Oszkár
19 °C
29 °C

Ki lehetett a Kakukk az SZDSZ-ben?

2009. 06. 16. 15:18
| Módosítva: 2009. 08. 08. 08:48
Folyik a kutatás az SZDSZ-ben, ki lehetett 1989-ben az a „vezetőségi tag”, aki Kakukk fedőnéven jelentéseket írt a pártról és a Nagy Imre-temetés előkészületeiről. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az SZDSZ az egyetlen párt, amelynek vezetésében eddig nem tudunk ügynökökről. Magyar Bálint szerint az SZDSZ vezetése intakt testület volt konspirációban edzett emberekkel, egy ügynök hamar lelepleződött volna. Kakukkot ezért legfeljebb azok között lehet keresni, akik az 1988-as párttá válás után kerültek közel a vezetéshez.

„Mindent megpróbálunk elkövetni azért, hogy kiderüljön, ki lehetett a Kakukk fedőnevű ember az SZDSZ-ben, aki 1989-ben a Nagy Imre-temetés idején, és később is jelentett a pártról az állambiztonságnak” – mondta Böhm András, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Az 1956-os Intézet múlt hét csütörtökön nyilvánosságra hozott listája szerint a Kakukk fedőnevű titkos megbízott 1989-ben a BM III/III.-5-ös osztály hálózati személyei közé tartozott, és 1989 októberében az SZDSZ vezetőségének tagja volt. Június 16-án részt vett a Hősök terei megemlékezésen és a temetési szertartáson is. Október 23-a előtt az SZDSZ vezetőségének terveiről gyűjtött információkat.

szdsz7
Rajk László független képviselő-jelölt jelölőgyűlése. 1985 áprilisában a demokratikus ellenzék is állított független jelölteket

Mint Böhm András elmondta, az „SZDSZ vezetőségének tagja” megnevezés elég tág fogalom. Éppen ezért előveszik a korabeli dokumentumokat, a vezetőségi tagok listáját, igyekeznek mindenkivel beszélni, és az 1956-os Intézet segítségét is igénybe veszik. A cél, hogy lehetőleg minél gyorsabban kiderüljön, ki volt ez az ember.

Konspirációban edzett emberek

Az első ügyvivők

A Szabad Demokraták Szövetsége 1988. november 13-án alakult meg a Jurta Színházban. Az akkor ezerháromszáz fős új pártot egy harmincöt tagú tanács irányította, a tanács tagjai közül kilencen rendelkeztek ügyvivői státusszal:

Göncz Árpád, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Solt Ottilia, Szabó Miklós, Szentiványi István, Vass István.

Magyar Bálint nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy 1989-ben az SZDSZ szűk, felső vezetésében valaki ügynök lett volna: „Az SZDSZ vezetése a demokratikus ellenzékből nőtt ki, nagyon intakt testület volt, amelynek a tagjai konspirációban edzett emberek voltak. Ha valaki dolgozott volna a titkosszolgálatnak, az már korábban lebukott volna, és kiszelektálódott volna.”

szdsz3
A Beszélő szamizdatban megjelent ellenzéki folyóirat szerkesztőségének tagjai 1982-ben: Szilágyi Sándor, Kőszeg Ferenc, Kis János, Nagy Bálint, Petri György. Előttük ül: Solt Ottília.

„Mindemellett a mindennapjaink része volt régóta, hogy megfigyelnek minket és jelentenek rólunk – mondta Magyar Bálint. – Ez azonban jellemzően a tágabb környezetünkben fordult elő, olyanok jelenthettek rólunk, akik részt vettek a lakásokban szervezett repülő egyetem előadásain, a szemináriumokon, akik eljöttek szamizdatot vásárolni a Rajk-butikba, vagy akikkel esetleg házibulikban találkoztunk.”

Magyar Bálint szerint nagy valószínűséggel az SZDSZ 1988. november 13-i megalakulása után kerülhettek közel a párt vezetéséhez munkatársként olyan emberek, akik informálhatták a titkosszolgálatokat (a korábbi kis szervezet egy év leforgása alatt harminckétezres tagsággal rendelkező párttá vált). Fontos azonban, hangsúlyozta Magyar Bálint, hogy ezeknek az embereknek nem lehetett befolyásuk az SZDSZ politikájának alakítására vagy döntések megváltoztatására.

szdsz1
1989. május elsején a Jurta színházban mutatkozott be az SZDSZ.

Átverték az állambiztonságot

Bár a Kakukk fedőnevű titokzatos társadalmi kapcsolatot az SZDSZ vezetőségének tagjaként emlegetik, Magyar szerint az sem biztos, hogy a tágabb formális vezetés (az országos tanács) tagja volt, elképzelhető, hogy csak valamilyen munkatársként dolgozott az SZDSZ-ben. „Az, hogy valakik informálják az állambiztonsági szerveket, ekkor sem volt meglepő, hiszen ebben éltünk több mint tíz éve" – mondta Magyar Bálint.

Jellemző, említett Magyar egy példát, hogy még 1990 elején is szigorúan konspiratív körülmények között készítették elő sajtótájékoztatójukat az ellenzéki pártok lehallgatási botrányáról (Duna-gate ügy). Olyan lakásban beszélték meg a részleteket, amelyet korábban nem használtak konspiratív célra, így sikerült is meglepni ezzel az állambiztonsági szerveket. Az SZDSZ legfelsőbb vezetésében a hazai pártok közül egyedülálló módon nem voltak ügynökök, és ezt a tényt nehezen tudja elfogadni a többi párt, mondta Magyar Bálint, szerinte ez is az egyik oka annak, hogy máig nem sikerült elfogadni az ügynöktörvényt.

Tudták, hogy lehallgatják és megfigyelik őket

„Nem szeretnék találgatni, ki lehetett a Kakukk fedőnevű ember” – mondta Kőszeg Ferenc, a Beszélő egykori főszerkesztője, aki 1989-ben az SZDSZ ügyvivője volt. Az már korábban kiderült, hogy az állambiztonsági szervek minden eszközzel megpróbálták eltúlozni a Nagy Imre temetéssel kapcsolatos veszélyt, hogy ezzel indokolják a fokozott állambiztonsági intézkedéseket és az információszerzést. Tudatosan azt terjesztették, hogy a temetést szélsőségesek provokálhatják, ami zavargásokhoz vezethet, illetve a másik oldalon provokatívan léphet fel a munkásőrség és a Münnich Ferenc Társaság. „A helyzet az, hogy ilyen veszély egyáltalán nem volt” – mondta Kőszeg Ferenc.

szdsz2
Kőszeg Ferenc és személyi követői 1982 augusztusában.
Fotó: Demszky Gábor

Kőszeg szerint figyelemreméltó, hogy a demokratikus ellenzék és az SZDSZ egyik vezetőségi tagjáról sem derült ki, hogy beépített ember lett volna. „A nyolcvanas években én is tudtam, hogy megfigyelnek. Volt olyan ember, aki szamizdatokat jött vásárolni, rendszeresen elbeszélgettünk, majd később kiderült róla, hogy mindenről jelentéseket adott. Korábban arra is gyanakodtam, hogy hozzám közel álló emberek jelentettek rólam. Amikor azonban 1997-ben a rólam szóló aktákba betekinthettem, kiderült, hogy az állambiztonsági szolgálat egyszerűen lehallgatott a lakásomban. A lehallgatási jegyzőkönyvekből az látható volt, hogy nem tudták, ki volt a beszélgetőpartnerem. Így tehát megkönnyebbültem, mert ezek szerint nem ő jelentett rólam.”

Kőszeg elmondása szerint amúgy fontos szabály volt abban az időben, hogy fontos, technikai dolgokról sohasem beszéltek lakásban, Kis János például mindig elment kutyát sétáltatni, és a Gellért-hegyen beszélte meg a fontos dolgokat. „A konspiráció abban az időben olyan jól működött, hogy én azt sem tudtam, melyik nyomdában készül a Beszélő.”

szdsz4
A Fekete doboz felvételén a Batthyány örökmécsesnél gumibotos rendőrök Kis János felé indulnak, aki Orbán Viktort akarja kimenteni a rendőrök gyűrűjéből. Orbánt és Kist is megverték.

A közhangulat befolyásolása

Az 56-os Intézet a múlt héten 181 hálózati személyből 110-et azonosított név szerint a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnökségének az esemény előkészületeiről, lefolyásáról és utóéletéről készített akciótervei és jelentései alapján. Fő feladatuk az volt, hogy figyeljék, és próbálják meg befolyásolni az eseményeket és a közhangulatot, hogy a Nagy Imre-temetésen ne az elszámoltatáson, hanem a megbocsátáson legyen a hangsúly.

A dokumentumok az SZDSZ-szel kapcsolatban még három nevet említenek. Az akták szerint 1989-ben az SZDSZ sajtóreferense, Kurucz János azt a feladatot kapta az állambiztonsági szervektől, hogy kísérje figyelemmel az SZDSZ ügyvivői testületének egyeztető megbeszéléseit, és próbáljon hatni arra, hogy Nagy Imrét ne a Hősök terén, hanem valamilyen kevésbé frekventált helyen ravatalozzák föl. Emellett figyelnie kellett a külföldi tudósítók tevékenységét, és kifürkészni a terveiket.

Kurucz János tagadta, hogy bármilyen módon együttműködött volna az állambiztonsággal. Mint írta: „Teljesen tiszta a lelkiismeretem. A temetésen szervezőként vettem részt óriási lelkesedéssel, nagy boldogsággal. Életem egyik nagyon szép és magasztos napja volt. Senki semmilyen formában nem bízott meg engem besúgással!”

Kérem vádlóim, hogy mutassanak bizonyítékokat

Az 56-os Intézet érintőlegesen még két beépített ember nevét említi, akik az SZDSZ-szel is kapcsolatban álltak. A dokumentumok szerint Droppa Györgyöt, a Duna Kör környezetvédelmi szervezet egyik alapítóját hazafias alapon szervezték be a BM III/III-4-b. alosztályhoz. Titkos megbízottként 1989. június 16-án az SZDSZ tagjaként vett részt a Hősök terén rendezett ravatalozási szertartáson.

szdsz5
Droppa György

Az aktákban szereplő állításokat Droppa György is tagadta. Azt írta, hogy rendezőként az esemény békés lebonyolításán őrködött. „Kérem vádlóim, hogy mutassanak bizonyítékokat. Adják elő, amit jelentettem, mutassák be a beszervezési okiratokat, aláírásom, pénzfelvételt, vagy számoljanak be egy esetről, mikor a titkosszolgálatok, vagy bármilyen más szerv könnyítette az életem.” Droppa abban az időben két vendéglátóhelyet üzemeltetet a hatóságok és a titkosszolgálat folyamatos zaklatásai közepette.

szdsz6
A Dunakör tüntetése rendőri biztosítás mellett

Az 1956-os Intézet által nyilvánosságra hozott dokumentumokban olvasható Gaár Iván neve is, aki titkos megbízottként az SZDSZ-csoportjával együtt vett részt a Hősök terei ravatalozáson. Feladata az volt, hogy fényképeket készítsen a szónokokról, az ismertebb személyekről és a váratlan eseményekről.

Említik még az aktákban Hoffmann József nevét, ő a rendszerváltás idején kapcsolatban állt az SZDSZ-szel, és a Duna Kör tagja volt. A dokumentumok szerint „az állambiztonsági szervek augusztus 20-án számítottak az együttműködésére; az SZDSZ rendezvényén kellett részt vennie és szükség esetén folyamatosan beszámolnia a történtekről.” Hoffmann „titkos” kategóriájú (01-es) ügynök volt, és mindössze két héttel Nagy Imrének és társainak újratemetése előtt szervezték be.

16%

Foci grill kötény Zöld

7990 Ft
6690 Ft
30%

Bigjigs Bogárház

1950 Ft
1360 Ft