Szegénységhez láncolt magyar orvosok

Már az általános iskolában sokat kell tanulnod. A gimiben még inkább, főleg az utolsó két évben, hogy meglegyenek a pontjaid. Az időd nagy részét már ekkor tanulással töltöd. Kemény érettségi-felvételi következik, majd örül a család, hogy bejutottál az orvosira. Ezzel megnyersz újabb hat év kemény tanulást. Húsz-huszonkét évesen, amikor más bulizással tölti az idejét, vagy elkezdi megalapozni az egzisztenciáját, te tanulsz, és nem csak a vizsgaidőszakban. Magáneleted már ekkor alig van.

Hat év tanulás után megkapod az orvosi diplomát. Ezután ismét vizsgázol, hogy rezidens lehess. Ha sikerül, újabb öt év következik a szakvizsgáig. 24-26 éves vagy és 29-31 éves korodig jó, ha nettó százezer forintot keresel. Már ügyelsz, betegekkel is foglalkozol, és a felelősség egyre nagyobb a válladon. Néha kapsz hálapénzt, de a tehetős betegekhez nem engednek közel. A szakvizsgára ismét tanulnod kell. Ha sikerül, tizenegy év kemény munka után végre sebésznek, belgyógyásznak mondhatod magad. Szakorvos lettél. A fizetésed hirtelen megugrik. Öt-tízezer forinttal.

Állásra pályáznak

Ma ez a jövőkép a fiatal orvosok előtt. A diploma után a kétéves törzsképzési fázist valamelyik klinikán vagy orvosi egyetem által koordinált képzőhelyen kell eltölteni. A rezidensek ebben az időben gyakorlóhelyről gyakorlóhelyre mennek, néhány hónapot töltenek el az egyik, majd a másik osztályon, aztán állást kell keresniük egy kórházban. A következő három évet már szakorvosjelöltként töltik, és ekkor már a kórházzal állnak munkaviszonyban, a fizetésüket is onnan kapják.

Ez a rendszer egy új kormányrendelet szerint jövőre több ponton megváltozik. Eddig az egyetem után a szakorvosi képzési programba kellett felvételizni, a jövő évben végzők azonnal megpályáznak egy kórházi állást. Az egyetem az állásra pályázók közül megjelöli a legjobb ötöt, közülük azonban már a kórház, a munkáltató dönti el, kit vesz fel.

Az orvosjelölt sokkal inkább orvosnak érzi magát, ha az első naptól egy kórház alkalmazottja, mondja Varga Ferenc a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szakmai fejlődésében is hasznosabb, hiszen egy klinikán gyakran elszigetelt szakterülettel foglalkoznak, egy kórházban azonban nagy az átjárás a szakmák között, és a kezdő orvos így gyorsabban átlátja a rendszert.

„Míg ma a rezidensek harminc százaléka klinikán kapott helyet, a jövőben a többség azonnal egy kórházhoz kerül. Lehet, hogy több beteget fog látni, távolabb kerül azonban a klinikák által képviselt új szakmai irányzatoktól” – véli a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor.

Több fizetés a hiányszakmát választóknak

A rendelet szerint 2010-2011-ben az orvosi egyetemeken végzők fele kaphat államilag finanszírozott központi gyakornoki állást. Az ő fizetésüket és képzésük költségeit a költségvetés fedezi öt évig. Aki nem lesz központi gyakornok, az is elhelyezkedhet egy kórházban. Ebben az esetben a kórház vállalhatja a bér- és járulékterheket, a képzés költségeit az állam fizeti (ha elfogadják a kórház pályázatát).

Aki egyik lehetőséggel sem tud élni, a jövő évtől az is lehet szakorvosjelölt (ma, ha valaki nem kerül be a szakorvosképzés rendszerébe, akkor erre nincs lehetősége). Ebben az esetben azonban neki kell kifizetnie a képzése költségeit, ami havi 60-80 ezer forint. Ezt biztosan nem a 95-100 ezer forintos fizetéséből állja a rezidens. Ez a modell főként a nem hiányszakmákban (sebész, nőgyógyász, fül-orr-gégész) lesz jellemző. Nagy valószínűséggel az orvosdinasztiák sarjainál a család beszáll a költségtérítésbe.

A központilag támogatott rezidensi helyek azonban 2012-től szűkülni fognak: akkor már csak a végzettek 10 százalékának fizeti a képzését és a bérét az állam. Így várhatóan egyre többen kényszerülnek majd arra, hogy ők fizessenek azért, hogy szakorvosok lehessenek.

Nagyon fontos eleme az új rendszernek, hogy aki jövőre valamelyik orvosi hiányszakmára jelentkezik rezidensnek, az a diplomás minimálbéren (2008-ban bruttó 110 400 Ft) felül, annak további ötven százalékát (64 750 forintot) is megkapja. Az ő fizetése így akár már rezidenskorában nagyobb lehet (kb nettó 125 ezer forint), mint egy pályája elején álló szakorvosé.

Orvosokat képeznek az üres helyekre

Székely Tamás egészségügyi miniszter nem tart attól, hogy a hiányszakmákat választó szakorvosjelöltek kiemelt bérezése bérfeszültséget okoz. Mint elmondta, ezeknek a szakmáknak ma is megvan a „piacuk”. A kórházak adott esetben dupla fizetést is készek adni egy hiányszakmában dolgozó orvosnak. Ez a kórházak érdeke is, hiszen nélkülük nem működtethetnének bizonyos osztályokat.

Az új rendelet alapján olyan szakorvosokat képezünk, akikre a kórházaknak tényleg szükségük van, hangsúlyozta Székely Tamás. Ezt segíti az az uniós pénzből továbbfejlesztendő humánerőforrás-monitoring rendszer, amely megmutatja, hol van hiány, sőt számol a nyugdíjba vonulókkal is, így tervezhetővé teszi a keretszámokat. Az egészségügyi miniszter közlése szerint ma orvoshiány elsősorban a diagnosztikai, laboratóriumi, patológiai területeken van, kevés az aneszteziológus is, de ezenkívül régiónként bármilyen orvosi szakmában jelentkezhet hiány. Az, hogy mit tekintenek támogatandó hiányszakmának, minden évben egy bizottság dönti majd el.

Az állam fizeti őket, az államot szolgálják

Az új rezidensi rendszer kétségtelenül legvitatottabb eleme a szakorvosjelöltek röghöz kötése. A kezdő orvosnak ugyanis szerződésben kell vállalnia, hogy szakorvosi kinevezése után még négy évig Magyarországon dolgozik a szakmájában. Ezalatt nem dolgozhat magánklinikán, állami, közfinanszírozott kórházban kell maradnia.

Aki ezt megszegi – például elmegy külföldre –, annak vissza kell fizetnie szakorvosi képzése költségeit. Ez legalább ötmillió forint lehet (egy szakorvos teljes képzése a minisztérium adatai szerint 6,8–15,2 millió forint a támogatás fajtájától függően). Nem véletlen, hogy a rezidensszövetség felmérésén a megkérdezett orvosjelöltek 71 százaléka mondta azt, hogy ha a mostani fizetések és munkakörülmények mellett ilyen hűségnyilatkozatot kellene aláírnia, akkor inkább külföldre menne dolgozni.

„Mikor menjen egy orvos külföldre, ha nem addig, amíg fiatal. Ez a szerződés kilenc évre röghöz köti. A kisebb kezdő fizetések miatt most is sokan azt az utat választják, hogy néhány évig külföldön dolgoznak, hogy legalább egy lakásra valót összegyűjtsenek. A felmérésünk ugyanakkor azt mutatta, hogy a többség hosszú távon Magyarországon képzeli el a jövőjét orvosként” – mondta Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke.

A szövetség a minisztériummal való tárgyalásokon ezért azt javasolta, hogy a rezidensi, szakorvosjelölti szerződést két-három évre fel lehessen függeszteni, amíg az ember külföldön dolgozik, majd Magyarországra visszatérve folytatni lehessen a képzést. A külföldi munkavállalás nemcsak a pénzkeresetről, hanem az ottani munkakultúra és az új technikák megismeréséről is szól, hívta fel a figyelmet Papp Magor.