Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Hess a náci képmutatás jelképe

2009.08.13. 15:03 Módosítva: 2009-08-13 21:35:50
Egy nyíltan neonáci rendezvény sérti mások jogait, a rendőrség ezzel az indokkal tiltotta meg a budapesti Rudolf Hess-megemlékezést. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a magyar törvények alapján a felvonulást betiltani nem lehet, legfeljebb feloszlatni, ha a rendezvény másokban félelmet kelt. Hitler kegyvesztetté vált helyettesét a szélsőjobb békeharcosnak próbálja beállítani, mert 1941-ben tárgyalásokat kezdett az angolokkal. A hely, ahol eltemették, náci zarándokhellyé vált, de az ott tartott felvonulásokat Németországban jogi eszközökkel sikerült betiltani.

A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével – a Budapesti Rendőr-főkapitányság erre hivatkozva tiltotta meg a Rudolf Hess-emlékmenet megtartását Budapesten.

A hazai neonáci szervezeteket összefogó NS Front augusztus 15-én akarta tartani a megemlékezést, a megtévesztő „Béke Mártírja” emlékmenet elnevezéssel. Ilyen címen eddig tíz magánszemély jelentett be rendezvényt, ezek közül mindegyikre tiltó határozat született.

Az elmúlt napokban jogi és politikai vita alakult ki arról, milyen módon akadályozható meg egy nyíltan náci felvonulás Budapesten, amelyre egész Európából vártak résztvevőket. A náci szervezetek egyszerű megemlékezésnek próbálják beállítani a rendezvényt, amely az angolokkal béketárgyalásokat kezdő, Nürnbergben elítélt Rudolf Hessnek állít emléket, és a gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jogra hivatkoznak. A Hess-menetek jelentőségének megértéshez nem árt röviden felidézni Rudolf Hess életpályáját és a halála után kialakult hamis kultuszt.

A kegyvesztett helyettes

hess250

Rudolf Hess már a húszas évektől együtt dolgozott Hitlerrel. A személyi titkára volt, részt vett a müncheni sörpuccsban, ami után együtt raboskodtak. A landsbergi börtönben Hitler neki diktálta a Mein Kampfot. Az 1933-as hatalomátvétel után tárca nélküli birodalmi miniszter lett, és a náci pártban Hitler helyettese. Később hivatalosan is a "Führer helyettese" címet viselte. A nürnbergi faji törvényeken az ő aláírása is szerepel, szerepe volt az elfoglalt Lengyelországban a németek és lengyelek megkülönböztetését szolgáló rasszista törvény kidolgozásában is. Mindezek mellett Hess külföldön szívesen látott vendég volt, mert Hitlerrel ellentétben mérsékelt nemzetiszocialistának tartották.

Rudolf Hess 1941. május 10-én titokban Skóciába repült, hogy a két ország közötti békekötésről tárgyaljon Hamilton hercegével, akit a brit békemozgalom egyik vezetőjének gondolt (egyes elméletek szerint az angol titkosszolgálat Hesst egyszerűen csapdába csalta). Hess a békekötéssel valószínűleg azt akarta elérni, hogy a Szovjetunió lerohanására készülő Németország elkerülje a kétfrontos háborút. Hesst azonban Angliában letartóztatták és börtönbe került. Máig vitatott, hogy Hitler tudott-e Hess tervéről - valószínűbb, hogy nem. A tárgyalások után Hesst Németországban árulónak, sőt gyengeelméjűnek bélyegezte a náci propaganda.

Wunsiedel a zarándokhely

Az 1945-ös nürnbergi perben háborús bűnökben és emberiség ellen elkövetett bűncselekményekben nem találták vétkesnek, de háború előkészítése és a világbéke elleni összesküvés vádjával életfogytiglanra ítélték. Hess 1987. augusztus 17-én, 93 éves korában halt meg a spandaui börtönben, ahol felakasztotta magát (1941-ben és 1977-ben már volt két sikertelen öngyilkossági kísérlete). Halála körülményeiről sok legenda kering. Egyes elméletek szerint nem öngyilkos lett, hanem a brit titkosszolgálat gyilkolta meg.

Rudolf Hesst a bajorországi Wunsiedelben temették el, amely azóta náci zarándokhellyé vált. Halála után kezdődtek meg a településen a Hess-emlékmenetek, amelyek nemcsak a német, de az egész európai neonáci mozgalom seregszemléjévá váltak. Neonáci körökben Hesst mártírnak tartják, sőt a német szélsőjobboldali párt, az NPD nemrégiben azt is felvetette, hogy adjanak neki posztumusz Béke Nobel-díjat.

Jogi csapdák

A Hess-megemlékezéseket 1991-2000 között Wunsiedelben és környékén betiltották, de ekkor más városokban voltak felvonulások. Miután 2001-ben ismét lehetett megemlékezéseket tartani Wunsiedelben, a Hess-meneteken egyre többen vettek részt, 2004-ben már közel ötezren voltak. A nácik felvonulásait szinte minden esetben antifasiszta demonstrációk kísérték Németországban.

A wunsiedeli felvonulásokat 2005-ban ismét betiltották. Korábban a bíróság a közösség elleni izgatás tényállására hivatkozott. A német jogban pénzbüntetés és börtönbüntetés jár azért, ha valaki a nácik tetteit helyeselve, dicsőítve vagy relativizálva zavarja meg a köznyugalmat és az áldozatok emlékét. Ez az érvelés ugyanakkor támadható volt a szólás- és gyülekezési szabadságra való hivatkozással.

2005-ben azonban a gyülekezési törvény egy újabb passzusa azt mondta ki, hogy egy tüntetést akkor is be lehet tiltani, ha jól felismerhető körülmények arra engednek következtetni, hogy a demonstráció megzavarja a közrendet vagy megsérti a nácizmus áldozatainak méltóságát. Egy későbbi, 2008-as bírósági ítélet konkrétan megállapította: az a neonáci legenda, amely Rudolf Hesst békéért küzdő politikusnak akarja beállítani, megfelel a nemzetiszocialista rendszer dicsőítésének, helyeslésének, ami törvénybe ütköző. A német alkotmánybíróság éppen ma hozott határozata is elutasított egy olyan beadványt, amelyben egy augusztus 22-re bejelentett wunsiedeli Hess-felvonulás betiltásának felülvizsgálatát kérték.

hess450

Betiltani vagy feloszlatni?

Magyarországon más a jogi helyzet, ezért nehezebb is betiltani egy ilyen rendezvényt. A rendőrség előzetesen nem vizsgálhatja, mi lesz egy rendezvény politikai tartalma, csak a helyszínválasztásba szólhat bele. A rendőrség akkor tilthat meg egy rendezvényt, ha az a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.

A gyülekezési törvény ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy egy demonstráció nem járhat mások jogainak a sérelmével. Mint Papp András alkotmányjogász az MR1 Kossuth rádiónak kifejtette: a közösség elleni izgatás létezik a büntető törvénykönyvben, és egy Hess-emlékmenet önmagában izgatás, ezért nem kell megvárni, hogy a szónokok vagy a résztvevők olyan kijelentéseket tegyenek, amelyek alapján már egyértelmű lesz a jogsértés.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint azonban a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. A szervezet szerint azonban ha a rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni. A szervezet szerint az, hogy a gyülekezési törvény még mindig nem teszi lehetővé azoknak a rendezvényeknek a megtiltását, amelyekről előre lehet tudni, hogy nem a békés gyülekezési jog gyakorlását fogják megvalósítani, a magyar politika és jogalkotás szégyene.

Segíthet a nemzetközi jog

Korábban Valki László nemzetközi jogász azt mondta: egy Rudolf Hessről megemlékező felvonulás csak fasiszta rendezvény lehet, ezt pedig egyértelműen tilalmazzák azok a nemzetközi normák, amelyeket Magyarország is elfogadott. A Rómában 1950-ben elfogadott európai emberi jogi egyezmény és az 1966-os New York-i polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya ugyan egyaránt kimondja a szólás és gyülekezés szabadságát, azonban mindkét egyezmény rögzíti azt is, hogy ezeket az állam korlátozhatja a nemzetbiztonság, a közbiztonság, illetve mások jogainak és érdekeinek védelme céljából.

Valki azt is elmondta, hogy az 1947-es párizsi békeszerződés tudomásul veszi, hogy Magyarország felszámolta a fasiszta jellegű szervezeteket, és minden más olyan szervezetet, amely ellenséges propagandát folytat a szövetséges államokkal szemben. A szerződés rögzíti azt is, hogy Magyarország a jövőben sem engedheti meg az ilyen szervezetek működését, melyek célja megfosztani a népet demokratikus jogaitól. A jogász szerint ugyanakkor a magyar állam az ezekben az egyezményekben foglalt megszorításokat a rendszerváltozáskor nem ültette át tökéletesen a belső jogba, és így a jogalkalmazók, a rendőrség, a bíróság sem szerezhet azoknak könnyen érvényt.