Júliustól jön a feketeleves a kórházaknak

Az egészségügyi reform leállítása után látszólagos nyugalom volt a magyar egészségügyben. A helyzet ugyan nem lett sokkal jobb, de a kormány nem akart újabb frontot nyitni, ezért inkább csak az ellátórendszer működtetésére, fenntartására koncentrált. Ennek a látszólagos nyugalomnak azonban most úgy tűnik, vége: az áprilistól bevezetett új finanszírozási rendszer miatt a kórházak többsége úgy látja, nem tudja tartani idei költségvetését, mert a feltételek drasztikusan megváltoztak.

A kórházak finanszírozása nagyon bonyolult rendszer, amelyet még a területen dolgozók sem látnak át minden részletében. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot, a kórházak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a betegek ellátása után elszámolási egységenként kapnak pénzt (ezeket nevezik súlyszámoknak). Tavaly egy súlyszám után 146 ezer forint járt, idén 150 ezer forint. Ez azonban csak látszólag jelent emelkedést.

Bonyolult

Vegyünk példának egy kórházat, amely tavaly egy hónapban 1000 súlyszámot jelentett az OEP-nek, amelyért 146 millió forintot kapott. Ezért az 1000 súlyszámért mostantól már csak 700 (70 százalék) után jár fix támogatás: a kórház 700-szor 150 ezer forintot, azaz 105 milliót kap meg az OEP-től. A fennmaradó 300 egységért már nem fix összeget kap: ehhez az összes kórház havi teljesítményét veszik alapul és rendelkezésre álló pénzt osztják le egy-egy súlyszámra. Ha tehát a kórházak egy hónapban sok ellátást végeztek, akkor egy súlyszámért kevesebb pénz jár (ezért nevezik ezt lebegő finanszírozásnak).

Idén ezekért a teljesítményekért 66-68 ezer forintot lehet kalkulálni, tehát a példában szereplő kórház 20 400 000 forint kap a 300 pontjáért. A kórház tehát így a tavalyi 146 milló forint helyett összesen csak 125 400 000 forintot kap havonta, azaz 20 millióval kevesebbet, mint tavaly.

Ezt a helyzetet több tényező okozza. Az év eleji megszorításokkal az egészségügyből 30 milliárd forintot vontak el. Ezen kívül idén a válság és az elbocsátások miatt csökkennek az Egészségbiztosítási Alapba befolyó járulékbevételek is. A kórházaknak tehát egyre kisebb tortán kell osztozkodniuk.

Elhalasztják a nem sürgős műtéteket

A kórházak a finanszírozást három hónapos csúszással kapják meg: az áprilisi teljesítményük után tehát július elején érkezik be hozzájuk először az új finanszírozási rendszer szerint a pénz. Az ország egyik legnagyobb kórházának számító Fejér Megyei Szent György Kórház igazgatója úgy számol, hogy ez az év hátralévő részében havi 140 millió forint bevételkiesést jelent (az év második felében ez összesen 840 millió forint mínusz), a júliusi áfaemelés pedig további 50 milliót vihet el.

Az idei év költségvetésének tervezésekor ezzel nem lehetett számolni, így a kórház súlyos lépésekre kényszerül, mondta az Indexnek Szabó László főigazgató. A kórháznak el kell végeznie feladatait, de ilyen bevételcsökkenés mellett fel kell állítani prioritásokat, tette hozzá. A sürgősségi ellátást nem korlátozható, a kisebb kiadással járó beavatkozásokat el lehet végezni, ezen kívül azonban a tervezhető és halasztható műtéteket el fogják tolni. Emiatt várhatóan hosszabbak lesznek a várólisták.

Korábbi hírek szerint a kórházban legalább kétszáz fős elbocsátás lenne a megoldás, de mint Szabó László hangsúlyozta: ezt a kórház vezetése és a fenntartó is el akarja kerülni. Mint a megyei önkormányzattal megállapodtak, elbocsátásokra csak a legvégső esetben kerítenek sort. Az egyik megoldás az, mondta az igazgató, ha a kórházban dolgozók juttatásait 10 százalékkal csökkentik. Ez nemcsak az alkalmazottakat érinti, de a szerződéssel dolgozó orvosokat is.

A költségvetés 10 százaléka kiesik

Az elmúlt hetekben más kórházak is arról számoltak be, hogy az új finanszírozási rend szerint nem tudják rendesen elvégezni munkájukat. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház azzal számol, hogy a következő félévben 470 millió forinttal lesz kevesebb bevétele az OEP-től. Az áfa emelése, a közüzemi díjak emelése, a béremelés fedezetének hiánya miatt idén összesen 1,6 milliárd forinttal lesz kevesebb pénze, amely a 2009. évi költségvetésének 13 százaléka. A kórház ugyanakkor 2006-ban már közel 800 fős létszámcsökkentésst hajtott végre, így ezzel az eszközzel már nem élhet.

Az egyetemi klinikák is azt közölték, hogy a jövőben nem tudják fogadni azokat a betegeket, akik a területi ellátási elv alapján nem hozzájuk tartoznak. Az egyetemi klinikák és a súlyponti kórházak azért kerültek különösen nehéz helyzetbe, mert a kisebb kórházak szinte automatikusan hozzájuk irányítják át a bonyolultabb eseteket. Emiatt ezekben a kórházakban az elmúlt időben jelentősen megnőtt a betegforgalom, így a fixen finanszírozott teljesítményen felüli ellátásokra kifizetett egységnyi összeg egyre kisebb lesz.

Adatok, de miről?

Az Egészségügyi Minisztérium adatokkal vette fel a harcot a "siránkozó" kórházakkal szemben, amelyeknek folyamatosan azt kommunikálja, hogy az intézmények finanszírozása tavalyhoz képest emelkedett. A tárca adatai szerint 2008 első félévéhez képest 2009 első hat hónapjában a kórházak összes bevétele 15,1 milliárd forinttal volt több, az egyetemi klinikák pedig 4 milliárd forinttal kaptak többet.

Az Egészségügyi Minisztérium azonban olyan időszakokat hasonlít össze, amelyeknél még nem lehet látni a finanszírozás várható csökkenését. A kórházvezetők is azzal számolnak, hogy az év második felében durvul el a helyzet, és ha a 2008-as és az idei teljes évet hasonlítják majd össze, akkor már láthatóvá válik a különbség. Ahogy egyikük említette: tavaly kapták meg a kórházak az Egészségbiztosítási Alapban 2007-ben megmaradt szufficitet, 2009-ben erre biztos nem lehet számítani.

"A kórházszövetség nem vitatkozik az Egészségügyi Minisztérium számaival, de tisztában kell lenni azzal, hogy a kórházak terhei jelentősen emelkedtek: nőtt a szolgáltatások, az élelmiszer és az energia ára, fenntartók nem kapták meg az 5 százalékos béremelés fedezetét, az eszközök cseréjénél pedig sok pénzt visz el a forint gyengesége az euróval szemben. Ma már azok a kórházak is panaszkodnak, amelyek eddig egyensúlyba tudták tartani a gazdálkodásukat" - mondta az Indexnek Varga Ferenc a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Túlpörögtek

A tárca utalt arra is, hogy a kórházak nem a valóságnak megfelelően jelentik teljesítményüket, ezzel próbálnak több finanszírozáshoz jutni. A kórházak márciusban és áprilisban lejelentett intézményi teljesítményeknél az intézmények egyharmadánál extrém növekedés tapasztalható. A járóbeteg-ellátásban 16 éve nem volt ekkora jelentett teljesítmény, és van olyan rendelő, amely az adatok szerint egy óra alatt 200 beteget látott el (ami lehetetlen). Ugyancsak furcsa, hogy a betegszám csak 6 százalékkal nőtt, a kórházak papíron jelentett teljesítménye azonban 18 százalékkal. Van olyan intézmény, ahol bizonyos beavatkozásokat, melyek a nemzetközi szakirodalomban 99 százalékban szövődménymentesnek számítanak, 84 százalékban szövődményes esetként láttak el.

Az egyetemi klinikák élesen visszautasították, hogy a kórházak felelőtlensége és önös érdekeinek érvényesítése miatt pörögtek túl a teljesítmények és csökken az egységnyi finanszírozási összeg. Azzal ugyanakkor egyetértenek, hogy a visszás eseteket vizsgálják ki és ne fizesse meg a biztosító az indokolatlan ellátásokat. A négy klinika vezetője tárgyalni akar Székely Tamással és időpontot kért a minisztertől.

A beteg látja kárát

A finanszírozás azokat a kórházakat érint érzékenyen, amelyek helyzetüknél fogva sok olyan beteget látnak el, akik nem tartoznak az ellátási körzetükbe. Ezek jellemzően a klinikák és a súlyponti kórházak. Azt ezek a kórházak nem tehetik meg, hogy a hozzájuk érkező betegeket visszautasítják. Érvényben van ugyanakkor az a jogszabály, hogy ilyen esetben pénzt lehet kérni a betegtől, ezzel azonban nem élnek a kórházak. Székely Tamás a klinikáknak is azt üzente: erősítsék meg írásban, hogy nem látják el a területükön kívülről érkezőket, ebben az esetben ugyanis ennek a betegkörnek az ellátását nyújtó intézménykörnek a finanszírozását meg kell erősítenie az egészségbiztosítónak, a klinikák terhére.

A csökkenő finanszírozás kórházcsődöket nem fog okozni, mert a kórházakat fenntartó önkormányzatok ezt nem engedik meg, közölte korábban jelentésében a Health Capital tanácsadó cég, amelyet az Egészségügyi Minisztérium korábbi főosztályvezetője, Baraczka Mariann alapított. A valódi következmény az lesz, állítja a cég, hogy ilyen finanszírozás mellett csak jelentős minőségromlás mellett nyújtható ellátás. A kórházak a béren gyakorlatilag nem tudnak megtakarítani, ezért a gázon, a villanyon, a kötszereken, a gyógyszereken, a betegélelmezésen spórolnak vagy eladósodnak a szállítók felé.