósul majd meg, a legprimitívebb telekspekulációt sejti a háttérben. Kifejtette, hogy ez az ingatlan legalább 7 milliárd forintot ér, de akár ennél többet is, ha kiparcellázzák és villanegyedet akarnak ide építeni.

„Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről" – fogalmazott Varga Gábor, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület (a Levegő Munkacsoport tagszervezete) elnöke. Mozgósítjuk a témában Magyarország összes létező, jelentős környezetvédő szervezetét, talpra ugrasztjuk őket, és mindenki bejelentkezik a gárdonyi építési irodához, hogy folyamatosan jelen legyünk. Kialakuljon egy olyan párbeszéd, amely a jóvátehetetlent valahogyan megelőzi, vagy legalábbis a károkat mérsékli.

Nem látszik világosan

Sok konkrétum a tervezett beruházásról valóban derült még ki, bár körbejárt sokaknál egy számos fénymásolaton átesett, projekttervre hasonlító dokumentum. Úgy tudjuk, ez a projektterv egy korábbi, kiszivárogtatott változata, így a benne szereplő adatok nem mindegyike tekinthető véglegesnek.

A korábbi tervek tehát arról szóltak, hogy a King's City egy hétvégi központ, termálfürdő, 3000 szobás szálloda, konferenciaközpont, koncertterem, vízi park, akvárium, olimpiai korcsolyapálya, golfpálya, lovaglópálya és kaszinó megépítését jelenti.

A fejlesztés hátterében a Ronald S. Lauder milliárdos amerikai üzletember áll, megemlítik továbbá Joav Blum izraeli befektetőt, Fred H. Langhammert, illetve Icak Fishert.

A dokumentum tartalmaz látványterveket is, azonban a minőség miatt ezekből csak fekete foltok láthatóak, érdemi információ nem derül ki. Azt írják, hogy az első kapavágás 2009 második negyedévében várható, a kapunyitást pedig 2011. június 15-re tervezik.

A teljes beruházás költségvetése 1,1 milliárd euró, ami az aktuális árfolyam szerint csaknem 350 milliárd forint, ez magába foglalja a vételárat, az építkezést és az egyéb járulékos költségeket. A dokumentum szerint a látogatók száma évente várhatóan eléri az 5,1 millió főt.

„A vállalkozás bemutatja a Négy Királyságot, valamint számtalan törzset és kultúrát, amelyek elözönlötték Európát – a rómaiakat, hunokat, tatárokat, vikingeket, valamint különböző európai királyi dinasztiákat. A projekt más ókori királyságok hagyományait is színre viszi: a Kínai császárságét, Arábia Ezeregy Éjszakáját és a Szahara Sivatag legendáit, illetve a Szépség, a Divat és a Sport Királyságát is" – részletezi a dokumentum a központ profilját.

A beruházókat szintén megkerestük kérdéseinkkel, de mivel nem tartózkodnak Magyarországon, a válaszok egyelőre váratnak magukra.