Elkisgazdásodhat az SZDSZ

2009.06.24. 14:50 Módosítva: 2009.06.24. 19:19
Nem kapkodnak az SZDSZ elnökségéért a neves szabad demokrata politikusok. Aki vállalná, az szigorú feltételeket szabna, amibe a szekértáborok valószínűleg nem mennének bele. Így akár egy teljesen ismeretlen politikusból is elnök lehet, de kétséges, hogy egyben tudná tartani a teljesen összezavarodott, szétesőben lévő pártot.

Két-három nap múlva eldőlhet az SZDSZ sorsa. Az európai parlamenti választásokon katasztrofális vereséget szenvedő liberálisok a teljes szétesés határán állnak, egy forrásunk megfogalmazása szerint „már nem létezik közösségi stratégia”.

Fodor Gábor pártelnök lemondása után két forgatókönyv létezik: a párt vezetését vagy az egyik ismertebb lázadó (Gusztos Péter vagy Gulyás József) veszi át, vagy egy eddig ismeretlen politikus (Badacsonyi Szabolcs, III. kerületi képviselő, a Budai Gyermekkórház igazgatója, egykori egészségügyi államtitkárjelölt és Retkes Attila, az SZDSZ II. kerületi tanácsadója, újságíró, Demszky kiszemelt utódja került szóba), akit aztán az öregek a háttérből irányíthatnának. Retkes jelölését a párt egyetlen, erős pozícióban levő politikusa, Demszky Gábor propagálja, indulása esetén szinte biztosan beszáll a versenybe Demszky fővárosi riválisa, a vele többször is konfliktusba keveredett Bőhm András volt fővárosi frakcióvezető is.

Gulyás nem, Gusztos talán

Gulyás, aki az elmúlt időszakban szemmel láthatóan nem találta helyét a pártban – az ügyvivői testületben és a frakcióban is kisebbségben maradt Bajnai támogatását elvető nézetével, az EP-választás után ügyvivői tisztéről is lemondott – nem reagált megkeresésünkre, de forrásaink – és az elemi logika – szerint nem valószínű, hogy vállalja a felkérést. Cikkünk megjelenése után nem sokkal közleményben jelezte is, hogy nem kíván indulni az SZDSZ elnökválasztásán. Mint írta, az EP-választás kudarca óta már több mint két hét telt el "és kellő alázat, hibáink feldolgozása, az ehhez szükséges elszánás híján elmaradt az ilyenkor szükséges elemző munka, felelősségvállalás, csak rosszabbnál rosszabb forgatókönyvek kerültek elő a hogyan továbbra vonatkozóan". Úgy tudjuk, a jelölést Gusztos is csak feltételekkel fogadná el.

A frakcióvezető-helyettesi tisztéről az EP-választási kudarc után lemondó Gusztos értesüléseink szerint három fő feltételhez kötné a jelöltség elfogadását, ezek mindegyike az SZDSZ jelenlegi kettős struktúráinak felszámolásához kötődik. Elsősorban megerősítené a pártelnöki jogköröket, az elnöki ciklust két évről háromra növelné.

Forrásaink szerint nagyobb beleszólást követelne a jelöltállítási folyamatba – vétójogot szeretne a most kiépülő választókerületi elnöki rendszerben a helyi jelöltek kiválasztásában és az országos lista első tíz helyére is. Tanulva elődje hibájából ahhoz is ragaszkodna, hogy pártelnökként irányíthassa a frakciót is – Fodor elnökségének egyik leggyengébb pontja volt, hogy a Kóka János vezette frakció egy második hatalmi centrum volt a pártban.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, értesüléseink szerint Gusztos sem vállalja a felkérést.

Közösségben már senki sem gondolkodik

Ebben az esetben nagy az esélye a párt szétesésének is. Az EP-választási kudarc teljesen demoralizálta a pártot, mindenki inkább a saját túlélésével törődik. Miközben az MDF több szabaddemokrata politikus által is megerősített információink szerint azon ügyködik, hogy a liberálisok vidéki bázisát átszervezze az MDF-be, a szabad demokraták konzervatív-piacpárti szárnya is keresi a kapcsolatot a Bokros Lajossal szintén ebbe az irányba mozduló Fórummal.

Ugyanakkor a Kóka János és Magyar Bálint fémjelezte társaság értesüléseink szerint ugyanennyire nyitott Gyurcsány Ferenc irányába is, aki a pletykák szerint a Kapolyi-féle MSZDP átvételén ügyködik – ebben az esetben az SZDSZ egy másik régi hagyományához, a szociáldemokráciához nyúlhatna vissza. (1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd később az SZDSZ a liebrális és a szociáldemokrata hagyományok mentén határozta meg magát.)

Magyar Bálint cikkünk megjelenése után felháborodottan tagadta, "teljes hülyeségnek" minősítette forrásaink állításait.

Kókáék mellett a párt fiataljai, a Léderer András- és Merker Dávid-féle csoport is saját bázis, esetleg saját párt kiépítésén dolgozik. Elképzelésük lényege az SZDSZ-t a jelenlegi helyzetébe juttató nagy öregek leválasztása – gyenge pontja ugyanakkor, hogy hiányzik mögülük a hátország és a pénz. Merker cikkünkre reagálva levélben jelezte, hogy semmiféle tisztségért nem indul a párt júliusi tisztújításán, és saját párt kiépítésén sem dolgozik.

Van élet a parlamenten kívül is

Az SZDSZ előtt két út van, vagy elkisgazdásodik, vagy talál egy, a szétesésnél érdekesebb narratívát, tartalmilag és szervezetileg is megújul, mondta egy forrásunk. Ehhez azonban egyrészt idő kell, másrészt annak elfogadása, hogy ezt az SZDSZ nem feltétlenül parlamenti pártként teszi meg. Forrásunk szerint annak nincs értelme, hogy a pártot még a választások előtt újrabrandeljék, hiszen az még most is képes lehet a költségvetési támogatást jelentő egy százaléknál jobb eredményt elérni a választásokon.

„Németország példája – ahol a liberális FDP a 21. század első éveiben sorra hullott ki a tartományi törvényhozásokból, mostanra viszont tíz százalék fölé erősödött, de az állami törvényhozásban végig jelen volt – is bizonyítja, hogy a liberálisok egy-két ciklust a parlamenten kívül töltve is képesek lehetnek a visszakerülésre” – mondta forrásunk. Ennek azonban feltétele, hogy kivédjék a párt bekebelezésére tett kísérleteket és az elkisgazádsodást.