A fémrészek nem csillognak eléggé

2009.07.15. 00:33 Módosítva: 2009.07.15. 00:33
Komoly feszültségeket szül, hogy megjelent a magánszféra a kollégiumok működtetésében. A diákszállások üzemeltetői szigorú szabályokkal próbálják megőrizni az épületek állagát, és a legkisebb kárt is bevasalják a diákokon. A kollégisták szerint az üzemeltető rövid idő alatt a legnagyobb profitot akarja elérni, ezért mindenért pénzt kér, és nem tesz különbséget a rongálás és az amortizáció között. A szigorú házirendtől a kollégiumok közösségi élete sem olyan, mint régen.

Július elején kiköltöztek az egyetemi kollégiumokból, és a hallgatók most szembesültek igazán a magáncégek által ppp konstrukcióban felújított épületek üzemeltetőinek keménységével. „Szobatársam most költözik ki, és felhívott, hogy fejenként legalább 1500 Ft-ot kell fizetnünk, mert találtak vízkövet a fürdőszobában, a »fal össze van rugdozva« (itt, gondolom az asztal alatt normális esetben keletkező, de tényleg nem túl szép sötét foltokra gondolnak)” – írta egyik olvasónk.

Falakon talált szennyeződések

Hotel, nem kollégium

A kollégium igazából nem kollégium, hanem, mint neve is jelzi, egy háromcsillagos szálloda, írta egy korábban a Campus Hotel Debrecenben lakó egyetemista. Kéthetente volt központi takarítás, előtte a hallgatóknak is rendet kellett rakniuk a szobákban, a mosogatóból, az ágyról, az asztalról mindent el kellett pakolni, mert a szabályzat szerint a takarító nem nyúlhatott a diákok holmijaihoz.

A borsos összegek ellenére rendszeresen panaszkodtak a hallgatók, hogy büdösek a frissen felhúzott ágyneműk, tele voltak hajszálakkal. A kollégiumot üzemeltető magáncég háromezer forintot fizettetett, ha egy minimális szakadás volt a lepedőn. Ha odakozmált valami a mobil főzőlapra, akkor tizennyolc-húszezer körüli összeget kellett fizetni, mert újat volt kénytelen vásárolni a kollégium.

Minden évben volt egy-két hét, amikor ki kellett költözni a kollégiumból, mert valamilyen nagy debreceni esemény résztvevői foglalták el a diákok helyét, például 2007 telén a rövidpályás úszó-Eb sportolói kapták meg a szobákat. Esetenként az általuk okozott károkért is a hallgatók fizettek, ha a visszaköltözésük után nem vették észre időben a károkat.

Mindig volt egy ügyeletes biztonsági őr, és a két recepción kamerákkal figyelték, mi történik az épületben. Emiatt lopások szerencsére nem voltak, ami egy tízezres kollégiumban mindenképpen becsülendő. Ehhez viszont párosult az elidegenedett életérzés: megszűntek a nagy közösségek és a spontán összeverődések, mindenki a szobájában ült.

Leveléből kiderül, hogy ötszáz forint szobaátrendezési díjat kell fizetni, ha egy asztalt arrébb raknak, díjat számítanak fel azért, ha nincs leolvasztva a hűtő kiköltözéskor. Ha a hallgató túlságosan koszosan adja le az ágyneműt mosásra, az ágyneműt „nem tisztítható” jelzővel látják el, jegyzőkönyvet vesznek fel, és kiemelt tisztítási díjat szabnak ki, vagy kilátásba helyezik, hogy a diáknak új ágyneműt kell vennie.

Egy blogon saját kiköltözése történetét írja meg valaki, a Hérosz FM Kft. által üzemeltetett egyik kollégiumból. „Szerdán este többórás munkával kitakarítottam a fürdőszobát. A vízkőoldó, amit még Y szerzett a takkernőktől jó használatot tett, a fürdőszobapadlót felsúroltam vele, szép tiszta lett. A zuhanyfüggönyt szappannal kimostam. A csaptelepekről egy rakat vízkövet szedtem le, csillogott minden.” A hallgató másnap mindenhol felsepert, felmosott az ágyak alatt és a sarkokban. Pénteken vegyszerrel áttörölte az asztalokat, majd az ágy alatti cipőtartókat, meg a szekrényeket is letisztította.

Többórás várakozás után felmentek a gondnokkal, hogy az átvegye a kitakarított szobát. A gondnok kihúzogatott minden bútort, de nem talált koszt. Ezután azt mondta, hogy az asztalok nem elég tiszták, és két szürkeárnyalattal sötétebbek, mint az újak. Végighúzta az ujját az egyik felső polcon, de ott nem talált port. Belenézett a szemétkosárba, majd azt mondta, hogy belül a pedálnál piszkos.

A gondnok benézett a fürdőszobába is, majd megjegyezte, hogy a fémrészek nem csillognak eléggé, mert vízkövesek (valószínűleg víz maradt csak rajtuk, és az hagyott halvány foltot). A padlón lévő dudoroknál kis szürke karimákat vett észre, amelyeket a blog írója szerint többórás súrolással sem sikerült eltüntetni, mert a por odagyűlik, és legfeljebb fogpiszkálóval kapargathatja ki az ember.

kollegium szoba

Az egyik székről az aljára beütött leltári szám alapján kiderült, hogy nem a szobába való. A kiköltözni készülő hallgató megkereste a szobába való széket, ennek azonban a kárpitja erősen szennyezett volt, amit a gondnok jegyzőkönyvbe vett. Ugyancsak jegyzőkönyvbe került, hogy két ágy szivacsa foltos, az egyik ágyneműtartó görgője sérült, a hűtőszekrény teteje egy helyen elrepedt, a fürdőszobai függöny egyik fele foltos, a fürdőszobai ajtólap előszobai felén kilincstől származó sérülés található (a kollégiumban az ajtók egymásra nyílnak, ezek a sérülések óhatatlanul előfordulnak). Rákerültek a listára a falakon talált szennyeződések, és az is, hogy három párna és az egyik paplan foltos, egy pokróc zöld festékkel szennyezett, és az egyik polc éle megduzzadt a ráakasztott vizes ruhától. A gondnok végül kényszertakarítást rendelt el, amiért a hallgatónak ötezer forintot kellett fizetnie.

Nagyon szigorú házirend

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Schönherz Zoltán-kollégiumát 2007–2008-ban újította fel a Hérosz Zrt. A ppp (public private partnership) konstrukcióban végzett felújítás után a cég leányvállalata, a Hérosz FM Kft. húsz évig működteti a kollégiumot, ezért az egyetem bérleti díjat fizet. Üzleti szempontból érthető, hogy a cég, amely több milliárd forintot költött a felújításra, ezalatt a húsz év alatt a legtöbb profitot szeretné elérni, és minden eszközzel igyekszik megőrizni az épület állagát. Ez azonban komoly feszültségeket szül a kollégisták és az üzemeltető között.

Schönherz Zoltán-kollégium
Schönherz Zoltán-kollégium

„A felújítás után valóban impozáns módon megújultak a kollégium belső terei: a szobák új bútorzatot kaptak, megcsinálták a zuhanyzókat, a vécéket, folyosókat. Az azonban már a beköltözésnél látható volt, hogy a kolesz ezzel együtt elvesztette otthonosságát, személyességét” - mondta egy schönherzes hallgató. Korábban például több szintközösség képeket festett a falakra, a hallgatók szívesen dekorálták a szobákat, most ilyesmit csak hosszas egyeztetések után lehet megtenni.

A kollégistáknak a felújítás után nagyon szigorú házirenddel kellett szembesülniük. Ha kár esik, és a felelősség megállapítható, a javítás költségeit a hallgatókra terhelik, amelyeknél általában a munkadíj a nagyobb tétel. A legtöbb feszültséget az okozza, hogy az üzemeltető cég és az egyetem nincsenek azonos állásponton arról, mi a rongálás, és mi a rendeltetésszerű használat. A kollégisták szerint a cég nem ismeri a természetes amortizáció fogalmát. Azzal érvelnek, hogy ha valahol laknak, ott a legnormálisabb használat közben is keletkeznek károk. Ahogy egyikük fogalmazott: „Az üzemeltető legszívesebben húsz évre lezáratná az épületet, nehogy bárki bármit elrontson.”

Közös ellenség?

Az új üzemeltető miatt az élénk közösségi életet élő Schönherz kollégium híres tradíciói is veszélyben vannak. „Korábban, ha rendezvényt tartottunk, a kollégistákból szerveztünk biztonsági őrséget. Ma a Hérosztól kell őröket bérelni, az ő órabérük kétezer-ötszáz forint, így ez egy este akár kétszázezer forinttal is megemeli a szervezési költségeket” – mondta egy kollégista.

A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum ppp  konstrukcióban felújított II. számú kollégiuma
A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum ppp konstrukcióban felújított II. számú kollégiuma

Az épületben már 2004-ben, tehát a héroszos felújítás előtt felszereltek beléptető rendszert, amiről kiderült, hogy ugyancsak jelentősen akadályozza a közösségi életet. Egy kollégium normális működéséhez hozzátartozik, hogy bejöhessenek nem kollégista vendégek is. A beléptetőkapukon azonban csak nehézkesen lehet átjutni. Az épületben alacsonyra szabták a tűzvédelmi létszámkorlátot: a kollégiumban 1072-en laknak, és ők összesen legfeljebb kilencven vendéget fogadhatnak. Ha az épület megtelt, hiába próbál bemenni valaki, nem engedik be.

A kollégiumi hallgatói képviselő szerint a felújítás előtt is voltak rongálások, fegyelmi problémák, de ezt a közösség maga is tudta kezelni. A Héroszról a kollégisták többsége azt gondolja, hogy rövid idő alatt a legnagyobb profitot akarja elérni, ezért mindenért pénzt kér. A kollégiumot üzemeltető Hérosz FM Kft.-vel nehezíti a kommunikációt, hogy a kollégisták az egyetemmel állnak hallgatói jogviszonyban, és az egyetem bérli a kollégiumot a Hérosztól.

Megkerestük a Hérosz FM Kft. képviselőjét is, aki először válaszolt kérdéseinkre. Az illetékes azt ígérte, hogy a kiköltözési időszak után elemezni fogják a kollégiumok üzemeltetési gyakorlatát, és az ott lakókkal együtt igyekeznek majd megoldást találni a felmerült vitás kérdésekre. Konstruktív hangvételű nyilatkozatát azonban később (a fentebb idézett blog stílusára hivatkozva) visszavonta.