Megvannak a 2009-es felvételi ponthatárok
További Belföld cikkek
- Dúró Dórát indítja a Mi Hazánk a tolnai időközi választáson
- Terjed a madárinfluenza, újabb vármegyében jelent meg a kór
- Orbán Viktor: a zöldátmenet folyamatában nem áldozhatjuk fel az iparunkat vagy a mezőgazdaságunkat
- Kamionnal karambolozott egy kisbusz, lezárták a 31-es főút egyik szakaszát
- Gázolt a vonat Győrnél, késő este állhat helyre a menetrend
Csütörtök este 8 órától hozták nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat a felvi.hu portálon. Ha a felvételizők megadták telefonszámukat, SMS-ben is értesítik őket az eredményekről. A felvi.hu honlapja egyébként a ponthatárok esti kihirdetése után nem sokkal túlterheltség miatt elérhetetlenné vált. A ponthatárokról szóló listát 10 perccel este 8 óra után már nem lehetett letölteni.
A legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetem magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán volt, ahová a maximálisan elérhető 480-ból 469 pont kellett a bejutáshoz. Ezen a szakon volt tavaly is a legmagasabb a bejutási küszöb. A második legmagasabb pont szintén itt volt, 462 ponttal lehetett a nemzetközi tanulmányok szakra bekerülni, tudta meg az MTI Bakonyi Lászlótól, az Oktatási Hivatal elnökétől.
Az orvoskarok közül a Semmelweis Egyetem (SE) általános orvosi karán a legmagasabb idén a pontszám: ide 437 ponttal lehetett bejutni, ami 5 ponttal magasabb a tavalyi ponthatárnál. A SE fogorvosi karára 434, a gyógyszerészkarra 406-tal lehet idén bekerülni. A pécsi és a szegedi egyetemen a leendő orvosoknak 421 pontot kellett elérniük, Debrecenbe 420-szal lehet idén bekerülni.
Az ELTE jogi karán a pontszám idén 426, ami 22-vel magasabb a tavalyinál. Egyaránt 398 ponttal lehet bekerülni az ELTE történelem és anglisztika szakára, a kommunikáció és médiatudomány szakon viszont magas, 451 pont a határ.
Az idén 495-en értek el maximális, 480 pontot a vizsgán.
Néhány alapszak* és osztatlan képzés** felvételi ponthatára - 2009 | ||
---|---|---|
Intézmény | Szak | Ponthatár |
Budapesti Corvinus Egyetem | gazdálkodási és menedzsment | 454 |
Budapesti Corvinus Egyetem | nemzetközi gazdálkodás | 469 |
Budapesti Corvinus Egyetem | kereskedelem és marketing | 452 |
Budapesti Gazdasági Fõiskola KVIFK | turizmus-vendéglátás | 427 |
Budapesti Gazdasági Fõiskola PSZFK-BP | gazdálkodási és menedzsment | 388 |
Budapesti Gazdasági Fõiskola PSZFK-BP | pénzügy és számvitel | 388 |
ELTE | történelem | 398 |
ELTE | pszichológia | 453 |
ELTE | anglisztika | 398 |
ELTE | jogász** | 426 |
ELTE | kommunikáció és médiatudomány | 451 |
Semmelweis Egyetem | általános orvos** | 437 |
Debreceni Egyetem | általános orvos** | 420 |
Pécsi Tudományegyetem | általános orvos** | 421 |
Szegedi Tudományegyetem | általános orvos** | 421 |
BME | gépészmérnöki | 367 |
BME | villamosmérnöki | 355 |
BME | mérnök informatikus | 373 |
BME | építészmérnöki | 366 |
* BA/BSc, nappali, államilag finanszírozott, magyar nyelvű képzés ** Osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzés |
Az idén 127 500 diák jelentkezett egyetemekre és főiskolákra, mintegy 27 ezerrel több, mint tavaly. Alapképzésre 90 600-an, egységes osztatlan képzésre 10 200-an, felsőfokú szakképzésre 6500-an nyújtottak be kérelmet. Mesterképzésre első helyen 17 ezren jelentkeztek. Idén összesen mintegy 94 ezer jelentkezőt vesznek fel az ország különböző egyetemeire, főiskoláira.
A diákok összesen 285 ezer jelentkezést adtak be a következő tanévre. A többletből mintegy 12 ezer a nyelvi előkészítő évfolyamon most végző diák, s mintegy 11 ezer a mesterképzés bővülése miatti növekedés. Idén a jelentkezések alapján a legnépszerűbb alapszak a turizmus-vendéglátás, intézménye pedig az ELTE, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem követ.
400+80
Az alapszakos képzésre felvételizők már második éve nem a sokáig megszokott, 120+24 pontos rendszerben versengenek az egyetemi helyekért, hanem szélesebb skálán értékelik őket, hogy ezzel jobban széthúzzák a mezőnyt. A leendő hallgatók 400+80 pontot szerezhetnek, amely a következőkből jön össze: tanulmányi pontok (maximum 200), érettségi pontok (maximum 200), valamint többletpontok (maximum 80).
A tanulmányi pontok két részből állnak. Öt tantárgy utolsó két év végi jegyeinek összegének a kétszereséért adható 100 pont. Itt magyar nyelv és irodalom (a kettő átlaga), matematika, történelem, idegen nyelv és egy választható tárgy (amit legalább két évig tanultak) számítanak.
A következő 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő négy tantárgy és egy választható tárgy százalékos átlagából kerekített számból jön ki. (Az érettségin tárgyanként 100 pontot szerezhetnek a tanulók. Ezeket átlagait adják össze, az így kapott eredményt is átlagolják és kerekítik.)
Az érettségi pontoknál a szakok döntenek. Ők írják elő, melyik két tantárgyat veszik figyelembe a felvételin. Ennek a két tárgynak (általában az egyikből emelt szintű vizsgát is megkövetelnek) az érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, így jöhet ki itt is a 200 pont.
Többletpontokat kaphatnak a diákok tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, nyelvvizsgákért, művészeti tevékenységért és sportteljesítményekért. A hátrányos helyzetűeket és fogyatékkal élőket 25, illetve 50 plusz ponttal segíti az állam.
Idén magasabb pontszámok várhatók
Tavaly húsz-huszonöt olyan egyetemi, főiskolai szak volt, ahol 452-475 közötti pontszám kellett a bekerüléshez. A ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán volt a legmagasabb, oda 475 ponttal lehetett bejutni.
Előre láthatólag idén több pont kell majd a bekerüléshez, mint tavaly, mert az érettségik átlageredményei is egy tizedszázalákkal nőttek: 3,55-ről 3,65-re. Míg 2008-ban átlagosan 342 ponttal nyertek felvételt a diákok, idén ez a ráta magasabb lesz. Legkevesebb 160 ponttal válthatják meg jegyüket a felsőoktatásba a fiatalok. Jövőre ez a léc is feljebb kerül, és 200 lesz a minimum kvóta.
A tíz legnépszerűbb szak 2009-ben | |
---|---|
Szak | Jelentkezők száma (fő) |
1. turizmus-vendéglátás | 5042 |
2. gazdálkodási és menedzsment | 4302 |
3. mérnök informatikus | 3067 |
4. kommunikáció és médiatudomány | 3007 |
5. pénzügy és számvitel | 2978 |
6. jogász |
2660 |
7. gépészmérnöki | 2580 |
8. kereskedelem és marketing | 2352 |
9. általános orvos |
2100 |
10. pszichológia |
1929 |
Mesterképzésre (MA/MSc) idén 17 ezren jelentkeztek. Ezekre csak azok kerülhetnek be, akik már legalább egy alapszakos diplomával rendelkeznek, de a régi, osztatlan képzésben graduált diákok is jelentkezhetnek. A mesterképzésre nem központilag felvételiznek, hanem az intézmények saját maguk döntötték el, milyen módszerrel választják ki az államilag szabályozott kerethelyekre a hallgatókat. Az intézmények általában írásbeli és szóbeli tesztelés után választották ki az ősztől újra iskolapadba ülő tanulókat.
A felvételizők átlagéletkora 23 év. A három legidősebb felvételiző idén tölti majd be a 70-et. A diákok zöme 3-4 helyre adta be a jelentkezését, de volt, aki semmiképpen sem akart lecsúszni a továbbtanulásról és 43 helyen próbált szerencsét.
Így húzzák meg a ponthatárokat
A ponthatárokat a meghirdetett szakokra vonatkozóan állapítják meg a felsőoktatási intézmények elöljárói, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. vezetői, szakemberei, olvasható a felvi.hu-n. Az algoritmus a jelentkezőket - az általuk elért felvételi pontok alapján - szakonként országos rangsorba állítja, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra.
Amennyiben egy-egy intézményben az összes hely betelt, akkor az oda első helyen jelentkezett, a jelentkezői összpontszámokból álló rangsor szerint sorra kerülő diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel a rendszer és így tovább. Ez a folyamat addig zajlik, míg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem éri az országosan felvehető államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozik tovább, akik közül annyit vesz fel, amennyit az intézmény kapacitása enged.