Lehet gárdaegyenruhában sétálgatni

"Ha más szabályszegés nem valósul meg, önmagában a Magyar Gárda egyenruháját viselő személy sétája nem jogellenes" - válaszolta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóirodája az Index kérdésére, hogy törvénysértő-e, ha valaki az utcán egyedül járva a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját hordja.

Feltettük azt a kérdést is, hogy jogsértő-e a jelenlegi helyzetben, ha nagyobb csoport viseli az egyenruhát egy bejelentett demonstráción. Az igazságügyi tárca válasza szerint "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó, jogszerűen megtartott rendezvényen való részvétel - ha más jogellenes cselekmény nem valósul meg - önmagában nem jogellenes". Az Index megkereste az ügyben az Országos Rendőrfőkapitányságot is az egyenruha viselésére vonatkozó kérdésekkel, de az ORFK azt közölte: később adnak ki közleményt ebben a kérdésben.

Az ítélet a mozgalomra is vonatkozik

A kérdéseket azért tettük fel, mert a Magyar Gárda Egyesület jogerős feloszlatása után bonyolult jogi helyzet alakult ki, amely a rendőrséget is nehéz feladat elé állította. Július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület megszüntetését mondta ki. A formaruhát viselő gárdisták végig azt hangoztatták, hogy ők a Magyar Gárda Mozgalom tagjai, amelynek nincs köze az egyesülethez, a mozgalom pedig nem jogi személy, így azt megszüntetni sem lehet.

A bírósági ítélet indoklása ugyanakkor azt is tartalmazta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed. A bíróság ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek jogosultságait nem érinti, nem is érintheti az ítélet, ők továbbra is élhetnek demokratikus jogaikkal.

Utaztak az egyenruhára

A rendőrség bizonytalanságát mutatta, hogy az ítélet elleni tiltakozásul több városban megtartott július 4-i demonstrációkon a rendőrök a gárdista egyenruhában lévők ellen léptek fel azzal az indokkal, hogy ruházatuk másokban félelmet, megbotránkozást, valamint riadalmat kelt - ahogy ezt a rendőrség honlapján július 4-i keltezéssel kiadott közlemény is tartalmazza. A rendőrség akkori közleménye szerint a bíróság döntése értelmében a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom csak formailag különül el, egységes képződményként kell kezelni, ezért a rendőrség intézkedik a gárdista egyenruhát viselők ellen.

Mint utólag kiderült, ez téves jogértelmezés volt, így ezen az alapon nem volt jogszerű az emberek előállítása az Erzsébet téren. Bencze József országos rendőrfőkapitány július 10-én ezért már azt hangoztatta: a gárdistákat nem a formaruha miatt állították elő az Erzsébet térről, hanem azért, mert olyan rendezvényen vettek részt, amelyet a rendőrség nem vett tudomásul, és a rendőrök többszöri felszólítása ellenére sem hagyták el a teret.

A rendőrfőkapitány egyúttal visszavonta Házi Istvánnak, az ORFK bűnügyi főigazgatójának a Magyar Gárdával kapcsolatban kiadott - pontosabban nem kifejtett - "segítő jellegű értelmezését" arról, hogy "a rendőrség mit tehet, mit nem tehet, milyen jogalapja van különböző intézkedésekre". Bencze a visszavonást azzal indokolta, hogy az félreértelmezhető volt, mivel "polgári bírósági véleményeket hozott be a rendszerbe". A főkapitány azt mondta: amennyiben "a formaruha egyéb kellékekkel, egyéb tényállási elemekkel" alkalmas arra, hogy másokat megbotránkoztasson, riadalmat keltsen, akkor a rendőröknek intézkedniük kell.

Fekete-fehér a biztonság kedvéért

Ez a zavaros helyzet láthatólag a Jobbikot is elbizonytalanította. A július 11-én a Szabadság téren tartott, bejelentett demonstrációra a biztonság kedvéért fekete nadrágban és fehér ingben ment el többezer szimpatizáns. Itt látványos keretek között, közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda Mozgalom. A rendezvényen rendbontás nem történt.

A demonstráció előtti napon azonban a kormány egy rendelettel új szabálysértési tényállást alkotott. A büntető törvénykönyv alapján eddig is büncselekménynek számított az, aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz. Az új tényállás szerint azonban már szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal büntethető a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való nem vezetői, hanem minden más jellegű részvétel is..

Ez feltehetően újabb perekre adhat okot. Valószínűleg a bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy egy közfelkiáltással létrehozott mozgalom társadalmi szervezetnek, jogi személynek tekinthető-e, illetve az így létrehozott mozgalom ugyanaz-e, amire a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indoklása is vonatkozott, nevezetesen, hogy az egyesület megszüntetése a mozgalmat is érinti.

A BRFK mindenestre a Jobbik szombati demonstrációja után törvény vagy más hatósági rendelkezés elleni izgatás és egyesülési joggal való visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást.