Kisgazdásodnak a buddhisták

Július 6-án a Tan Kapuja Buddhista Egyház képviselői az általuk alapított főiskolán találkoztak az intézmény rektorával, Ruzsa Ferenccel. Bár az egyház május végén rendkívüli felmondással már meneszteni akarta a rektort, az egyházi tanács tagjai még felajánlották Ruzsa Ferencek, hogy megfelelő végkielégítés mellett maga mondjon le. Miután erre a rektor garanciák nélkül nem volt hajlandó, biztonsági őrök jelentek meg a főiskolán, és felszólították, hogy hagyja el az épületet.

A rektor kihívta a rendőröket, de azok úgy ítélték meg, hogy az épület tulajdonosa az egyház, tehát annak képviselői megtehetik, amit tettek. A rektornak távoznia kellett, de előtte lepecsételte az irodákat. Mint később megtudta, az egyház képviselői ezután kinyitották az irodákat, a számítógépekről adatokat töltöttek le, és belenéztek a diákok és a dolgozók aktáiba.

„A biztonsági őrökre azért volt szükség július 6-án, hogy a főiskola és az ott tárolt adatok biztonságát mint fenntartók szavatoljuk” – mondta Farkas Pál, a Tan Kapujának képviselője. Ruzsa Ferenc rektor több olyan intézkedést hozott, amelyek sem a jogszabályoknak, sem a fenntartó érdekeinek nem felelnek meg, indokolta a rendkívüli felmondást az egyházi képviselő.

Ruzsa Ferenc ugyanakkor július 17-én feljelentette a rendőrségen az egyházi tanács képviselőit, hivatali visszaélés, magánlaksértés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, magántitok jogosulatlan megismerése, közokirat-hamisítás, rágalmazás és sikkasztás volt az indok. A rektort az egyház már korábban feljelentette rágalmazésért.

Alapítók és oktatók

Mi vezetett idáig? A Tan Kapuja buddhista egyház 1991-ben jött létre. Az egyház még ebben az évben létrehozta a Tan Kapuja Buddhista Főiskolát. A lelkes amatőrök alapította intézmény elindult a fejlődés útján, és idővel feszültségek keletkeztek az alapítók és az intézménybe később érkezett, jól képzett oktatók között.

2007 májusában az ELTE BTK Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének docensét, Ruzsa Ferencet választották főiskola rektorává, kinevezését szeptemberben írta alá a miniszterelnök. Az oktatók új besorolási és bérezési rendszeréről intézmény kollektívája az döntött 2008 májusában vonatkozó törvények alapján. A döntés nem tetszett a főiskola alapítóinak: bár fizetésük nem csökkent, sőt volt, akié jelentősen emelkedett, a rektor szerint az alapítók tekintélyük elvesztésétől tartottak.

Augusztus 18-án az egyháznak a főiskolán is oktató képviselői közölték a rektorral, hogy törvényességi vizsgálatot kezdeményeznek. „Arra akartak rávenni, hogy az oktatók átsorolásáról hozott májusi határozatokat ne tartsam be. Én erre nem voltam hajlandó. Ezután folyamatos támadások indultak ellenem az egyház részéről” – mondta Ruzsa Ferenc.

Az egyház nem értett egyet azzal, hogy a főiskolán erőteljesen felülértékelték a tudományos munkát végző oktatókat az egyháztól érkezett tanárok rovására, mondta erről Farkas Pál. „Hitünk alapja három pilléren nyugszik, ez a tanulás, a gyakorlás és a megvalósítás, de a főiskolán ebből csak az elsőt ismerték el, és háttérbe szorították a vallási oldalt mind a tananyagban, mind anyagiakban.”

Farkas szerint egy évvel ezelőtt vált láthatóvá, hogy az egyház és a főiskola rektorának elképzelései ellentétesek. A rektor a főiskola olyan mértékű növekedését és fejlesztését szerette volna elérni, ami az egyház szerint egyáltalán nem volt megalapozott. Már akkor látható volt, mondta Farkas Pál, hogy az egyházi intézmények állami támogatása csökken. Az egyház törekvése ezért az volt, hogy a főiskola próbáljon mielőbb megállni a saját lábán, és ne az állami forrásokra támaszkodjon.

Patthelyzet

Az egyház képviselői egyértelművé tették, hogy nem szívesen látják Ruzsát a rektori poszton. Miután – Ruzsa szerint az egyház ösztönzésére – több oktató egy névtelen listán lemondásra szólította fel a rektort, Ruzsa bejelentette, hogy le kíván mondani, és ezt akkor teszi meg, ha a főiskola szenátusa megválasztja utódját, és azt az egyház elfogadja. Ebben a lépésben szerepet játszott, hogy egy közzétett tervezet szerint az egyház növelni akarta befolyását a főiskolán, és neki tetsző rektort és rektori tanácsot akart kinevezni.

Egy tanéven át Bartha Zsolt rendkívüli rektorhelyettes vezette az intézményt, majd 2008 szeptemberében egyedüli pályázott rektornak, és meg is választották. Az ő kinevezését azonban az egyház nem volt hajlandó felterjeszteni a minisztériumnak. Emiatt Ruzsa Ferenc sem adta be a lemondását, patthelyzet állt elő.

Az egyház megpróbálta magához vonni a főiskola munkáltatói jogait, de ez Ruzsa szerint nem volt jogszerű, hiszen ő – a rektor – nem vehetett részt az erről döntő ülésen. Az egyház ezután kezdeményezte az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál Ruzsa felmentését. A minisztérium válasza azonban akkor az volt, hogy a rektor vagy lemondással távozhat, vagy akkor, ha a főiskola szenátusa kétharmados többséggel felmenti őt.

Elzárták a pénzcsapot

Az egyháznak ugyanakkor sikerült elérnie, hogy 2009 januárjától a főiskolának járó állami támogatást ne közvetlenül az intézménynek, hanem az egyháznak utalják. Erre a fenntartónak joga volt, ez a pénz átutalásának törvényes útja, addig csak a folyamat leegyszerűsítése érdekében érkezett a pénz egyenesen a főiskola számlájára.

A rektor szerint azonban innentől az egyház folyamatosan visszatartotta a főiskolának járó pénzt. Számításaik szerint júliusig legalább negyvennyolcmillió forintot nem kapott meg az intézmény. A főiskola csak azért tudott működni, és a dolgozóknak azért tudtak egy ideig bért fizetni, mondta el Ruzsa, mert az előző évben megtakarítottak harmincötmillió forintot. A rektor a pénz visszatartása miatt sikkasztással gyanúsította meg az egyház képviselőt, akik viszont rágalmazásért jelentették fel.

„Az egyház a törvényes feltételeknek megfelelően, a mindenkori igények szerint utalja tovább a pénzt a főiskolának, és semmilyen a főiskolának járó összeget nem tart vissza” – jelentette ki az egyházat képviselő Farkas Pál.

Idén áprilisban az egyház ismét kísérletet tett arra, hogy a munkáltatói jogokat magához vonja. Ezt a főiskola vezetése nem peres eljárásban támadta meg. Ilyet a fenntartó és az intézmény közötti jogi vitákban lehet kérni, és halasztó hatálya van. Döntés még nem született az ügyben.

Június elején különböző eszközökkel próbálták rábírni a rektort a távozásról. Ekkor már eléggé elfajultak a dolgok. A rektor vizsgálatot rendelt el a főiskolán, és az kiderítette, hogy még 1997-ben szabálytalanul állítottak ki kilenc diplomát. Olyanok kaptak okleveleket, akiknek nem volt hallgatói jogviszonyuk, nem írtak szakdolgozatot, és nem államvizsgáztak. Öt ilyen diplomát az egyházi tanács tagjai kaptak meg. A rektor az érintett egyházi tanácsi tagoknak fölmondott a főiskolán, egyikük már korábban önként nyugdíjba vonult.

„Ruzsa Ferenc fel van mentve rektori teendői alól és már nem oktatója a Tan Kapuja Buddhista Főiskolának” – jelentette ki Farkas Pál. Szerinte a felsőoktatási törvényben rögzített fenntartói jogaik alapján hozták meg ezt a döntést. „Az intézményben szeptembertől zavartalanul folytatódik az oktatás” – közölte Farkas Pál.