A bíróságon elveszítette a rendőrség az Alkotmány utcai csatát

2009.07.01. 12:59
A Legfelsőbb Bíróság szerdán helyben hagyta a BRFK-t és a Rebisz jogutódját egymillió forint kártérítés megfizetésére kötelező ítéletet, mert 2006. október 23-án az Alkotmány utcában indokolatlanul ütöttek le, állítottak elő, és tartottak fogva több mint két napig egy békés tüntetőt. Egy másik tüntetőt nemrégiben jogerősen felmentettek a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól, mert a rendőrség nem tudta bizonyítani, hogy a tömeg agresszíven lépett fel a rohamrendőrök ellen az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján az Alkotmány utcánál.

2006. október 23-án a Kossuth térről hajnalban kiszorított tüntetők egy része, és a hozzájuk csatlakozók kora délután megpróbáltak visszatérni a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde miatt még szeptemberben kezdődött maratoni tömegdemonstráció helyszínére. A Corvin közből indult menet 15 óra körül érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított rendőrsorfalhoz.

Itt a rendőrség verziója szerint a tömeg erőszakosan lépett fel, míg a tüntetők úgy emlékeznek, hogy a rendőrök támadtak a békés demonstrációra. Ami biztos, hogy a rohamrendőrök negyed négykor már könnygázzal oszlattak, majd itt követték el azt a Papp-jelentésben is szereplő szakmai baklövést, hogy a Deák tér irányába tolták tovább a demonstráló tömeget.

Több mint két és fél évvel később a Legfelsőbb Bíróságon ma ért véget egy az ott történtekkel kapcsolatos jogvita. A sértett, Kollár Tibor saját elmondása szerint aznap délután fél négy körül szemtanúja volt annak, hogy „a rendőrség feltartóztatta és brutálisan verni kezdte viperákkal, tonfákkal a teljesen békés, fegyvertelen, védtelen és egymásba kapaszkodó tömeget, valamint könnygázzal is rájuk támadt".

Kollár szerint a békés tömeg a magyar himnuszt énekelte és azt skandálták, hogy „magyar rendőr velünk van".

Kollárnál koronás címeres magyar zászló volt, és az összevert, menekülő emberek látványa annyira felháborította, hogy a rendőrsorfalhoz ment és azt mondta nekik, hogy szégyelljék magukat.

A rendőrsorfalnál ekkor már nem voltak tüntetők, Kollár egyedül ment oda. A rendőrök ekkor ütötték le, bilincselték meg és vették őrizetbe, október 25-ig tartották fogva. Szabálysértési eljárás indult ellene, de azt a másodfokú bíróság később jogerősen megszüntette, és megállapította hogy a rendőrség megalapozatlanul lépett fel ellene.

Ezután a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő szervezet segítségével kártérítési pert indított a helyszínen intézkedő BRFK és a Rebisz ellen, amit jogerősen meg is nyert, ám a BRFK felülvizsgálati kérelmet adott be a Legfelsőbb Bírósághoz arra való hivatkozással, hogy a rendezvény elveszítette békés jellegét, és a rendőrség a jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor oszlatott. A BRFK szerint a felperes jogsértő magatartást tanúsított, gyanúsítható volt a szabálysértés elkövetésével, ezért a rendőrségnek gyorsan kellett intézkednie.

A zászlós embereket kergették

Amint az egy korábbi, szintén az Alkotmány utcai csata ügyében lezajlott tárgyaláson az egyik rendőr tanú vallomásából kiderült, a rendőrök arra kaptak parancsot, hogy a „zászlós embereket" ki kell emelni. A rendőrség az eseményeket több kamerával is rögzítette, ezeket a felvételeket azonban nem hozták nyilvánosságra és a bíróságnak sem mutatták be őket, így az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy a demonstrálók támadtak a rohamrendőrökre.

Két hete jogerősen felmentettek egy másik „zászlós embert", a soproni illetőségű Gőbl Györgyöt, akit csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádoltak az ugyanakkor, ugyanott történtek miatt.

Gőbl magyar zászlóval a hátán közelítette meg a rendőrkordont, és feltett kézzel párbeszédet próbált kezdeményezni velük, amire válaszul a rendőrök egy kiemelő csoportot küldtek utána. Gőbl azonban gyorsabban futott mint a kiemelők, nem sikerült elfogniuk.

Két nappal később a tömegoszlatásban részt vevő soproni rendőrök, akik felismerték a nemzeti radikális aktivistát, feljelentették Gőblt, hogy követ dobott a rendőrkordon felé. Ezt azonban a büntetőeljárás során nem sikerült bizonyítaniuk, sőt, a felmentő ítélet tanúsága szerint a rendőr tanúk ellentmondásokba keveredtek a bíróság előtt.

Precedens értékű

Kollár Tibort és Gőbl Györgyöt is Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte a bíróság előtt. Gaudi-Nagy szerint mindkét ügyben precedens értékű ítélet született, hiszen Gőbl esetében „egy olyan személyt próbáltak büntetéssel sújtani és ennek érdekében hosszú ideig eljárás alatt tartani, aki határozott és öntudatos módon áll ellen a diktatórikus törekvéseknek".

Kollár Tibor ügye pedig az első olyan, a 2006 őszén történtekkel kapcsolatos kártérítési ügy, amit a Legfelsőbb Bíróság érdemben elbírált, és ez előrelépést hozhat az akkor történt tömeges rendőri jogsértések miatti jóvátételi ügyekben.

A cikket itt lehet kommentálni